Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Bajnai a nemzetpolitikában is korszakváltást tart szükségesnek

Szerzett jogot nem lehet visszavenni a határon túli magyaroktól - mondta a volt kormányfő.
A nemzetpolitikában is korszakváltást tart szükségesnek Bajnai Gordon. Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség vezetője csütörtökön Budapesten azt mondta: szerzett jogot nem lehet visszavenni a határon túli magyaroktól, így állampolgárságukat és szavazati jogukat is tiszteletben kell tartani 2014 után.

A volt miniszterelnök az általa vezetett Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány és a Közép-európai Egyetem konferenciáján arról beszélt: a nemzetpolitikában uralkodóvá tennék a "semmit róluk nélkülük" elvét, a magyar kormánynak pedig a határon túliak legitim, választott szervezeteivel kell együttműködnie, azokat kell támogatnia.

Véget kell vetni a magyar belpolitika nemzeti érdekekkel ellentétes exportjának - jelentette ki a Nemzet, közösség, politika - Magyarország és környezete a 21. században címmel rendezett tanácskozáson.

Károsnak nevezte, hogy a jobboldal a határon túli magyarokra hivatkozva igyekszik kirekeszteni a nemzetből politikai ellenfeleit, és azt is, hogy a baloldal a kettős állampolgárságról szóló 2004. decemberi népszavazás idején "egy tragikusan rosszul feltett kérdésre" válaszul szociális irigységet keltett a külhoni magyarokkal szemben.

Az Együtt-PM szövetség vezetője elmondta: a kisebbségben élő magyarok érdekeinek érvényesítését segítheti a jószomszédi viszony a környező országokkal, ám ez nem indokolhatja, hogy a magyar kormány ne lépjen fel a határon túliak érdekében. "Kardcsörgetésre", hangos felszólalásokra, erős diplomáciai lépésekre viszont csak akkor van szükség, ha a helyi közösségeknek romlik az esélyük arra, hogy képviseljék érdekeiket - jegyezte meg.

Bajnai Gordon szerint a kizáró, szűkítő, szelektív helyett befogadó nemzetpolitikát kell folytatni, abból kiindulva, hogy magyar az, aki annak vallja magát, vagy másképpen fogalmazva, aki "az olimpián a magyaroknak szurkol".

A volt kormányfő elemi érdeknek nevezte a schengeni övezet kiterjesztését Romániára, ezért szerinte ezt támogatni kell. De - folytatta - nemzeti érdek az is, hogy ne mehessen végbe olyan közigazgatási átalakítás Romániában, amely ellehetetleníti az ott élő magyarok érdekérvényesítési lehetőségeit.

Bajnai Gordon beszéde elmondása után moderátorként vezette a nemzetközi konferencia egyik panelbeszélgetését.

Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke a panelbeszélgetésen kiemelte: a magyarok az ukrajnai népesség elenyésző részét teszik ki, arányuk Kárpátalján is csak húsz százalék körüli, mégis olyan eredményeket értek el, mint hogy a középületeken kint van a magyar zászló, s ahol ezt jónak látták, a települések magyar nevét használják.

Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyar kisebbségnek előnyös az ukrán nyelvtörvény, segíti identitásuk megőrzését, ezért minél inkább érvényt kell szerezni a jogszabálynak.

Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja azt mondta: Szerbia kritikus időszakot él át - hasonló traumával szembesül, mint Magyarország 1920-ban -, terület- és lakosságvesztésen ment át, Koszovó jövőjéről pedig jelenleg is tárgyalások folynak. Magyarországnak és a vajdasági magyaroknak pedig az az érdekük, hogy a szerbek ne érezzék magukat vesztesnek - jegyezte meg.

Beszélt arról is, fontos lenne, hogy a két nép fejet hajtson egymás áldozatai előtt, megbocsássa a másik korábbi bűneit, és azokat feldolgozva keresse a közös érdekeket.

Szigeti László, a szlovákiai Kalligram kiadó igazgatója, a Híd-Most párt tanácsadója azt mondta: a szlovák-magyar kapcsolatokat a rendszerváltás óta a praktikus megoldások keresése helyett a historizáló beszédmód uralja, az eredményeket inkább a kedvező körülmények, a megbékélésre ösztönző európai nyomás hatására sikerült elérni. A két ország közötti látszólagos nyugalmat is inkább a politikai ésszerűség magyarázza napjainkban - fűzte hozzá.

Szigeti László elmondta: tiszteli Bajnai Gordon véleményét, de úgy látja, a közmegegyezéshez átláthatóvá kell tenni a határon túli magyarok választójogát.

Erre válaszul a volt kormányfő közölte, két kockázatot lát a külhoni magyarok szavazati jogával kapcsolatban. Egyrészt azt, hogy a hatalmon lévők manipulációval próbálkoznak, ellenőrizhetetlenné teszik a külhoniak szavazati jogát - mondta Bajnai Gordon arra az időközben visszavont kormánypárti javaslatra utalva, amely lehetővé tette volna, hogy eltitkolják az állampolgársági kérelmet beadók földrajzi megoszlását. Hozzátette: konfliktushoz vezethet az itt élők és a határon túli magyarok között, ha nem látható világosan, hogy utóbbiak szavazatai miként befolyásolják a választási eredményt.

A másik veszélynek azt tartja az Együtt-PM szövetség vezetője, hogy a mindenkori kormány a szavazati joggal rendelkezőknek kezd el "udvarolni", és kevésbé törődik a többi határon túli magyarral: azokkal, akikért felelősség tartozik ugyan, de nem függ a szavazataiktól.

Olvasóink írták

  • 2. Cillit_bang 2013. április 04. 19:27
    „Jaj! Már a kendernek ilyen hatása van Gordonra??? Nem is olyan régen egy nagy gyűlésen a (vörös) internacionalé himnuszát makogta (nem feliratozták neki, és nem emlékezett rá, vagy csak úgy tett?!), most NEMZETI változást akar!
    Tényleg erős befolyásoló hatása van egyes egyesületeknek....Csak a kenderből jó kötelet is lehet fonni, legalább is én úgy tudom!”
  • 1. Mozimasiniszta 2013. április 04. 19:20
    „2004-ben kellett volna hogy kinyíljon a csipája, most már örökre - késő !”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több mint 422 ezer állampolgársági kérelem érkezet

Ebből több mint 203 ezret Magyarországon nyújtottak be - tették közzé az allampolgarsag.gov.hu… Tovább olvasom