Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Belgium: az Orbán elleni támadások iránytalannak tűnnek

A magyar kormány politikáját kritizáló nemzetközi újságcikkek véleményével szemben belgiumi magyar professzorok az ellenzék lejárató kampányát gyanítják a Magyarország elleni sajtóbírálatokban; álláspontjuk a La Libre Belgique című brüsszeli napilap véleményoldalán pénteken jelent meg.
Az öt professzor (Paul Mandy, Jen Bango, B. Nagy János, Hevesi László és B. Nagy Ottó) szerint az Orbán Viktor miniszterelnök elleni támadások aránytalannak tűnnek. A Belgiumban és Németországban oktató, magyar származású professzorok a jelentősen meggyengült ellenzéktől kiindult lejárató kampányt sejtenek az elmúlt hónapok sajtóbírálatai mögött. A szerzők kitértek az új alkotmány születésének körülményeire, megemlítve, hogy az alaptörvény elfogadását illetően széles körű nemzetközi konzultációt végeztek, a szocialista párt viszont felállt a tárgyalóasztaltól. A médiatörvényt illetően utaltak arra: a kormány tavaly gyorsan gondoskodott az Európai Bizottság aggodalmainak orvoslásáról, és "a vihar elcsitult".

Ugyanez várható szerintük az Európai Bizottság által indított három kötelezettségszegési eljárás kapcsán is. A professzorok igazi problémának a gazdasági válságot és a magyar háztartások eladósodottságát tartják. Úgy vélték, ezeknek a problémáknak kellene megjelenniük a nemzetközi sajtóban is, "a túlzott és a jelenlegi ellenzék által kezdeményezett intézményes vita helyett". A kormány melletti január 21-i tüntetés "megmutatta a magyar lakosság igazi arcát" - zárult cikkük.

A Format osztrák gazdasági hetilap szerint Ausztriának történelmi kötelessége adni egy esélyt Magyarországnak, "Orbán Viktor ellenére is". Noha a Fidesz liberálisként határozta meg magát, kiderült, kálvinista protestánsokként a magyar nacionalizmus hagyományát képviselik, ami "osztrákellenes gondolkodást és érzelmeket" jelent. "Orbánt antidemokratikusnak vagy akár neofasisztának minősíteni ezért egy kicsit pontatlan is. Ő egyfajta önjelölt hazafi" - írta a Format, megjegyezve, feltehetően minden más európai kormány felhasznált volna alkotmánymódosításokra egy kétharmados parlamenti többséget.

A Le Nouvel Observateur Orbán Viktor, Európa páriája címmel közölt kétoldalas elemzést a magyar kormány politikájáról. A francia baloldali hetilap szerint "amióta a szavazatok 52 százalékával és elsöprő, kétharmados parlamenti többséggel 2010 májusában visszatért a hatalomba, az egykori baloldali ellenzékiből jobboldalivá vált (politikusból) egy kezdő autokrata lett, aki fokozatosan siklik egy nacionalizmustól átitatott tekintélyuralom felé". Az írás megemlítette, hogy az Európai Bizottság és az IMF "erőjátékba" kezdett Orbánnal, aki már "felemelte a fehér zászlót", miután szüksége van az IMF-hitelre. "De sajnálattal, mintha Magyarország nemzetközi imázsának romlása kevésbé érdekelné, mint jelenlegi befolyása hazájában" - írta a lap, amely szerint Orbán és a Fidesz még mindig nagyon népszerű Magyarországon, miközben az ellenzék megosztott. "A kaméleon Orbán Viktorra ezért még sok nap várhat a hatalomban" - zárta írását a Le Nouvel Observateur.

Tűrhetetlen állapotok Európában címmel számol be a moszkvai holokausztkonferenciáról a Kommerszant pénteken. A tekintélyes politikai-gazdasági napilap szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Kelet-Európa országainak szánta megállapítását, amely szerint "erkölcstelen átírni a háború történelmét, egyenlőség jelet tenni az áldozatok és a hóhérok, a felszabadítók és a megszállók között". Az Európa Tanács főtitkárának védnöksége alatt zajló moszkvai tanácskozás résztvevői példákkal támasztották alá az orosz külügyminiszter véleményét - írja a lap. A legpesszimistább Tatjana Zsdanok lett európai parlamenti képviselő értékelése volt, aki, a Kommerszant szerint kijelentette, hogy "Európában minimum egy újfasiszta rendszer létezik: Orbán Viktor kormányfő korlátozta a sajtószabadságot, leváltotta a bírákat, megszüntette a központi bank és az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak függetlenségét". Zsdanok - mint a lap idézte - kijelentette, hogy "Magyarországon ma a zsidó emberek a félelem légkörében élnek".

A Rzeczpospolita című konzervatív napilapban Jan Winiecki, a lengyel monetáris tanács tagja Latin-Amerika baloldali rezsimeihez hasonlította a magyar kormányt. Winiecki szerint a szocialistákon kívül az Antall-kormány is felelős Magyarország jelen gazdasági helyzetéért. Orbán Viktor kormányzatáról azt írta: "a gazdasági döntések és a politikai pózok szempontjából a Fidesz kormányzása és politikusainak viselkedése Latin-Amerikába illene, főleg az 1980-as évekbe és a mostani balos rezsimekbe, Venezuelától, Perun, Ecuadoron és Bolívián keresztül egészen Argentínáig". A szerző szerint Magyarországot hosszú ideig alacsony gazdasági növekedés várja, de "az újabb latin-amerikai ötletek bevezetése" visszaesést is eredményezhet.

A Gazeta Wyborcza baloldali liberális napilap idézte a magyar kormányfőt méltató Józef Michalikot, a lengyel püspöki kar vezetőjét. Michalik - akinek könyvben publikált interjújából közölt részleteket a lap - a magyar kormányfőt példás vezetőnek tekinti, mert "a politikusoknak erkölcsi szabályokat kell követniük, és nem azt választaniuk, ami a legkönnyebb". Véleménye szerint a magyar miniszterelnök politikájának komoly erkölcsi megalapozása van. "Erre az elvhűségre van szükségünk" - állította az érsek.

Olvasóink írták

  • 1. bambinaXX 2012. január 27. 17:23
    „IRÁNYTALAN V. ARÁNYTALAN?
    :D”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Internetes fórumot indít a kormány az állam működéséről

Fórumon keresztül méri fel a kabinet az állam működésével kapcsolatos állampolgári javaslatokat. Tovább olvasom