Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 16°C | 29°C Még több cikk.

Az újévi fogadalom nem régi szokás

Az újévkor tett fogadalmak hagyománya nem is olyan régi szokás, mint gondolnánk. 
December 31-e mágikus erővel bír: az emberek ilyenkor szánják el magukat a legnagyobb döntésekre és életmód-változtatásokra. Jó néhány évtizeddel ezelőtt az emberek millióinak Magyarországon eszükbe sem jutott, hogy újévi fogadalmat tegyenek és ezzel megváltoztassák az életüket, akárcsak kisebb - jó vagy rossz - szokásokat illetően is. Bár az év utolsó napjához sok babona és  népszokás fűződött, ezek inkább a jóslás körébe tartoztak, a fogadkozások, fogadalmak főleg a polgári, liberálisabb társadalomra voltak jellemzők, ott, ahol lehetett választani egyes életstílusok és hétköznapi szokások között. 

A vidéken élő parasztemberek, főleg a II. világháború idejéig azt tartották természetesnek, ha életük a megszokott, több száz év alatt kialakult mederben folyt, attól eltérni nem volt illdomos, sőt meg is szólták vagy kiközösítették azt, aki megpróbált abból kitörni. Akár bolondnak is nézték volna, ha például valaki egyszerre csak más stílusú ruhát kezdett volna hordani vagy mást főzött volna egyes napokon, ünnepeken, mint amit a falu többi ötszáz háziasszonya.  

Ez az erős kötöttség ugyanakkor egyfajta védelmet biztosított,   automatikusan meghatározta az élet kereteit, nem kellett gondolkodni   azon, ki mit vegyen fel, mit süssön, hogyan fogadja a vendéget,   lefogyjon-e vagy abbahagyja a pipázást, netán elkezdjen sportolni   vagy inkább utazzon, mint vegyen még egy darab földet. A válaszok   mindenre készen voltak: szinte elképzelhetetlen volt, hogy valaki a   világlátást válassza a vagyongyarapítás helyett.  

A mai életstílus viszont megköveteli az állandó változtatást, az   alkalmazkodást az új követelményekhez, a folytonos tanulást - hiszen   meg kell megbarátkozni a legújabb gépekkel - és mindeközben szépnek, fiatalnak és egészségesnek lenni, mert ez az ideál az elfogadott.  

Mindennek a következményeit talán majd csak 100 év múlva tudják   felmérni a tudósok és az orvosok - állítja egy svéd egészségügyi   magazin - mert bár az emberi agy hihetetlen teljesítményét még   mindig alig használjuk ki, a folytonos változtatás stresszének   hosszú távú következményeivel sincsenek még tisztában a kutatók.  
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sopron is beadta pályázatát

Sopron a jelentkezési határidő lejárta előtt egy nappal adta be pályázatát az Európa Kulturális… Tovább olvasom