Délmagyar logó

2017. 10. 20. péntek - Vendel 9°C | 24°C Még több cikk.

Bankok, hitelek, költségek

Mielőtt adósságba verjük magunkat (mert hát ugye rákényszerülünk), mire kell, mire érdemes figyelnünk? Részletek itt
Mielőtt adósságba verjük magunkat (mert hát ugye rákényszerülünk), mire kell, mire érdemes figyelnünk? Egyáltalán: mi mit jelent a „bankos nyelvből" lefordítva? A teljesség igénye nélkül ebben próbálunk kalauzolni.

Legkézenfekvőbb a THM- mel, vagyis a teljes hiteldíjmutatóval kezdenünk, amit éppen a pontosabb tájékoztatás érdekében tettek kötelezővé tavalytól bizonyos hitelfajtáknál.

A THM egyetlen számmal az összes felmerülő díjat, kamatot figyelembe véve mutatja meg a fogyasztónak, hogy felvett hitele mekkora költségekkel jár. Elvben kizárja a fogyasztó megtévesztését – merthogy egyébként megesik, már csak a szerződéskötéskor derül ki, hogy a kedvezőnek látszó kamaton kívül van még hitelbírálati díj, kezelési költség... A THM-et csak a futamidő és a hitelösszeg függvényében lehet pontosan meghatározni, ezért van, hogy a bankok elég széles sávban adták meg ezt a várható értéket.

Ezzel pedig éppen a lényeg veszett el, mármint hogy a fogyasztó még az ügyintézési procedúra megkezdése előtt viszonylag pontos képet alkothasson. Ezen a gondon segít, hogy az interneten már szép számmal találhatók online hitelkalkulátorok.

A megadott teljes hiteldíjmutatók bankonként eltérőek, egy friss összehasonlítás (Privátbankár.hu) szerint 13,64, illetve 26,56 százalék között mozognak. Meghökkentően kiugró egy, a televízióban gyakran reklámozott „gyorskölcsön" THM-je: 227–437(!) százalék. Az ottani példában 80 ezer forint hitelt heti 3432 forinttal 39 hét alatt kell visszafizetni. Ez így 133.848 forintra jön ki.

„ Vegyünk fel" 1 millió forint hitelt, aminek a THM-je mondjuk egy középarányos 20 százalék. Ebből arra következtetnénk, hogy mire visszafizetjük, 1 millió 200 ezer forint lesz belőle – amit nem is bánnánk. Csakhogy ez csupán abban az esetben igaz, ha a hitelt egy év alatt visszafizetjük a kellő havi részletekben. Tévedés tehát abból adódhat, ha hosszabb futamidejű hitelnél is ezzel a TMH-mel számolunk.
Mészáros József, az OTP győri igazgatóságának vezetője még hozzáteszi: egy-egy banki konstrukció különböző futamidőkre szól. A „látványos" reklámok ilyen szempontból nem igazán egyértelműek. (Mi tesszük hozzá: lehet, hogy tudatosan...)

A bankok hitelkínálata ma már rendkívül széles, aki munkahellyel, egyébként megbízható anyagi háttérrel rendelkezik, választhat ezek közül. A szakember tapasztalata viszont, hogy az emberek kicsit félve mennek be a bankba tájékozódni, mintha szégyen volna, hogy pénzre van szükségük. Ezért aztán sokan közvetítőre bízzák a hitelintézést, még ha az pluszköltséggel is jár.

Az újonnan bevezetett, illetve bevezetendő kamatadóról is kértünk Mészáros Józseftől közérthető tájékoztatást, ami számos félreértést tisztázhat. Mint ismert, a szeptember 1. után elhelyezett betétek után kell kamatadót fizetni, a kamat húsz százalékát. Ha történetesen valaki 10 százalékos kamattal helyezi el a pénzét (ez ugyan nem „piacszerű", csak az egyszerűség kedvéért említjük), akkor a jövőben 8 százalék jóváírására számíthat, a többit a bank átutalja az adóhatóságnak. A folyószámláknál ugyanígy, bár ott lekötés nélkül jellemzően igazán alig van összegben mérhető kamat...

A szeptember 1. előtt elhelyezett, lekötött betétek után még nem kell kamatadót fizetni, egészen a lekötési időszak végéig. A bankok most ezért biztatnak arra, hogy minél hosszabb időre kössük le betéteinket. Ez azonban megfontolandó, mert elképzelhető, hogy lekötött pénzünkre hamarabb szükségünk lesz, így minden kamattól elesünk. Ha viszont túl rövid futamidőt választunk, az újbóli lekötéskor már érvényesül a kamatadó.

Másik bizonytalanság a hosszú idejű lekötésnél, hogy az évek során a kamat mértéke változik: nőhet is, de csökkenhet is.
Ma már több lehetőség van (értékpapírok, fix lejáratú betétek, nyílt végű befektetési alapok stb.), hogy megtakarított pénzünkkel a lehető legkedvezőbben bánjunk. A tippeket mindenesetre ne a reklámokból vegyük fenntartás nélkül.

Jó tudni, hogy a hitelekhez hasonlóan a betéteknél is létezik egy összehasonlító szám, ez az EBKM, azaz az egységesített teljes kamatlábmutató. Százalékosan mutatja valamely betét tényleges éves hozamát, amelyet minden bank köteles azonos elvek szerint kiszámítani. E mutató segítségével összevethetők az egyes bankok által kínált betétek tényleges éves hozamai. Érdemes tehát az egyes befektetési ajánlatok EBKM-jét összevetni, s figyelembe venni döntésünk előtt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Milyen a takarékos otthon?

Ha kellő figyelmet fordítunk a lakás építésekor, átalakításakor az alapvető kellékek beszerzésére, nem csak anyagilag járunk jól, hanem környezetünket is kíméljük. A takarékos megoldások némelyike ráadásul nem is annyira pénz, mint inkább odafigyelés kérdése. Takarékos tippek ingatlantulajdonosoknak. Tovább olvasom