Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Bágyogszovát: a női kézilabdázók vitték hírét a falunak

Bő évtizede annak, hogy a bágyogszováti sportegyesület – női kézilabdázóinak köszönhetően – a legnagyobb sikerét érte el. Néhány dunántúli városban, nagyobb településen az NB II-ben szereplő csapat játékosaitól tudták meg, hogy létezik egy Bágyogszovát nevű falu is.
Több mint húsz éve, 1984 decemberében új vezetőség került a Bágyogszováti SE élére. Az elnöki teendők ellátásával Horváth Miklóst bízták meg. Az új elnökség nagy elszántsággal látott munkához. Akkoriban két fő támogatója volt az egyesületnek; egyik a helyi tanács, másik a termelőszövetkezet. Pk fedezték a költségvetés kétharmadát, a többi saját bevételből, illetve megyei támogatásból származott. Az új vezetőség hivatalba lépése után két évvel már arról számolhattak be, hogy éves költségvetésük 300 ezer forint. 1987-ben a kiadások ötven százalékát a saját bevételek fedezték.
– Ez annak volt köszönhető – emlékezett az akkori elnök, Horváth Miklós –, hogy 1986 júniu- sában átvettük üzemeltetésre a szövetkezet vendéglőjét, a tanács pedig 1987-ben egy autóbuszt vásárolt az egyesület számára. Mind a vendéglő, mind az autóbusz bevételt hozott a sportkörnek, s létrehoztunk egy tekercselőműhelyt is. Így 1987-ben 60 ezer, 1988-ban 144 ezer, 1989-ben már 186 ezer fordítottunk vállalkozási bevételeinkből sportra. Célul tűztük ki, hogy néhány év múlva önfenntartó egyesületként működünk. Sajnos a törekvésünk meghiúsult, mivel a szövetkezet 1990 végén visszavette tőlünk a vendéglőt és a tekercselőt is megszüntettük. Sőt, a téesz tönkre is ment, s ezzel az egyik fő támogatónk elveszett. A hiányzó pénzt külső támogatók jóvoltából sikerült pótolni. Ám a korábbi években a vállalkozások nyereségeként képződött mintegy 360 ezer forintot is fel kellett használni.
Bágyogszovát sportegyesülete kétségkívül felhívta magára a figyelmet a ’80-as évek második felében kezdődött töretlen fejlődéssel. A sportkör két szakosztályt – kézilabda és labdarúgás – működtetett. A jelentősebb, figyelemre méltóbb eredményeket a női kézilabdázók érték el.
– A kézilabda-szakosztály 1984-ben alakult újjá Torma József vezetésével. A lányok a körzeti bajnokságban kezdtek, aztán 1990 tavaszán hat pont előnnyel megnyerték a megyei bajnokságot és jogot szereztek az NB II-ben való indulásra – mondta Horváth Miklós, aki szerint abban az időben óriási eseménynek számított, hogy egy falusi kiscsapat a nemzeti bajnokság harmadik vonalában szerepel. A Rábaköz sikercsapata bejárta az ország nyugati felét és sok helyen azt tapasztalták, hogy vendéglátóik akkor értesültek a Bágyogszovát nevű település létezéséről. Olyan városok csapataival mérték össze tudásukat, mint Szombathely, Pécs, Mohács vagy Körmend.
Az együttes újoncként az ötödik helyet szerezte meg, az 1994–95-ös idényben pedig az NB II Nyugati csoportjának bajnokaként ünnepelték. S ezért a teljesítményért hazai meccsen egy üdítő, idegenben százötven forint járt.
Tulajdonképpen a siker okozta a vesztüket is, hisz az NB I/B osztályban csak teremben lehetett játszani. Ilyen létesítmény nem állt rendelkezésre Bágyogszováton, de a közeli Csornán sem. Legfeljebb Győrben játszhattak volna, „hazai pályán”, de a saját közönségüket nem akarták elhagyni. Látva a bizonytalanságot, a játékosok közül többen máshova igazoltak és ez a gárda feloszlásához vezetett.
A labdarúgók már közel sem értek el olyan sikereket, mint a kézilabdás lányok. A futballisták számára a kilencvenes évek közepén a megyei másodosztályba jutás jelentette a csúcsot. Az öregfiúk viszont háromszor nyertek bajnokságot a Csornai körzetben.
A kilencvenes évek közepe változást hozott a vezetőségben is. A Horváth Miklós vezette elnökség nem vállalta tovább az irányítást. Azonban a kezdeményezéseikkel – amelyek újszerűek voltak a maguk idejében – az eddigiektől eltérő vezetési stílust honosítottak meg. Nemcsak a támogatók segítségére vártak, hanem az egyesület vállalkozásai révén arra törekedtek, hogy minél több saját bevételre is szert tegyenek. Takarékos gazdálkodást és szigorú könyvelést vezettek. Például azt is meghatározták, mennyi idő elteltével lehet futballcipőt vásárolni. Persze ez és az ehhez hasonló intézkedések nem mindenkinek tetszettek.
Kemény munkával telt tíz évet hagytak maguk mögött, de mint az egykori elnök fogalmazott, nem bánták meg, mert jó ügy érdekében cselekedtek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megalakult Szlovákia új parlamentje

A 150 képviselő eskütételével kedden Pozsonyban megalakult Szlovákia új, hat pártból álló… Tovább olvasom