Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Bizsergés

Hetente egyszer találkozik három nő. A program mindig azonos: sok gint isznak, sok édességet esznek, sokat dohányoznak és a szexuális életükről beszélgetnek. Pontosabban arról, hogy miért nincs, ha van, miért ilyen ócska, és ha már az ócska is jó volna, akkor miért nincs mégse.
Ám e kedélyes beszélgetések váratlan véget érnek: Kate (Andie MacDowell) ugyanis egy temetésen szemezni kezd a helyi templom orgonistájával, egy alig nagykorú sráccal, és a gyászoló gyülekezet még bőven ontja a könnyeit, amikor ők már a közeli temetőben, egy sírkő mögött sokkal vidámabb dolgokkal foglalkoznak.

De ha az életben minden olyan könnyen menne, mint az első szeretkezés, akkor nem készülnének vígjátékok. Mert egy kis angol faluban meglehetősen nehéz titokban tartani, hogy az iskola igazgatónője elcsábította egy volt tanítványát. Ha pedig az ifjú szerelmesek úgy döntenek, hogy kapcsolatukat vállalják a világ előtt, az még több lehetetlen helyzethez, botrányhoz és váratlan fordulathoz vezet.

További infó
A nők nadrágja is bizsereg

A nők nadrágja is gyakran bizsereg. Csak míg ezt a férfiaknál pejoratív értelemben kéjszomjnak titulálják, a feminista közeg szerint a nőknél ez a romantika keresésének eszköze.

A Bizsergés című film pedig éppen ennek a faramuci magyarázkodásnak egyik legfrissebb bizonyítéka.

Három, negyvenes éveinek közepén-végén járó nő él a ködös kis angol városkában. Molly, Kate és Janine rendszeresen összejönnek, hogy amolyan feminista szeánszon tárgyalják ki egymás szerelmi életét, miközben mindig sikerül leinniuk magukat a sárga földig.

Kate-nek aztán egy nap, egy temetés után akad is mesélnivalója barátnőinek. Az orgonista fiú, a 25 éves Jed, mellékállásban Kate ex-tanítványa ugyanis annyira beindítja a 40-es nőt, hogy még ott, a fejfák között egy sírkövön hódolnak a legédesebb passziónak, miközben a gyászoló tömeg- kettejükkel ellentétben- éppen a könnyeit törölgeti zsebkendőjébe. Ezt, az elég egyértelműen pusztán a vágyról szóló helyzetet teljesíti ki románccá a forgatókönyv, s a hátralévő időben e két ember boldog beteljesülésére, majd a holtomiglan-holtodiglan állapotot veszélyeztető barátok és ellenségek magánakciójának megfigyelésére szorítkozik. Teszi ezt igazán szórakoztató módon, amely egyrészt köszönhető a nagyszerű brit szereplőgárdának, valamint a legvidámabb sitcom-okat idéző fordulatoknak.

Andie MacDowell Kate szerepében nagyjából ugyanazt az egyszerre hedonista és érzékeny nő figuráját hozza, mint a "Négy esküvő, egy temetés" idején. Ugyanebből a filmből lehet ismerős Anne Chancellor, aki anno Hugh Grant menyasszonyát, Lópofit személyesítette meg, most pedig a háromszor elvált Molly-ként bizonyítja be, hogy a nők foggal-körömmel is képesek ragaszkodni barátaikhoz. Imelda Staunton-ra pedig elsősorban a Kenneth Brannagh-féle "Sok hűhó semmiért"-ből, vagy épp a "Szerelmes Shakespeare"-ből emlékezhetünk, így tehát szinte felüdülés őt látni a boldogságra vágyó rendőrfőnöknő szerepében, akinek nagyszerű játékát most nem kötik gúsba reneszánsz fűzők és abroncsszoknyák.

A nagyszerű gárda és a mindenkit érintő szituációk pedig garantálják, hogy a film megtekintésének másfél órája garantáltan késlelteti a kapuzárási pánikot. Másfél átmosolygott órával legalábbis.

Kapcsolodó cikk >>
Forrás: www.port.hu

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szobanövényeink szaporítása

A legtöbb szobanövény szaporítása nem igényel különösebb szaktudást vagy speciális felszerelést,… Tovább olvasom