Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Babonák a világbajnokságokon

"Nincs félnivalóm a balszerencsétől, mert fordítva veszem fel alsóneműmet".
Ki más mondhat ilyesmit, mint egy labdarúgó. Minden más körülmények között mulatságos lenne ez az elővigyázatosság. A pályán azonban más a helyzet. A román Adrian Mutu babonás óvatossága eléggé hétköznapi a játékosok között.

Laurent Blanc csókja Fabien Barthez fején (1998)
Ha a foci sokat feljlődött is az évtizedek során, a játékosok ugyanúgy ragaszkodnak babonáikhoz. Kabalák, rítusok, vallási, asztrológiai vagy okkult szabályok – a játékosok és szövetségi kapitányok jó része őriz valamilyen titkot.

Azt hinnénk, hogy a babonák tekintetében a legmeredekebbek Afrikára korlátozódnak. Nem így van: a spanyol támadót, Raúlt például nemrég azért feddte meg Luis Aragonés spanyol szövetségi kapitány, mert a játékos sárga trikót viselt meze alatt, márpedig a sárga köztudomásúlag balszerencsés szín.

Igaz, ez a körülmény egyáltalán nem zavarja a brazilokat, akik sárga mezben nyerték el ötször a világbajnoki trófeát. Ugyanakkor a braziloknak is megvannak a maguk bogarai. A leghíresebb ezek közül Mario Zagallo mester vonzódása a 13-as számhoz. "A feleségem miatt van, nyilatkozta a másod-szövetségikapitány – annak idején azért kezdtem el 13-as mezben játszani, mert ő gyakran Szent Antalhoz imádkozik, akinek ünnepe július 13-án van." Zagallo egyébként a brazil csapattal a hetedik VB-szereplésre készül, és máris teljesen biztos abban, hogy együttese megőrzi címét. Hogy miért? Mert a szövetségi kapitány, Carlos Alberto (Parreira) nevében 13 betű van, és Brazília éppen június 13-án kezd Horvátország ellen.

Egy másik dél-amerikai világbajnok-edző, az argentín Carlos Bilardo annak véli betudni 1986-os és 1990-es jó szereplését, hogy a megfelelő nyakkendőt hordta. Bilardo, miután a jól sikerült Argentína-Mexikó mérkőzés reggelén kölcsön adott fogkréméből az egyik játékosnak, attól kezdve minden mérkőzés előtt megismételte ezt a tettet egészen a döntőig.

Az olasz Giovanni Trapattoni mester viszont már túllépett a nyakkendők, fogkrémek és szerencsés számok kétes módszerein. Ő egyszerűen csak megfröcsköli a pályát némi szentelt vízzel, amit egy üvegcsébe tart, s amelyhez nővérétől jut hozzá, aki apácaként él egy kolostorban.

Ami pedig a francia szövetségi kapitányt, Raymond Domenecht illeti, ő nemrég vallotta be egy interjúban, hogy mielőtt bejelenti egy játékos beválogatását, nem átallja megvizsgálni a focista horoszkópját.
Láthatólag a Skorpió jegyben születettek Domenech eljárásának fő áldozatai, mivel, a francia kapitány szerint "ezek végül mindig egymás torkának esnek". Robert Piresnek bizonyára van véleménye a kapitány válogatási szokásáról. De ezzel nincs vége: a kapitány igyekszik elkerülni, hogy túlságosan sok Oroszlán jegyű játékos kerüljön a csapatba, mivel ők pedig "képesek idióta dolgokat véghezvinni". A Werder Bremen irányitója, Johan Micoud számára csakis a csillagok állása lehet az oka annak, hogy kikerült a csapatból: "Domenech keze alatt játszottam az ifjúsági csapatban, de azóta soha nem keresett meg – nyilatkozta Micoud. – Talán már túl sok az Oroszlán a csapatában".

Ilyen szövetségi kapitányokkal semmi meglepő nincs abban, hogy fura esetek történtek a VB-k során. Ki ne emlékeznék például Laurent Blanc (egy Skorpió!) szertartásos csókjára, amely Fabien Barthez kopasz fején cuppant minden mérkőzés előtt az 1998-as világbajnokságon?

De nem ő az egyetlen. Az 1966-os világbajnokságon az angol Nobby Stiles soha nem lépett pályára anélkül, hogy ne vitte volna olivaolajos üvegét, és meg ne kente volna kezét és arcát. Csapattársa, Jack Charlton viszont az utolsó percben mindig lecserélte stopnijait, és csak úgy jöhetett le a bemelegítésről, hogy azt góllal fejezte be.

Az Adidas aranycipős angol Gary Linecker ugyancsak a babonás focisták táborba tartozott: "A bemelegítés során soha nem lőttem kapura, mert nem akartam fölösleges gólt szerezni. Minden gólomat a meccsen akartam belőni. Ha nem lőttem gólt az első félidőben, a szünetben lecseréltem a trikómat. Ha nehezebb periódusom volt, mindig fodrászhoz mentem."

Módszereit, úgy tűnik megörökölték utódai. Az Arsenal játékosa, John Terry például keresztbe kasul bejárta a barcelonai Nou Campot, hogy megkeresse kabala lábszárvédőjét. Amikor megkérdezték, hány ilyen babonát őriz, habozás nélkül rávágta: vagy ötvenet. "Nagyon babonás vagyok, soha nem ülök mindig ugyanarra az ülésre a buszon, a sportszár kötőszalagját mindig háromszor körbefordítom, és lábszárvédőmet is mindig ugyanúgy teszem fel. Amikor autóval megyek a stadionba, mindig ugyanazta a CD-t hallgatom."

Nem kétséges, hogy egyes babonák illemtudóbbak a többinél. Például annál, amikor az argentín kapus, Sergio Goycochea a tizenegyesrúgások előtt letolta nadrágját, és a gyepre vizelt. Ez a technika egészen az 1990-es világbajnokság döntőjéig vált be, ott azonban Brehme bevarrta a világbajnoki cím sorsát eldöntő 11-est.

(Forrás: Fifaworldcup.yahoo.com)
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Párhuzamos naplók: gyermeknapra

Átlagos a május végi ünnep ott, ahol minden egyes nap gyermeknap – mint az ásotthalmi Lajos, a… Tovább olvasom