Délmagyar logó

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 13°C | 25°C Még több cikk.

Balsai-jelentés október 23-áról: ki a felelős?

"Szabadfi Árpád megyei és Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány esetében felmerülhet az elöljárói intézkedés elmulasztásának törvényi tényállása, mert nem rendelték el a beosztottjaik felelősségének vizsgálatát."
Szükségszerűnek tartja Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök politikai és jogi felelősségének vizsgálatát a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott; Balsai István a parlamenti honlapon hétfőn közzétett jelentésében úgy ítéli meg, az események kapcsán felvetődik a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.

"Vizsgálódásom során arra a következtetésre jutottam, hogy noha október 23-a a legdurvább jogsértések szimbóluma, mégis inkább egyik elemének, vagy akár csúcspontjának tekinthető annak a folyamatnak, ami a Gyurcsány-kormány erőszakos és paranoid hatalomakarását jellemezte" - olvasható a 2011. március 15-i keltezésű dokumentum összegzésében.

Az azóta alkotmánybíróvá választott Balsai István - akit Orbán Viktor miniszterelnök 2010. június 11-én nevezett ki miniszterelnöki megbízottá - a 2006-os őszi eseményekről azt írta: álláspontja szerint a rendőri vezetők csak legfelsőbb politikai utasítás és jóváhagyás alapján adhattak parancsot, illetve tűrhettek el "a magukat és a testületet ilyen példátlan módon kompromittáló cselekményeket".

"Ez szükségszerűvé és elkerülhetetlenné teszi a magyar Alkotmány szerint felelős miniszterelnök politikai és jogi felelősségének a vizsgálatát" - rögzíti. Balsai István megjegyezi: a rendelkezésére álló információk szerint a budapesti rendőrfőkapitány az események során rendszeres telefonos kapcsolatban állt a volt miniszterelnökkel, "erre figyelemmel felmerül a lehetősége annak, hogy a tömegoszlatással kapcsolatos eseményeket a főkapitány megvitatta, egyeztette a miniszterelnökkel".

Balsai István a terrorcselekmény elkövetésének lehetőségét, a btk.-ban foglaltakra hivatkozva, azzal magyarázza, hogy a 2006. október 23-án történtek alkalmasak voltak a lakosság megfélemlítésére, egyesekben, így a Fidesz-nagygyűlésről hazafelé tartókban halálfélelem alakult ki, az erőszakos elkövetés szerinte "nem szorul bővebb magyarázatra", és a "fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény" esete is fennáll.

Hozzáteszi, hogy a terrorcselekmény előkészülete is bűncselekménynek minősül, így ha a lakosság megfélemlítésének szándéka bizonyítást nyerne, akkor a már a túlzott erőszakra való felhívás, az ebben való megállapodás, illetőleg akár a lovas alegységek vagy a gumilövedékek alkalmazásának az elhatározása, az erről való előzetes döntés is alkalmas az előkészületi cselekmény megállapítására.

A jelentés az előzmények kifejtésével kezdődik, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülésével, majd a másnapi, 2006. szeptember 18-i tévészékházostrommal. Utóbbiról szólva azt írja: máig tartják magukat olyan nézetek, amelyek szerint az ostrom részben provokáció volt, és az akkori, "a hatalmában meggyengült miniszterelnök" a tüntetők túlkapására várva akarta megfordítani, maga mellé állítani a közvéleményt. Álláspontja szerint Bene László akkori országos rendőrfőkapitány, helyettes, Szabadfi Árpád és Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány esetében felmerülhet az elöljárói intézkedés elmulasztásának törvényi tényállása, mert nem rendelték el a beosztottjaik felelősségének vizsgálatát.

A 2006. október 23-án történteket felidézve a dokumentumban az áll, hogy a Parlament környéki tömegoszlatások folyamán, a tömegnek az Alkotmány utcából történő kiszorítása után Pigler István rendőr alezredes egyértelmű javaslatot tett a tömegoszlatás befejezésére, mivel a csoportosulás nagyobbik része az Astoriára meghirdetett, közelgő Fidesz-rendezvény felé vette az irányt.

Pigler azonban azt az utasítást kapta Majoros Zoltán rendőr ezredestől, hogy a tömegoszlatást a Deák tér irányába folytatni kell. Pigler még egyszer javaslatot tett az oszlatás felfüggesztésére, de kezdeményezését akkor sem fogadták el.

A Bajcsy-Zsilinszky úton haladó rendőri erők folytatták a tömegoszlatást az Andrássy út és a József Attila utca kereszteződésig, ahol Pigler megállította az oszlatást, majd kisebb vitát követően Majoros arra utasította őt, adja át a parancsnokságot a REBISZ Bevetési Parancsnoksága I. Bevetési Osztálya vezetőjének, Gulácsi Sándornak.

Balsai rögzíti, hogy Gergényi Péter, Lapid Lajos rendőr dandártábornok, Bene László, valamint Majoros Zoltán utasításai alapján került sor az október 23-án történt tömegoszlatásra, s "a cselekmények felelősi körét elsősorban az említett parancsnokok, valamint a helyszíni parancsnokok körében kell keresni".

Az adatok alapján a rendőri intézkedéssorozat legjelentősebb mulasztása szerinte az volt, hogy a rendőri erőket folyamatosan támadó, erőszakos tömeget hagyták egyesülni a Fidesz-rendezvény békés résztvevőivel. Amellett, hogy ez jelentős stratégiai, szakmai hiba volt, alapvető jogsértést is eredményezett, hiszen a Fidesz-nagygyűlésen részt vett békés állampolgárok gyülekezési jogának jelentős sérelmével járt - írja.

Az erőszakos tömeg mozgásának szándéka olyannyira nyilvánvaló volt, és olyan súlyú rendőri mulasztások történtek, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a tömegoszlatást irányító rendőri vezetők nem gondatlanságból vagy egyszerű szakmai tévedésből, hanem - magatartásuk következményeit előre látva - annak tudatában cselekedtek, hogy ezzel a békés állampolgárok gyülekezési jogát korlátozzák - véli Balsai.

Összegzése szerint a Fidesz-nagygyűlés végét követő egy percen belül elrendelt és pár percen belül megkezdett tömegoszlatás szakszerűtlen és törvénysértő volt, bűncselekmények gyanúját is megalapozza.

Emlékeztet, ho

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elhunyt Pallag László egykori kisgazda országgyűlési képviselő

Tragikus hirtelenséggel szombaton elhunyt Pallag László egykori békési kisgazda politikus,… Tovább olvasom