Délmagyar logó

2017. 12. 11. hétfő - Árpád -1°C | 13°C Még több cikk.

Bajnai: a törekvő polgárokat kell segíteni

Magyarország az elmúlt 3 évben veszélyes vizekre evezett és elveszítette manőverezési képességét - mondta a volt kormányfő.
A vállalkozó kedvű, törekvő polgárok segítését, érvényesülését tartja a válságból való kilábalás egyik feltételének Bajnai Gordon.

Az Együtt-PM szövetség vezetője kedden pártja és az általa létrehozott Haza és Haladás Alapítvány gazdaságpolitikai konferenciáján azt mondta: az Orbán-kormány néhány ezer törtető bizalmasát támogatja a tudásukkal előrejutni próbáló, törekvő polgárok helyett. Noha - folytatta a volt kormányfő - történelmi tapasztalat, hogy a törekvő polgárok teljesítménye teszi lehetővé a kilábalást a válságból és az elesettekkel való szolidaritást.

Bajnai Gordon azt mondta: Magyarország az elmúlt három évben veszélyes vizekre evezett és elveszítette manőverezési képességét, mert lefulladt a gazdaság motorja. A legfőbb problémának azt tartja, hogy a bizalom- és a forráshiány miatt leálltak a beruházások, de gondot okoz a vállalkozó kedvű fiatalok elvándorlása is.

Szólt arról, hogy 2014 után az új kormánynak olyan közhelyekre épülő ortodox, normális gazdaságpolitikát kell folytatnia, mint hogy a növekedés alapja a bizalom, illetve hogy a magántulajdon sérthetetlen.

Fontosnak nevezte a tervezhetőséget, ennek érdekében az Együtt-PM előírná, hogy az adószabályokat évente csak egyszer, érdemi konzultáció és 60 napos felkészülési idő után lehet módosítani. Jelezte azt is, hogy a gazdaság pénzhez juttatása érdekében növekedési alkut kötnének a pénzintézetekkel és a vállalatokkal, így hitelezési és beruházási szintjük emelésének arányában csökkentenék - de nem törölnék el teljesen - a rájuk rakodó extraterheket.

Bajnai Gordon arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány helyesen azonosított bizonyos gazdasági problémákat, de elborzasztó válaszokat adott a foglalkoztatás- és az adópolitikában is. Példaként hozta, hogy a minimálbér reálértéke csökkent 2010 óta, a bérköltsége viszont drasztikusan emelkedett.

Az Együtt-PM kétkulcsos progresszív adórendszert vezetne be, adót azonban a minimálbér után is fizetni kellene, és a felső kulcs sem lenne túlságosan magas, teljesítményellenes - mondta, hangsúlyozva, hogy nem a 2010 előtti személyijövedelemadó-rendszert akarják visszaállítani. Hosszabb távon pedig csökkentenék a munkáltatói járulékot a foglalkoztatás növeléséért.

Oszkó Péter, a Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere arról beszélt: Magyarországon hagyományosan alacsony a vállalkozó kedv, amit az Orbán-kormány intézkedései - köztük a dohánykereskedelem államosítása - csak tovább rontottak.

Szerinte a vállalkozási környezet romlott a kormányváltás óta. Példaként említette, hogy az induló vállalkozásoknál jellemző minimálbér bérköltsége jelentősen emelkedett, míg a különadók az infrastrukturális költségeket növelték.

A jelenleg az OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion Zrt. elnök-vezérigazgatójaként dolgozó szakember elmondta: nem segítette elő a hazai vállalkozások gyarapodását az egykulcsos adótól remélt fogyasztásbővülés sem, mivel a növekvő kereslet haszonélvezői döntően nem magyar vállalkozások. A nem rászoruló választói csoportok még több pénzhez juttatása helyett az államnak a versenyképes kínálat megteremtését kellene jobban támogatnia a növekedés érdekében - hangoztatta.

Megjegyezte, van sikeres vállalkozói kultúra Magyarországon, de az újonnan alapított innovatív cégek, az úgynevezett startupok jellemzően nem a hazai piacra termelnek, nem itt értékesítik szolgáltatásaikat, és próbálnak minél inkább függetlenedni a magyarországi viszonyoktól.

Chickán Attila egyetemi tanár, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere azt elemezte, miért esett vissza Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában a 2001-es 29. helyről mára a 63.-ra.

Elmondta, a lecsúszás már 2008-ra megtörtént, majd a Bajnai-kormány alatt és az Orbán-kabinet első évében javultak a Magyarországgal szembeni üzleti várakozások - két éve az ország 48. volt a listán -, ám ez a várakozás mára elmúlt.

Hangsúlyozta, Magyarország az üzleti szféra fejlettségét nézve szerepel a legrosszabbul, de rosszabb eredményt ért el az átlagosnál az intézmények, a makrogazdasági környezet és a munkaerőpiac hatékonyságának vizsgálatakor is.

Chickán Attila kiemelte: a fő probléma, hogy rendkívül alacsony színvonalú a termelékenység.

"Populista" megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy egy magyar dolgozó egy nap alatt fele annyit termel, mint az OECD-átlag - mondta, megjegyezve, nem arról van szó, hogy a magyarok rosszabbul vagy kevesebbet dolgoznak másoknál, hanem arról, hogy nem tud érvényesülni a teljesítményük, például a pazarló gazdálkodás miatt.

Olvasóink írták

  • 2. florian72 2013. október 16. 11:51
    „1. pachakuti 2013.10.15. 21:27

    Szerintem meg csak leírták a mai magyar valóságot.”
  • 1. pachakuti 2013. október 15. 21:27
    „,,Nekik folyamatosan kifogásuk és fölényérzetük van a magyarsággal szemben, és egy hamis vagy nem hamis - ezt nem akarom megítélni - kiválasztottságtudatban értékelik azt, ami itt történik." (Makovecz Imre)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az Együtt-PM feljelenti Zsigó Róbertet

A szövetség rágalmazás miatt tesz feljelentést a bajai polgármester, a Fidesz szóvivője ellen,… Tovább olvasom