Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Borban sült, sörben pirult

A győr-ménfőcsanaki falunapon már 15 éve nem rendeznek főzőversenyt Gangl András nélkül.

Az egyébként hentes- és mészárosmester nagy szakértője a kemencében történő ínyencségek készítésének, az egészben sütött malactól és a részeges csülöktől a településre érkező külföldi vendégek mindig el vannak ragadtatva.

Gangl András tagja a helyi Szent Kereszt-templom férfikarának, amely jó kapcsolatot ápol a csernakeresztúri énekkarral. A közelmúltban az erdélyi kórus Ménfőcsanakon járt a búcsú alkalmával, s az ő tiszteletükre 120 adagot készített András a részeges csülökből, amiből a vendéglátók is lelkesen falatoztak. Újságunkban megjelent felhívásunkat olvasva a templomi dalárda  egyik tagja presszionálta Andrást, hogy küldje el receptjét a Kisalföldnek.

Édesanyjától tanulta meg a kemencében sütés fortélyait. Három évtizede egy szüret előtti napon ajánlotta édesanyjának, hogy még az este folyamán a kemencében süssenek csülköt. Anyukája egy kissé lelombozta András lelkesedését, mondván, sajnos a kemence már nem elég meleg, viszont a csülök izmos-rágós hús. Mivel a harmat miatt a szüretet úgyis csak reggel 9-kor kezdték, ezért András mondta, igaz, hogy a kemence nem kellően meleg, de tegyék be este a húst előpuhulni, korán felkel hajnalban, még ráfűt, indulásra a csülök is készen lesz, vihetik magukkal a szőlőbe. Hajnalban örömmel tapasztalták, hogy nem kell a kemencébe ismételten begyújtani, mert a hús olyan puha lett, mint a vaj. A kemence igencsak pozitív tulajdonsága, hogy szép lassan adja vissza a hőt, még harmadnap is tökéletes a gyümölcsök aszalására.
Hagyományőrzés gyanánt tizenhét éve a saját házánál kemencét épített András, s volt, aki akkor kinevette, mondván, ez teljesen felesleges cselekedet, a kis építmény divatjamúlt. Napjainkban viszont azt tapasztalja, egyre többen jönnek hozzá tanulmányozni, hogyan kell kemencét építeni, használatának fortélyait elsajátítani. A házigazda igencsak közösségi ember, ezért szívesen megosztja tudását az érdeklődőkkel.

Csanak falui részeges csülök 

Hozzávalók 5–6 főre:
2 db sertés hátsó csülök, só, fokhagymakrém, csípős Piros Arany, bors, mustár, kömény, majoránna, fél liter száraz fehérbor és 1 üveg sör.
A hátsó csánkot 5 darabra vágjuk fel, a szárkapocscsontot bennhagyjuk a húsban, csak a sípcsontot vesszük ki! Besózzuk és negyed óráig állni hagyjuk a húst, ezalatt elkészíthetjük a fűszerkeveréket, amely egy evőkanál csípős Piros Aranyból, egy evőkanál mustárból és ugyanennyi fokhagymakrémből áll. Ha túl sűrűnek találjuk a pépet, vízzel is hígíthatjuk. A fűszerpépet ecsettel vékonyan felvisszük a hús egész felületére, így a rászórandó fűszer könnyebben megragad a hús felületén. Borssal, majoránnával és a frissen aprított köménnyel szórjuk meg a csülökdarabokat. A befűszerezett hús alá egy pohár vizet öntünk a tepsibe, amit lefóliázunk, s úgy helyezzük a kemencébe. Egy óra múlva, ha a víz már elpárolgott, fél liter száraz fehérbort öntünk alá. Két óra múlva, ha már a bor is elpárolgott és a hús is megpuhult, akkor a fóliát már véglegesen levesszük, s felrázott sörrel lespircceljük a csülökdarabokat. Ezután fokozottabban figyeljük a húst, kb. fél óra múlva szépen megpirul a hús felülete. Természetesen otthoni gázsütőben is elkészíthető az étel, viszont tartsuk szem előtt, hogy alacsonyabb hőmérsékleten lassú sütést igényel a hús, hogy legyen ideje megpuhulni! A Csanak falui részeges csülök fogyasztásához kenyér, csípős vegyes savanyúság vagy hagymás törtburgonya ajánlott!

Rendszerváltás után honosodott meg a falunap, s akkor tanakodtak a szervezők, milyen programokkal tudnák színesíteni a rendezvényt. Főzőversenyt hirdettek, s a zsűri elnökének Salakta Tibort kérték fel, akiről a helybéliek napjainkban is nagy tisztelettel és szeretettel beszélnek. Az első alkalmaktól mindenki fél, ezért András is csak azért nevezett be, hogy a szervezők – köztük ő is – fel ne süljenek, ha kevesen jelentkeznének. Juliska fantázianevű pörkölt került ki a bográcsából, ami többféle vadhúsból állt. Tizenöt éve nincs falunap Gangl András főztje nélkül, szerencsére versenytársakból sincs hiány.

Mivel a csülök darabolt formában kerül a kemencébe, ezért sokan nem ismerik fel, hogy  milyen húsról is van tulajdonképpen szó. Falatozás során egy idős bácsika kérdezgette a jelenlévőktől, hogy ez milyen szárnyas: sokan a szárkapocscsontot nézik el egy szárnyashús combcsontjának. A bácsika nem tudta, hogy éppen egy „hentes-szakáccsal" vitatkozik, messzemenőkig állította, hogy a sertésnek nem lehet ilyen formájú csontja...

Az étel névadása nem arra utal, hogy a fogyasztása után be kell rúgni, hanem elkészítésének módjára: a csülök borban sül, sörben pirul. Ménfőcsanak három településből állt össze anno, a szakács Csanak faluban született, az ősi névről is meg akart emlékezni az étel névadás során.

Gangl András végezetül kiemelte, hogy a Csanak falui részeges csülök fogyasztása friss levegőjű, oxigéndús környezetben ajánlott: például borospince közelében, vén diófa alatt. Étkezés előtt kisüsti pálinkába kell „beleharapni", utána pedig sört vagy vörösbort ildomos a torkunkon lecsúsztatni. Az emésztést az is nagymértékben elősegíti, ha közben magyar nótát húznak a fülünkbe...

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lóvásár és ügetőverseny

Régi terveiket megvalósítva, hagyományteremtő szándékkal ló- és hobbiállatvásárt, illetve tartozék-… Tovább olvasom