Délmagyar logó

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 14°C Még több cikk.

''Beszélt'' a faszéndarab

Egy csapat külföldi régész vizsgálódott a Nagyszentmiklóson. A magyar kutató a romániai sváb gazdának németül, szerb feleségének szerbül magyarázta el, mit néz a régi osztrák katonai térképen. A csapat nem ásott, csak mért és fúrt: egy lengyel laborba küldtek egy parányi faszéndarabot, amely most pontot tehet egy kétszáz éve zajló vita végére Magyarországon. A nagyszentmiklósi kincs eredetéről van szó.
A nagyszentmiklósi kincslelet egy darabja. Gyönyörű – és rejtélyes az eredete
A nagyszentmiklósi kincs: huszonhárom aranyedényből álló készlet, amelyet ma a bécsi Kunsthistorisches Museum őriz. Egy-egy darabjának fotóival minden magyar iskolás gyerek találkozhat a történelemkönyvekben. A lelet 1799-ben került elő a Temes megyei településen – faültetés közben. A kincset a magyar kutatók egy része eddig is az avaroknak tulajdonította, mások úgy vélték, ezek a honfoglalás kori magyar ötvösművészet remekei, külföldiek véleménye szerint inkább a bolgárok készítették. Bálint Csanád, az akadémia régészeti intézetének vezetője könyvet írt a leletről. Ő vezette azt a magyarokból és románokból álló csoportot, amely kétszáz év után, 2002-ben megkereste a lelőhelyet. A csapat geológiai szakértője volt Sümegi Pál, a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékének vezetője.

Joggal vetődik föl a kérdés – mondja a tanszékvezető egyetemi docens –, hogyan lehet odatalálni egy kétszáz évvel ezelőtti helyszínre. Kiderült: a kutatóknak nemcsak a szerencse fogta a pártját, hanem a birodalom kincstári precizitása is.

A mienk

A kincsnek a magyar kultúrtörténetben betöltött szerepét jól illusztrálja, hogy nemrég a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Pap Gábor művészettörténész kikelt az avar eredetet vallókkal szemben, mondván, nem is léteztek itt avarok, csak hunok és magyarok. A magyar lelkületet sértő történelemhamisítást emlegetett, és eszmefuttatásában végül eljutott Tria- nonig. Az edényeken látható, részben még megfejtetlen rovásírásos török, görög betűs török és a görög nyelvű feliratokról viszont nem ejtett szót. Pedig talán épp ez benne az érdekes: a kincs „multikulti" jelenség, nagyon is illik ahhoz a vidékhez, ahol megtalálták.  
– A kincs lelőhelyét akkor pontosan föltüntették, és ez a pont beazonosítható volt az 1782-ben készült első osztrák katonai térképen, amelyeket összevetettünk a később készült másik két katonai térképpel. Egy 19. századi, román származású mérnök munkájának is nagy hasznát vettük – mondja Sümegi Pál. – Kijelölhettünk egy ötvenszer harminc méteres területet, amelyen belül kellett lennie az egykori lelőhelynek. Átvizsgáltuk a földet nemesfémekre érzékeny keresővel, majd pedig földradarral. Utóbbi három helyen jelezte, hogy lenn valamilyen régészeti objektum lehet: épületmaradvány, egykori gödör, beásás. Ezeket vizsgáltuk meg 22, egyenként 5 centi átmérőjű fúrással. A faszéndarabok – amelyek kisebbek, mint a kisujjamon a köröm – az egykori gödör mélyéből kerültek elő. A lengyel labort szerint 95 százalékban valószínű, hogy a faszéndarabok a 670-től 830-ig terjedő időintervallumban keletkeztek. Vagyis az avarkorban. Ez igazolja Bálint Csanád eddigi föltevéseit.

Sümegi azt mondja, ahhoz, hogy nagyobb bizonyosságot szerezzenek, ásatni kellene. És a mostani, sikeres együttműködés nyomán van is remény a folytatásra. Ez ugyanis történelmi jelentőségű munka volt: először dolgoztak együtt román és magyar régészek. A kapcsolat jól alakult, és ez nagyban múlt Bálint Csanádon, aki szerbül és németül is beszél, így a porta tulajdonosaival – a sváb férjjel és a szerb feleséggel is – az ő anyanyelvükön társalgott, minden problémát megbeszéltek. A kutatás hírére jöttek nézelődni a helybeliek: magyarok, románok, svábok, romák. A geológus szerint ez a jóindulatú kíváncsiság és megértés az, ami mifelénk nagy kincs – ilyen történelmi előzmények után.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kell a közterületekre defibrillátor?

Tovább olvasom