Délmagyar logó

2016. 09. 28. szerda - Vencel 9°C | 22°C

Boldoggá avatták Meszlényi Zoltánt

Ünnepélyes szentmisén hirdették ki szombaton Meszlényi Zoltán egykori esztergomi segédpüspök boldoggá avatását esztergomi Bazilikában.
Ő az első, akit a sztálinista egyházüldözés magyarországi áldozatai közül az egyház a boldogok sorába emel - mondta a szertartást vezető Erdő Péter bíboros, miután Angelo Amato érsek, az Apostoli Szentszék Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa felolvasta XVI. Benedek pápa apostoli levelét a több ezer hívő előtt. A szertartáson számos egyházi elöljáró és közjogi személy vett részt.

"A mi régen lelkileg egészséges népünk ma egy olyan erkölcsi mélyponton áll, hogy ha az irgalmas Isten nem könyörül rajta, s ha nem lesz része egy újabb úrjövetben, akkor kételkedni lehet jövője felől (…) Akkor, amikor a nemzeti szerencsétlenségeknek eggyé kellett volna forrasztani minden magyar embert, megindult a lelki széthasadás" - idézte Erdő Péter Meszlényi Zoltán szavait, melyek 1945 december 2-án hangzottak el Esztergomban.

A bíboros emlékeztetett arra, hogy Meszlényi Zoltán, Mindszenty bíboros segédpüspöke 1950-ben olyan időpontban vállalta el a főegyházmegye vezetését, amikor a bíboros börtönben volt, meghalt a korábbi érseki helynök és az állami hatóságok más jelöltet szerettek volna vezetőként látni.

Meszlényi püspök miséin arra szólította fel a híveket, hogy legyenek hűségesek bebörtönzött főpásztorukhoz. Az államvédelem kereste a lehetőségeket, hogyan lehetne rábírni a püspököt az állami hatalomnak tett engedményekre, azonban az ügynök azt jelentette róla: Meszlényi Zoltán olyan ember, akinek "nem kenyere a megalkuvás" - idézte fel a püspök alakját Erdő Péter.

Meszlényit lakásáról elhurcolták és a kistarcsai internálótáborban halálra kínozták. Halálát három év múlva jelentették be, majd újabb 12 év múlva engedték meg, hogy hamvait a nyilvánosság kizárásával az esztergomi bazilikában helyezzék örök nyugalomra.

Meszlényi Zoltán boldoggá avatási eljárását Erdő Péter bíboros kezdeményezte. XVI. Benedek pápa július 3-án hagyta jóvá azt a dekrétumot, amely elismerte Meszlényi Zoltán vértanúságát. Apostoli levelében március 4-ét, a püspök születésnapját jelölte ki ünnepéül.

Meszlényi Zoltán a 28. magyar boldog. Az 1989/90-es fordulat után II. János Pál pápa négy magyar, illetve magyar vonatkozású személyt avatott boldoggá: Apor Vilmos vértanú győri megyéspüspököt (1997), Romzsa Teodor vértanú ungvári görög katolikus püspököt (2001), Batthyány-Strattmann László orvost (2003) és Habsburg IV. Károly osztrák császárt és magyar királyt (2004). 2006. szeptember 17-én XVI. Benedek pápa képviseletében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilika előtt boldoggá avatta Salkaházi Sára vértanúhalált halt szociális nővért.

A boldoggá avatásra váró magyarok között van Mindszenty József (1892-1975) bíboros, Márton Áron (1896-1980) erdélyi püspök, Kaszap István (1916-1935) jezsuita novícius, Scheffler János (1887-1952) és Bogdánffy Szilárd (1911-1953) partiumi vértanú püspökök, Bogner Mária Margit (1905-1933) vizitációs nővér, Kelemen Didák (1683-1744) minorita szerzetes, P. Marcell Marton Boldizsár (1887-1966) karmelita atya, továbbá Bódi Mária Magdolna (1921-1945), Brenner János (1931-1957), Csepellényi György (1626-1674), Dr. Kucsera Ferenc (1892-1919) és Torma János (1914-1937).
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyurcsány mégsem tér vissza?

A volt pártelnök-miniszterelnök nem akart reagálni a visszatérését találgató sajtóhírekre, de környezetéből többen megerősítették: tartja magát a korábbi elhatározásához. Tovább olvasom