Délmagyar logó

2017. 11. 24. péntek - Emma 4°C | 11°C Még több cikk.

Boszorkányos illatok

Egy szépségtanácsadó segítségével elmerültünk a parfümök világának rejtelmeiben.

Nyugati mintára berendezett, szőnyegezett, klimatizált munkahelyem kényelme sem akadályoz meg abban, hogy irigyeljem
Szeles Andreát. A sárospataki származású, győri üzletvezető hölgy a legelegánsabb környezetben töltheti munkanapjait,
olyan finom környezetben, amiről csak egy nő álmodhat. Formatervezett üvegcsék, tégelyek szikrázó csillogása úszik a szétáradó illatfelhőben. Egy parfümériába csöppentünk.

Szeles Andrea imádja a munkáját. Közgazdászdiplomát szerzett, a szakdolgozatát Boszorkányos illatok címmel írta. A csinos szépségtanácsadó segítségével merültünk a parfümök világának rejtelmeibe.

Illatáldozatok az ókorban

Szeles Andrea
– Minden hölgy vágyálma a szépség, a luxus és ami ezzel jár, többek között az elegáns illatok, parfümök. Mi volt az első illatszer?

– Alighanem egy leszakított virág. Ezt az egyszerű illatosítót már a törzsi társadalmakban is használták. Egyiptomban és az ókori Izraelben is gyakran mutattak be illatáldozatokat, melyek keretében mirhát és tömjént szórtak parázsra. Rómában ezt a módszert illették a per fumum (füstön át) kifejezéssel, innen származik tehát a későbbi korok parfüm szava. A kölni kifejezés már a Köln városnévből ered: 1695-ben ott találta fel egy olasz bevándorló. Az egyik leghíresebb kölni a 4711, amely egyedülálló módon a mai napig forgalomban van, nevét egy bizonyos kölni házszámról kapta. Bár a „Kölnisch Wasser" nemzetközi kifejezéssé vált, mégis némiképp igazságtalan, hogy a francia „EdC" (Eau de Cologne) vált legelterjedtebbé.

Tiltották a démoni szert

– Ezek szerint nem is kellett a szó szoros értelmében feltalálni a parfümöt?

Tudta-e?

A parfümök csomagolása sokat elárul az üvegcse tartalmáról. A női illatok esetében a kék vagy zöld doboz friss, „zöld" vagyis általában könnyebb illatot, az arany vagy fehér, vörös pedig nőies, tüzes hangulatot rejt. A férfias parfümök csomagolása hasonlóan beszédes – noha a választék csak fele a női parfümökének. A fehér, kék és zöld dobozban frissebb, akvatikusabb hatású, míg a fekete, szürke csomagolásban fűszeres, érzéki illatokat találhatunk.
Hány különböző illatot próbálhatunk ki anélkül, hogy illatvakokká válnánk? Mivel szaglóérzékünk hamar elfárad, különböző típusú parfümöknél 5-6, míg hasonlók között mindössze 2-3 fajtát tudunk összehasonlítani. Szeles Andrea azt tanácsolja: mivel az orr a nehezebb illatoknál fárad el hamarabb, mindig a könnyebb illatokkal kezdjük!
– Nos, a XVI. században élt olasz mester, Mauritius Frangipani oldotta fel égetett szeszben először az illatanyagokat, így tulajdonképpen ő a mai értelemben vett parfüm feltalálója. Sok érdekesség kíséri egyébként a parfüm történelmét, egy ilyen a sok közül az, amikor a puritán Angliában 1770-ben szigorú törvénnyel megtiltották mindenféle illatszer mint bűnre csábító, démoni szer használatát. Az illatszerekkel való foglalkozás egyébként az ehhez hasonló viharosabb korszakokat kivéve mindig megbecsült szakma volt, gyakran papok, orvosok űzték. A gyártás sokáig a gyógyászathoz tartozott.
Bármily paradox egyébként, a francia parfümipar éppen a francia tisztálkodási vagy tisztátalansági szokásoknak köszönheti óriási fejlődését. A francia királyi udvarokban nemigen volt ismert a mosakodás fogalma – gyakrabban használtak illatos vizeket éppen szaguk elfedésére, mint szappant.

Természetes helyett mesterséges illatszerek

– Oly gazdag a természet, miért van az, hogy manapság mesterséges anyagokból is készítenek parfümöt?

– Míg régebben Franciaországban azon fáradoztak, hogy növeljék a természetes illatszerek mennyiségét és finomítsák összetételüket, addig Németországban arra fektettek hangsúlyt, hogy mesterséges illatszereket állítsanak elő. Mivel ezek olyan anyagok, amelyeknek nincs megfelelőjük a természetben, segítségükkel teljesen új illatokat állíthattak elő. Manapság a parfümgyártók is mértékkel alkalmazzák az új illatszereket és szintetikus anyagokat, belátva, hogy egyedi és markáns tulajdonságaik így jobban érvényesülnek és inkább megfelelnek a kor szellemének. Nem árt tudni, hogy a természetes anyagokon belül nemcsak növényi, hanem állati eredetű alapanyagokat is használnak a parfümgyártásban. Azonban éppen az állatok védelmében állítanak elő egyes illatokat – például a pézsmát – mesterségesen.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Írja meg!

Közérdekű híre van? Rangos versenyt, vetélkedőt nyert gyermeke? Írja meg! Címünk: Kisalföld… Tovább olvasom