Délmagyar logó

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -5°C | 1°C

Bocsánatkérést vár Magyarországtól a bolíviai alelnök

Álvaro García Linera ezt a Tóásó-üggyel kapcsolatban mondta.
Magyarországnak bocsánatot kellene kérnie a bolíviai hatóságok által 2009-ben felszámolt - magyar állampolgárokat, köztük Tóásó Elődöt is tagjai között tudó - "terrorista sejt" agressziója és az Evo Morales bolíviai elnök meggyilkolására vonatkozó tervei miatt - jelentette ki a szerdai bolíviai lapok szerint Álvaro García Linera bolíviai alelnök.

Így reagált a Külügyminisztérium

Magyarország nem tartja szerencsésnek és nem is tudja értelmezni Álvaro García Linera bolíviai alelnöknek a szerdai helyi lapok által idézett kijelentését - közölte Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője.

Az alelnök bolíviai lapjelentések szerint azt mondta, Magyarországnak bocsánatot kellene kérnie annak a dél-amerikai államban 2009-ben felszámolt "terrorista sejtnek" az agressziója és az Evo Morales bolíviai elnök meggyilkolására vonatkozó tervei miatt, amelynek magyar állampolgárok, köztük Tóásó Előd is a tagjai voltak.

A sajtófőnök emlékeztetett arra, hogy Martonyi János külügyminiszter és hivatali elődje, Balázs Péter három levelet is küldött bolíviai kollégájának Tóásó Előd fogva tartásának ügyében, de választ nem kaptak.

Magyar megítélés szerint az sem szerencsés, ha egy ország a diplomáciai csatornák helyett a sajtón keresztül üzenget - mondta Kaleta Gábor. Hozzátette: Budapest - egy korábbi nyilatkozathoz hasonlóan - felszólítja a bolíviai hatóságokat, hogy tartsák be saját törvényeiket. A sajtófőnök ezzel arra utalt, hogy az érvényes bolíviai törvények értelmében ha három éven belül nem sikerül ítéletet hozni, a fogvatartottat szabadlábra kell helyezni. Emlékeztetett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa önkényes fogva tartást vizsgáló munkacsoportjának tavaly decemberben nyilvánosságra hozott véleményére, amely szerint Bolívia több ponton is sérti az egyetemes emberi jogokat azzal, hogy 2009 áprilisa óta fogva tartja Tóásó Elődöt.

Kaleta Gábor kitért arra is, hogy tavaly ősszel, amikor az ENSZ-közgyűlés ülésszaka alkalmából Schmitt Pál államfő tárgyalt bolíviai kollégájával, Evo Moralesszel, Tóásó ügyét is szóba hozta. Magyarország ezenkívül több külügyi jegyzékben is szorgalmazta az ügy tárgyalásos megoldását, és továbbra is ezt az utat tartja követendőnek - hangsúlyozta a sajtófőnök.

A bolíviai alelnök arra reagálva tette ezt a kijelentést, hogy Adrian Oliva ellenzéki képviselő egy sajtótájékoztatón ismertette azt a dokumentumot, amelyet információi szerint a magyar Országgyűlés emberi jogi és külügyi bizottságai május végi ülésén fogadtak el, s amely a Tóásó-üggyel kapcsolatban tapasztalható visszaélések és jogsértések miatt az Európai Unió (EU) által Bolíviának nyújtandó gazdasági támogatás felfüggesztését szorgalmazta. A Los Tiempos című bolíviai napilap szerdán honlapján azt írta, hogy a szóban forgó magyar testület nyilatkozatban kérte az EU-t a La Paznak éppen az emberi jogsértések elleni küzdelemhez nyújtott támogatás befagyasztására.

A magyar Országgyűlés emberi jogi, valamint külügyi bizottsága - a törvényhozás honlapján olvasható - május 23-i közös nyilatkozatukban nem a Bolíviának nyújtandó gazdasági támogatás felfüggesztését szorgalmazták, hanem felkérték az Európai Bizottságot, hogy az EU-támogatások folyósításáról az alapvető emberi jogi normák érvényesülésére, így különösen a Tóásó Előd ellen folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel hozzon döntést.

Álvaro García Linera egy sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy Budapestnek inkább bocsánatot kellene kérnie. Mint a bolíviai alelnök hangsúlyozta, Bolívia törvényes keretek között védi meg magát az úgynevezett terrorista összeesküvési ügyben, amelynek pere jelenleg is tart. Elmondta: van ugyan lemaradás az ügyben, de kérték a bírói hatalmat - amely szerinte autonóm és független -, hogy gyorsítsa fel az eljárást és mielőbb - lehetőleg egy hónapon belül - hozzon ítéletet a magyar állampolgársággal is rendelkező Rózsa-Flores Eduardo nevével fémjelzett perben.

Adrian Oliva bolíviai ellenzéki képviselő kedden újságírók előtt arról beszélt, hogy több ország és nemzetközi szervezet is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a bolíviai hatóságok a Tóásó-üggyel összefüggésben megsértik az emberi jogokat.

Az állítólagos terrorista csoportot 2009. április 16-án az ellenzék fellegvárának számító Santa Cruzban számolták fel a bolíviai különleges erők. A kommandós rajtaütés során életét vesztette Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. Az akció két túlélőjét, a magyar-román állampolgár Tóásó Elődöt és a horvát-bolíviai Mario Tadicot azóta is fogva tartják, holott az érvényes bolíviai törvények értelmében ha nem sikerül ítéletet hozni három éven belül, akkor mindkettőjüket szabadlábra kellett volna helyezni, és le kellett volna zárni ügyüket.

A terrorista összeesküvési ügy érdemi szakaszának tárgyalását július 23-ra halasztotta május végén az illetékes La Paz-i ítélőtábla elnöke. A vád alá helyezett 39 személy többségének egészségi állapotát szem előtt tartva egyúttal a tárgyalás helyszínének megváltoztatásáról is döntöttek, a következő meghallgatás a bolíviai főváros helyett Santa Cruzban lesz a La Prensa című bolíviai napilap korábbi tájékoztatása szerint.

A bolíviai parlament képviselőháza nyilatkozatban utasította vissza a két magyar parlamenti bizottság május 23-i állásfoglalását. Az ABI hivatalos bolíviai hírügynökség szerdai tudósítása szerint a bolíviai honatyák felhívást intéznek a magyar Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságához, akárcsak az Európai Unió tagjaihoz: maguk győződjenek meg arról, hogy Bolíviában teljes mértékben tiszteletben tartják az egyéni és kollektív jogokat, szavatolják az emberi jogok érvényesülését.

A bolíviai képviselők a magyar honatyák tájékozatlanságának tulajdonítják ez utóbbiak állásfoglalását, hangsúlyozzák, hogy Tóásó Előd számára az igazságszolgáltatás biztosítja az alkotmányos garanciákat. Arra ösztönzik az Európai Bizottságot, az Európai Parlament LIBE bizottságát, az EU-tagországok nagykövetségeit, az ügyben megszólaló magyar parlamenti bizottságokat, az ENSZ illetékes főosztályát, az Európa Tanács illetékes szerveit és a nemzetközi jogi szervezeteket, hogy képviselőik látogassanak el ebbe a latin-amerikai országba, elsősorban Santa Cruzba, és személyesen győződjenek meg a Bolíviával kapcsolatos magyar nyilatkozat állításainak megalapozatlanságáról.

A magyar Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága, valamint annak külügyi bizottsága május 23-án tiltakozott Tóásó Előd fogva tartása és a vele szemben folytatott büntetőeljárás ellen. A magyar honatyák felkérték a fent említett szervezeteket, hogy tegyenek meg mindent Tóásó Előd ügyének jogállami rendezése és a fogvatartott Magyarország részére történő mielőbbi kiadatása érdekében. A magyar bizottsági nyilatkozat ezen kívül felkéri az Európai Bizottságot, hogy a bolíviai szerveknek az EU költségvetéséből juttatott támogatások folyósításáról az alapvető emberi jogi normák érvényesülésére, így különösen a Tóásó Előd ellen folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel hozzon döntést.

Olvasóink írták

  • 2. Qllancs 2012. június 14. 08:15
    „Azok se NORMÁLISAK ott Boliviában !!
    Volna még 1-2 ötletem , kivel kit kéne összezárni egy elmegyógyintézetben !!!!Tudnék neveket írni !!”
  • 1. deszkás 2012. június 13. 20:37
    „Már ő is?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyanúsítottként hallgatták ki Rudi Zoltánt

Az MTV volt elnökét a televízió óbudai székházának bérleti szerződésével kapcsolatban hallgatta ki a… Tovább olvasom