Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

Bezárták a verespataki állami aranybányát

Bezárták a verespataki állami aranybányát és a bánya 427 dolgozóját elbocsátják. A Rosiamintől a dolgozók végkielégítéssel távozhatnak, valamint kéthavi átlagfizetést és pótlólagos juttatásokat is kapnak.
A bánya öt hónappal a tervezett idő előtt szűnik meg, mert 50 milliárd lejes kifizetetlen áramszámlát halmozott fel

A bányát öt hónappal a tervezett idő előtt zárják be, mivel rekordmagas, 50 milliárd lejes kifizetetlen áramszámlát halmozott fel. Ugyanakkor a múlt év vége óta nem tudja értékesíteni aranykoncentrátumát sem, miután a magyarországi ciánszennyezésért felelős nagybányai Transgold (Transgold Baia Mare) - amely nyersanyagot vásárolt a cégtől - megszűnt.

A Rosiamin a Minvest román állami bányatársaság része. Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) politikai államtitkára az MTI kérdésére március végén kitért a nagybányai aranyfeldolgozó üzem bezárásáról szóló fejleményekre is: akkor a 2000. évi ciánkatasztrófáért felelős Transgold SA-t a Román Iparügyi Minisztérium már értesítette arról, hogy 30 napon belül bezárják a bányát.

Az államtitkár korábban elmondta, hogy a magyar állammal kártérítési perben álló román cég jogait a végelszámolási eljárás alapján egy jogutód gyakorolja majd. A tiszai ciánszennyezés miatt több mint 27 milliárd forintra perelt társaságért végeredményben a román államnak kell felelősséget vállalnia - emelte ki az államtitkár.

Megjegyezte, hogy a román hatóságok közlése alapján Románia 2007-es uniós csatlakozásáig mind a 19 állami tulajdonban álló, környezeti kockázatokat rejtő bányáját bezárja. A Verespatakon egy másik aranybányát tervező kanadai Gabriel Resources március végére elkészítette a környezetvédelmi hatástanulmányt. Ez a tanulmány a feltétele annak, hogy a kormány döntsön a kitermelés engedélyezéséről.

A kanadai csoport elnök-vezérigazgatójának korábbi nyilatkozata szerint a vállalat arra számít, hogy az idei év első felében megkapják az engedélyt a munkálatok beindításához, és 2008 végén, 2009 elején már termelhet a bánya. A verespataki aranykitermelésre létrehozott Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) 80 százalékát a kanadai Gabriel Resources birtokolja, 20 százaléka a Minvest román állami bányatársaság kezében van. A Gabriel Resources mögött az amerikai Newmont Gold Corporation áll, amely 2004-ben lett a kanadai cég részvényese.

Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni 2007-ben Verespatak mellett. E helyen legalább 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt a föld méhe. A kitermelést tizenhét évre tervezik, ez alatt a cég több mint 4 milliárd dolláros bevételre és több száz millió dolláros nyereségre számít. A projekt környezeti kockázataira azonban több civil szervezet is felhívta a figyelmet, akárcsak a román akadémia és az ortodox egyház főhatósága. A vállalkozás ráadásul a helyi lakosság áttelepítését is szükségessé teszi. Az előző román kormány ellenezte a beruházást, és Magyarország is kifogásokat emelt a tervezett bányával kapcsolatban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Brüsszelben járt a magyar szegények delegációja

Egyebek mellett a tanácstalansággal kapcsolatos üzeneteket fogalmazott meg az a négy magyar… Tovább olvasom