Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 24°C Még több cikk.

Biszku-per: nem tett vallomást a volt pártvezető

Háborús bűnösként majdnem ötven ember halálát írják a számlájára az 56-os forradalom utáni megtorlásban. Biszku nem érti a vádakat.
Nem tett vallomást a háborús bűntettel vádolt volt pártvezető

Nem tett vallomást Biszku Béla, az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt egykori pártvezető a Fővárosi Törvényszéken kedden megkezdődött büntetőperében. A 92 éves vádlott nem járult hozzá, hogy a tárgyaláson róla kép és szavairól hangfelvétel készüljön.

A vád szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat.

A vád szerint a karhatalom a forradalom leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport volt. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak.

Fotó: MTI/Beliczay László
Fotó: MTI/Beliczay László

A fegyveres alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el: 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott "vörös zászlós" tüntetésen hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban a megyei rendőr-főkapitányság épülete előtt pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők, gyerekek, egyikük csupán 10 éves volt.

Biszku Béla az ügyészség szerint azért nem intézkedett a felelősségre vonás érdekében, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást.

A vádbeli cselekmények az ügyészség szerint háborús bűntettet valósítanak meg. A hivatalos megfogalmazás szerint a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntett, amely akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.

A vádirathoz egyesítették azt a korábbi eljárást, amelyben Biszkut egy 2010-es nyilatkozata miatt vádolta meg az ügyészség. A vád szerint a nyugdíjas pártvezető a Duna Tv 2010. augusztus 4-ei Közbeszéd című műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét nyilvánosan tagadta.

A keddi tárgyaláson elhangzott: Biszku 1921-ben született a Bereg megyei Márokon, hat elemi után szakmunkás, szerszámgéplakatos, hűtőgépszerelő-képesítést szerzett, majd a politikai főiskola két-, illetve a katonai akadémia egyéves képzésén vett részt és kerületi párttitkárként automatikusan őrnagyi rendfokozatot kapott. Nyugdíja 261 ezer forint.

Az első tárgyalást nagy sajtóérdeklődés kísérte, a rendőrség jelentős erőkkel biztosította a Fő utcai bírósági épületet kívül és belül, az idős vádlottat két nő támogatta a tárgyaláson.

A vádirat ismertetése után felolvasták Biszku korábbi nyomozati vallomásait, amelyek mindössze egy-két mondatból állnak és lényegük, hogy nem követett el bűncselekményt. A vádlott álláspontja szerint történelmi tény, hogy 1956-ban ellenforradalom volt.

Fotó: MTI/Beliczay László
Fotó: MTI/Beliczay László

A büntetőper iratismertetéssel folytatódott, szakértői véleményekből, illetve Biszkunak egy több száz oldalas életútinterjújából olvastak fel. Az 1958-ban kivégzett Nagy Imre miniszterelnök kapcsán az hangzott el, hogy Biszku szerint "Nagy Imréék" készültek a hatalom megragadására, a polgári demokráciához való visszatérésre. "Nagy Imréék" összefogtak azokkal, akiket ma úgy hívnak: forradalmárok - fogalmazott Biszku a rendszerváltás után készült interjúban, amelyből idézve az is elhangzott: a tőkések vissza akarták venni a gyárakat, a "horthysta katonatisztek pedig örömünnepet ültek, hogy győztek".

Biszku szerint mindebbe belekeveredtek olyanok is, akik jobb szocializmust akartak, miközben a pártellenzék tevékenységéhez kapcsolódtak azok is, akik 1956-t kirobbantották, holott "a magyar nép boldogulásának útja nem a kapitalizmus".

Biszku az ismertetett interjúban a megtorlások kapcsán többek között arról beszélt: Nagy Imre és egy-két másik személy kivételével kisemberek kerültek a bíróság elé. Biszku az interjúban azt mondta, tudott atrocitásokról, de sortüzekről, például a vádban is szereplő salgótarjániról nem.

A tárgyaláson a hallgatóság soraiban részt vett több jobbikos országgyűlési képviselő, Gaudi-Nagy Tamás, Novák Előd és Szilágyi György.

Biszku védője a tárgyalás elején kifogásolta, hogy egy polgári személy ügyében hadbíró jár el - bár, mint mondta, ez a jelenlegi magyar szabályozással nem ellentétes -, továbbá az ügyvéd szerint nem szerencsés, hogy kampányidőszakra időzítették az első tárgyalását egy olyan ügynek, amely a parlamentben is szóba került, így kampányeseménnyé válhat.

Biszku ügyvédje újságíróknak az ügy kapcsán azt emelte ki: a vádhatóságnak kell bizonyítania védence bűnösségét, ám megítélése szerint se okiratok, se tanúk nem támasztják alá, hogy Biszku bujtotta volna fel azokat, akik a tömegbe lőttek.

A tárgyalás szünetében egy idős nő újságíróknak elmondta: egy - a jelen ügyben vád tárgyává nem tett - 1956-os sortűzben megsebesült, de csak a rendszerváltás után kapott egészen csekély kárpótlást. A szünetben a hallgatóságból volt, aki fennhangon így szólt a vádlott felé: "népirtó gyilkos, a temető meg üres".

Biszku Bélát a bírósági épületből a tárgyalás után több mint fél órával rendőrök zárt alakzatban, testükkel fedezve kísérték az utcán rá várakozó személyautóhoz.

A büntetőper bizonyítással folytatódik, amelynek során hosszas iratismertetésre és néhány tanú meghallgatására lehet számítani. Az elsőfokú ítélethirdetésre akár már a nyári ítélkezési szünet előtt sor kerülhet.

Korábban

Biszku Béla nem érti miért vádolják majdnem ötven ember halálával - írta a Blikk.

A lap keddi számában a Kádár-rendszer volt belügyminisztere, akinek pere ma kezdődik a Fővárosi Törvényszéken, a felvetésre, hogy háborús bűnösként majdnem ötven ember halálát írják a rovására kijelentette: "nem értem, miért vádolnak ezzel. Olyat is mondtak, hogy a sortűzre parancsot adtam. '56-ban nem voltam belügyminiszter, éppen a Budapesti Pártbizottság kerületi szervezeteinek újjászervezésével foglalkoztam, nem voltam a karhatalomban. Miért nem beszélnek arról, amit a Budapesti Pártbizottság ellen tettek a felkelők? Apai jó barátomat, Mező Imrét – fehér zászlóval a kezében – mellettem lőtték hasba. A szerencsétlen kiskatonákat meg felhúzták a fára" - tette hozzá.

"Azt sem értem, hogy mivel vádolnak" - jelentette ki.
Elmondta, nem fél attól, hogy elítélik. Az ellene indított eljárást igazságtalanságnak tartja, és - az időzítés miatt - figyelemelterelésnek az embereket érintő problémákról.


"Remélem, nem kell börtönbe mennem, de ha mégis, akkor emelt fővel teszem" - jelentette ki.

A nála talált lőszerekről kifejtette, hogy a 11 darab sörétes lőszert elfelejtette egy fiókban, amikor vadászfegyvereit a rendszerváltáskor beszolgáltatta.

Elmondása szerint a rendszerváltozáskor 25 ezer forinttal ment nyugdíjba, ez nőtt 268 ezer forintra, amit tavaly csökkentettek 15 ezer forinttal, most megint emelték néhány ezerrel.

A 66 négyzetméteres lakásban egyedül lakó volt belügyminiszterről irgalmas rendi nővérek gondoskodnak.

A 93 éves volt belügyminisztert, Kádár János "első emberét" 49, sortűzben agyonlőtt ember haláláért teszik felelőssé, az 1956-os forradalom utáni megtorlások irányításában való részvételért az ügyészség életfogytiglanit kért rá - írta a lap.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A toplista élén Zuschlag könyve

A könyv a megjelenést követő harmadik napon az első helyre ugrott két könyvesboltnál is. Tovább olvasom