Délmagyar logó

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 14°C Még több cikk.

Bocióvoda a fehértói tónál

A hansági öreg szürkgge gulyákat tavaly november derekán terelték Fehértóra.
A hansági öreg szürkgge gulyákat tavaly november derekán terelték Fehértóra. A méltóságteljes állatok jól érzik magukat a téli szálláson, az elmúlt hónapokban jókedvű bocikkal gyarapodott az állomány. Negyven kilométeres menetelés után érkeztek meg ősszel a szürke marhák a fehértói tóhoz közeli területre.

Az első két nap körbejárták, feltérképezték téli szálláshelyüket és attól kezdve egyforma nyugalomban telnek napjaik. Fülöp Tibortól, a Fertő–Hanság Nemzeti Park őrkerület-vezetőjétől megtudtuk: a büszke állatok életében nem jelentett különösebb törést a helyváltoztatás, naponta megszokott időben várják és kapják a takarmányt, ellenőrzik, felügyelik őket, tehát a ridegtartás ellenére sem lehet panaszuk a „kiszolgálásra". –

A ridegtartásról furcsa fogalmuk van az embereknek, így aztán sokan sajnálni kezdik a „kíméletlen körülmények között" élő állatokat. Pedig a szürke marhák évszázadok óta így élnek, időjárástól függetlenül a szabadban, dacolva hóval és faggyal, széllel és esővel.

Nemrég, mikor a nagy havazások voltak, megfigyeltük, hogy a csapat a szélnek háttal beállt egy sorba és egész éjszaka ott strázsáltak mozdulatlanul. Fülöp Tibor elmondta, hogy a közel kétszáz állat többsége vemhesen érkezett Fehértóra. A borjazások december végén kezdődtek, azóta folyamatosak. – Nagy élmény egy ilyen szülést látni. Az éppen készülődő anya kicsit félrevonul a többiektől, aztán néhány perc múlva már világra is jön a kicsi. Pár pillanat és feláll, majd botladozva ugyan, de követi anyját, például a széna közelébe. Igen, hiszen amellett, hogy lelkesen szopnak, már az első napoktól szénát is esznek a kicsik. Érdekes, de már ilyen kis korukban kialakul a rangsor közöttük, ami aztán életük végéig tart.

Egyébként végtelenül jámbor állatok, de szilajságuk miatt távol tartják magukat az embertől. Ilyenkor, borjazás idején ingerlékenyebbek, agresszívabbak az öreg tehenek, ami érthető, hiszen kicsinyeiket védik. Gyakran ellenőrizzük őket, így alkalmunk van megfigyelésekre is. Mindig öröm látni például a bocióvodákat, amikor hat-nyolc, olykor tizenkét kisboci összeáll, játszanak, ugrándoznak, egy szülő pedig ügyel a virgonc társaságra.

Fülöp Tibor lelkesen mesél a „koronás fők" jelleméről, a szürke marhákról, „akik csodálatos rend szerint bölcs, átgondolt életet élnek, és saját szempontjukból semmi felesleges dolgot nem csinálnak". S ha majd eljön a tavasz, visszatérnek a dél-hansági legelőkre, de akkor már ficánkolós aprónéppel az oldalán kel útra az öreg gulya.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A panaszbejelentésekről

A fogyasztóvédelem szerint a vásárlók gyakran nem tudják, hogy panasz, elutasítás esetén mit… Tovább olvasom