Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Az újfasizmus ellen tüntettek a Kossuth téren

A "cigányellenesség és az újfasizmus megállítását", a roma kisebbség megvédését követelték a kormánytól az antirasszista világnap alkalmából tartott tüntetésen felszólalók hétfőn a fővárosi Kossuth téren.
A Roma Polgárjogi Mozgalom, a Wesley János Főiskola, valamint a Társulás a Cigány Méltóság Védelméért szervezésében tartott közös megmozdulás szónokai mintegy másfél száz ember előtt az elmúlt hetekben a Gyöngyöspatán történtekre utalva azt hangoztatták: a kormánynak fel kell lépnie a fajgyűlölő ideológiák ellen, nem szabad engedni, hogy a rasszizmus teret nyerjen a politikában és a törvényhozásban, és a demokratikus erőknek kell szerveződniük a szélsőjobboldali törekvések ellen, békés eszközökkel.

Nagy Ildikó Emese, a megmozdulás főszervezője azt mondta: azon milliók nevében emel szót, akik nem kérdőjelezik meg a felvilágosodás több évszázados alapeszméjét, a szabadságot és az egyenlőséget, és idézte az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első bekezdését, amely szerint minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Azt mondta: ma vannak, akik mindezt kétségbe vonják, függetlenül attól, hogy erre építette létét az Európai Unió, Magyarország pedig az alkotmányos berendezkedését.

"Azért vagyunk ma itt, hogy követeljük, az állam védje meg polgárait, és tartassa be a törvényeket, lépjen fel a fajgyűlölő ideológia és az ez alapján szerveződő csoportosulások, félkatonai szervezetek ellen" - hangozatta. Hozzátette: azért szervezték tüntetésüket, mert a rendőrség Gyöngyöspatán tétlenül nézte a heteken át tartó jogtiprást, és "inkább támogatták a fajgyűlölő akciókat, mint hogy fellépjenek ellenük".

Farkas János, a hevesi település roma vezetője azt mondta: a nap folyamán találkozott Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárral, és átadta azt a helybéliek által megfogalmazott, a kormánynak címzett levelet, amelyben azt követelik, hogy az állam védje meg a roma kisebbséget.

Kijelentette: a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai 16 napon át zaklatták a Gyöngyöspatán élő 430 romát, és ha emiatt egy héten belül nem történnek konkrét lépések, "politikai menedékjogot fognak kérni a cigányok más uniós tagállamoktól".

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője azt mondta, a gyöngyöspatai cigány vezetőkkel együtt szintén találkozni kívánt az államtitkárral a település roma lakosai által meghatalmazott képviselőként, de Balog Zoltán nem fogadta, mondván, "előre nem jelezte, hogy a delegációval együtt érkezik".

Niedermüller Péter etnográfus a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épülete előtt tartott megmozduláson úgy fogalmazott: "mindannyiunk szégyene", hogy "az újfasiszta bandák" ellen nem emelte fel szavát a köztársasági elnök és a kormányfő", egyértelműen kifejezve szolidaritását a romák mellett, ezért az újnácik térhódítása ellen a megfelelő lépés az, hogy "egész országra kiterjedő hálózatot, a szélsőjobboldali barbársággal szembeforduló békés civil erőt" kell létrehozni.

Tamás Gáspár Miklós azt hangoztatta, hogy a "neonáci terrorizmus" ellen eddig sem volt tapasztalható az egyébként elvárható társadalmi felháborodás, gyenge szavakkal tiltakoztak a romagyilkosságok, a politikusok elleni merényletek elkövetése miatt. A filozófus "tragikusnak és reménytelennek" látja az ország helyzetét, ezért úgy véli, "a szegények erejére" van szükség, csak a szervezett mozgalom segíthet egy erőtlen társadalomnak, mert a szegények ereje abban van, hogy sokan vannak.

Berki Judit szociológus szerint mára "ember embernek lett farkasa", a kormányzati erők és a politika titkos szövetséget kötöttek a cigányság ellen. Példaként említette az elmúlt hónapokban hozott szociálpolitikai változtatásokat, amelyekről senki nem meri megkérdezni, hogyan érintik a szegényeket. A szakember azt mondta: a tankötelezettség 15 éves korhatárra való leszállítása valójában a gyermekmunka legalizálása, de tényként említette, hogy az 1,3 millió munkanélkülinek sem tudnak lehetőséget adni, és az országban élő hárommillió szegény - köztük másfél milliónyi mélyszegénységben lévő - kilátástalan jövő előtt áll.

A gettókba szorított és rasszista megfélemlítésnek, erőszaknak kitett cigány emberek és közösségek mellett címmel meghirdetett szolidaritási nap alkalmából tartott megmozdulás résztvevői a tüntetés végén átvonultak a Belügyminisztérium elé, ahol az Amnesty International szervez gyertyagyújtásos megemlékezést. A rendezvényen több jogvédő szervezet vezetője és liberális értelmiségiek mellett megjelent Szanyi Tibor, az MSZP, Osztolykán Ágnes, az LMP országgyűlési képviselője is.

Az ENSZ 1966-ban döntött arról, hogy március 21-ét a faji megkülönböztetés elleni nemzetközi küzdelem világnapjává nyilvánítja. Ezzel arra emlékeztet a világszervezet, hogy 1960-ban ezen a napon Dél-Afrikában vérfürdőbe torkollott, 69 halálos áldozatot követelt egy apartheidellenes tüntetés.

Olvasóink írták

  • 8. bánki 2011. március 23. 03:15
    „A más ,,más" idézőjelben!

    A kisebbség pedig a ,,pejoratív" értelemben a megélhetésiekről szólt. Elnézést a többség kisebbségétől, hülyén fogalmaztam.

    ,,A pejoratív kifejezés vagy pejoratív értelmű szó, sértő vagy sértő szándékú, lekicsinylő, megbecstelenítő becsmérlő jelzős szerkezet vagy elnevezés - főleg a politikában vagy egyéb vitás helyzetben, amelyet a másik féllel elégedetlen vagy arra dühös személy használ. Egyszerűen és másképpen: szitokszó.

    Ne keverjük össze a pejoratív kifejezés vagy szidalmazás, és a (nyelvi) durvaság (kakofemizmus) fogalmakat: szidalmazásnak nevezzük a másik ember nem feltétlenül durva és trágár, de sértő szándékú becsmérlését, míg szitkozódásnak a (gyakorta címzés nélküli, személytelen) durva nyelvi kitöréseket. A szitokszavak érzelmileg negatívan töltött kifejezések, kimondásuk a beszélőnek többnyire megkönnyebbülést okoz. A ,,pejoratív" kifejezés latin eredetű (peior, -ius: rosszabb)."”
  • 7. bánki 2011. március 23. 02:30
    „Ez egy olyan demokratikus ország, hogy még bennszülött is lehetsz a sok kisebbség és más állatfajta mellett!

    ,,Azt vizsgálja Kállai, nem sérült-e a patai cigányok méltósága, amiért három hétig nem tudtak lopni."
    <moderálva>”
  • 6. Buvana 2011. március 22. 15:59
    „novaklaszlo kistesó, vidd magaddal haza az összest, vagy nem is, csak egyet és megtudod hogy mi a baj a cigányokkal.”
  • 5. Falcao 2011. március 22. 09:47
    „Ha kevesebb lenne a cigány, kevesebb adóforintot kéne nekik odaadni.
    Ez elég logikus tisztelt novaklaszlo úr?”
  • 4. Apátfalvi** 2011. március 21. 21:40
    „1. na jó, ez betalált. :D”
  • 3. novaklaszlo56 2011. március 21. 21:24
    „Ha ráérsz, Honecker601, ugyan magyarázd már meg nekem, hogy miért lenne az annyira jó neked! Meg azt is, hogy kinek lenne ez szerinted még jó rajtad kívül, és miért? meg azt, hogy ha sikerülne "cigánytalanítanod" az országot, akkor lehiggadnál-e? Már csak azért kérdem, mert gyanítom, hogy egyetlen probléma sem oldódna meg attól, hogy öt-hatszázezerrel kevesebben lennénk, tehát úja ellenség(ek), bűnbakok után kéne nézned marha gyorsan. Úgy látom, nem lenne nehéz, mert vannak még aspiránsok: zsidók, melegek, nem árja magyarok (árja magyarok nincsenek is :)), a fene tudja, miféle, hirtelen összetákolt kisebbségi definíciók szerint üldözendő emberek és csoportok... Szóval hol húznád meg a határt? Mikor mondanád, hogy elég, most jó, a többiek maradhatnak? Amikor már teljesen egyedül maradnál a kilencvenhárom-ezer négyzetkilométernyi, lerobbant infrastruktúrájú pusztaság közepén?
    Egyszerűsítsük végletesen a kérdést: tehát mi a bűnük a cigányoknak? (Kérlek, légy körültekintő a válasszal, mert nem vagyok teljesen analfabéta e kérdésben: foglalkoztam egy kicsit e népcsoport hazai helyzetének a kutatásával is, szóval a divatszövegeket, meg az előítéletes ömlengéseket hagyd ki a válaszodból, szorítkozz a bizonyítható tényekre, érvelj! Előre is köszönöm megtisztelő válaszodat! Egy példa arra, amivel nem érdemes próbálkoznod: a cigányok lopnak, ahelyett, hogy dolgoznának. Ebben van igazság, de ez nem cigány kérdés, hanem az "élet él és élni akar" problematikáján belül magyarázható jelenség. Hogy értsd, egy vállalkozó ismerősöm mondta, hogy a cigányok lopnak, ahelyett, hogy dolgoznának. Mondtam neki, hogy van sok cigány ismerősöm, akik hónapok, évek óta lejárják a lábukat munkáért, és minden érdekli őket, nem finnyásak, pedig sokuk szakképzettséggel is rendelkezik, szóval felvehetne néhányat, ha tud. Azt mondta, tudna, de tolvajokat nem alkalmaz... Gondold végig e "logikát", meg azt, hogy mi következik ebből, és adj nevet a jelenségnek: a kabaréba illően mulatságos elhatárolódásnak! Idegen szóval prejudikációnak is hívják. Légy szóalkotó, adj magyar nevet a haverom gondolkodásmódjának!)
    Benézek holnap a válaszért - nem biztos, hogy ma futja az időmből, de nagyon érdekel, mit gondolsz erről.”
  • 2. dodó 2011. március 21. 20:53
    „Roma Polgárjogi Mozgalom, Roma Polgárjogi Alapítvány, Társulás a Cigány Méltóság Védelméért...
    Ehhez már nincs mit hozzátenni! Talán csak a nevek: a magyarság színe-java.
    - Farkas János, Horváth Aladár, Osztolykán Ágnes...
    - Nagy Ildikó Emese, Niedermüller Péter, Tamás Gáspár Miklós, Berki Judit...
    - Szanyi Tibor, és páter Balog Zoltán.

    A politikai menedékjognál nem értem, miért ragaszkodnak az EU-hoz? A Közel-Keleten van egy kis ország, amely büszkén hirdeti, hogy ő a világ legdemokratikusabb állama, sőt nagy szükségük van a művelt, szakképzett értelmiségre!”
  • 1. honecker601 2011. március 21. 19:33
    „Kijelentette: "a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai 16 napon át zaklatták a Gyöngyöspatán élő 430 romát, és ha emiatt egy héten belül nem történnek konkrét lépések, "politikai menedékjogot fognak kérni a cigányok más uniós tagállamoktól".
    Adja az Isten, hogy így legyen!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyanús csomagot találtak egy bankfióknál

Gyanús csomagot találtak egy bankfióknál Budapesten, az V. kerületi Ferenciek terén hétfőn kora este… Tovább olvasom