Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Boross és Medgyessy szerint feleseleg bolygatni az ügynökügyet

Boross Péter és Medgyessy Péter volt miniszterelnök egyaránt úgy véli, felesleges tovább bolygatni, hogy a rendszerváltás előtt ki volt az állampárti titkosszolgálat ügynöke - derült ki az ATV Szabad szemmel című műsorának vasárnap esti adásában.
"Sérült lelkek ambícióit látom ebben megnyilvánulni" - fogalmazott Boross Péter egykori MDF-es politikus, aki a rendszerváltás után az Antall-kormány első titkosszolgálatokat felügyelő minisztere volt, majd Antall József halálát követően, 1993 decemberétől 1994 júliusáig, miniszterelnökként tevékenykedett.

Boross Péter szerint egész mást jelent, ha valaki előnyökért cserébe vállalta ezt a tevékenységet, mint ha önhibáján kívül, kényszer, fenyegetés, zsarolás hatására kellett részt vennie benne.

"Nem olyan egyszerű kérdés ez, mint amilyennek látszik" - fűzte hozzá az idős politikus, majd megjegyezte: "az meg ellenszenves nekem, mikor egykoron védett kádergyerekek ma ezt a dolgot különös nagy hangsúllyal akarják képviselni és nyilvánosságra hozni, mert nekik könnyű volt".

Medgyessy Péter, aki a rendszerváltás előtt miniszterelnök-helyettesi és pénzügyminiszteri funkciót töltött be, 2002 és 2004 között pedig a szocialista-szabad demokrata koalíció pártonkívüli miniszterelnöke volt, úgy vélekedett, hogy ezzel a kérdéssel nem kell foglalkozni, "felesleges figyelemelterelés", "egy nagyon szűk kör érdeklődését elégíti ki", a jelenlegi szabályok egyébként is lehetővé teszik, hogy az emberek megismerhessék a saját múltjukat.

Arra a felvetésre pedig, hogy nem válnak-e egyes közéleti szereplők zsarolhatóvá a máig feltáratlan ügynökakták miatt, Medgyessy Péter azt mondta, bár "a mai magyar világ tele van erkölcstelenséggel", de nem hiszi, hogy bárkit is a múltjával tartanának sakkban.

Medgyessy Péterről néhány héttel azután, hogy 2002 tavaszán miniszterelnökké választották, címoldalon hozta az egyik ellenzéki napilap, hogy D-209-es szigorúan titkos tisztként az állampárt titkosszolgálatának dolgozott. Medgyessy a parlamentben napokon belül elismerte, hogy 1977 és 1982 között kémelhárító tiszt volt. A hír felröppenése kormányválság veszélyét idézte elő, ugyanis emiatt az SZDSZ-ben voltak olyanok, akik a koalícióból való kilépést szorgalmazták, ám az SZDSZ maradt a kormányban.

Az ügynökakták kérdése idén februárban került ismét napirendre a parlamentben. A Fidesz-KDNP-frakciószövetség hétfői ülésén tárgyal az ügynökkérdésről. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke korábban azt mondta, az ügynökmúlt feltárásának módszeréről komoly vita zajlik a kormánypárti képviselőcsoportban.

Olvasóink írták

  • 4. szentmiki 2012. március 19. 12:32
    „Nem értem ezt az országot, itt a bűnösöket védik, nekik jogaik vannak az áldozatok élete árán is. Akinek van szégyellni valója szégyellje is magát, ez a minimum.”
  • 3. igazságkereső 2012. március 19. 09:48
    „Lehet,hogy sok mindenben igaza van Dr.Boross Péternek, de az állampárt irányította időkben a Dél-Pesti Vendéglátó Vállalat igazgatójaként azért Ő is hűségesen szolgálta mindazokat, akikről most a T.Házban oly heves vita zajlik! Csak a döntésképtelenségről tesz tanúbizonyságot az, hogy ki tudja hanyadszorra veszik elő ezt az ügynöktörvényt, ahelyett, hogy eldöntenék, hogy egytől-egyig nyilvánosságra hozzák, vagy végleg, egyszer s mindenkorra lezárják ezt a témát. Ezt a németek annak idején a Hitler-Jugend vonatkozásában a békekötés után nagyon rövid alatt rendezték és nem "csámcsognak" rajta. Ez egyszer s mindenkorra részükről be van fejezve és így kellene tenni nálunk, Magyarországon is.Sokkal, de sokkal fontosabb dolgokban kellene a T.Országgyűlésnek határozott döntéseket hozni, nem pedig elterelő dolgokat bedobni és látványtervezést folytatni!!”
  • 2. v.imre 2012. március 19. 08:38
    „Véleményem szerint sem kellene nyilvánosságra hozni az ügynökaktákat a következő ok-okozat összefüggés miatt, de emellett lenne egy javaslatom. Aki különböző okokból kinevezett hivatásánál fogva tartótiszt, elemző, adatfeldolgozó, továbbá beszervezett ügynök lett, volt, és a környezetében élőkről jelentett, élete végéig hordozza a cselekedete minőségével arányos lelki terhet, nyomást. Nincs szükség arra, hogy azt az érintetteken kívül bárki megismerje, csámcsogjék rajta, s főleg, hogy saját elképzelései szerint színesítse, alakítsa, bővítse a történetet. De emellett: Ki kellene tűzni egy határidőt, mondjuk 2015 december 31-t arra a célra, hogy bárki, aki kéri eredetiben megkaphassa a Történeti Levéltárból a rá vonatkozó, fellelt megfigyelés anyagot elfeketítve bennük a jelentő ügynök nevét, fedőnevét, azonosítóját. Aki tudja és képes rá az úgy is azonosítani tudja azt, hogy ki tehette róla a jelentést. Ha nem, akkor meg minek kellene megismernie a róla jelentő személyt? Ez esetben éppen úgy gondolom róla azt, hogy érdektelen, kívülálló anonim személy. A levéltár pedig köteles lenne kiadni az eredeti anyagot. A levéltárnak (az államnak) sem lenne joga tovább tárolni azt, mert az anyag kikérésével, a jogosulthoz való kiadásával részükről is megszűnne a további tárolás jogalapja. Álságos állításnak tartom, hogy ezeket az anyagokat tovább kellene tárolni kutatási érdekekre hivatkozva. Természetes módon úgy gondolom, hogy a nemzet-védelmi ill. nemzet-biztonságot érintő okokból keletkezett anyagok továbbra is hozzáférhetetlenek maradjanak. Mint eddig is történt. De ezek az anyagok nincsenek is átadva a Történeti Levéltárnak! Ha valakit ezen címen figyeltek meg a múltban, s teszik azt a jelenben is, ezek az anyagok a titkosszolgálatoknál vannak tárolva, vezetve...”
  • 1. Apátfalvi** 2012. március 18. 23:07
    „Sok mindenben igaza van Borossnak.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Súlyos sérülésekkel kórházban ápolnak egy szombathelyi önkormányzati képviselőt

Súlyos sérülésekkel kórházba került Szakály Gábor szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő; az… Tovább olvasom