Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Búcsú Mádl Ferenctől: eltemették a volt államfőt

Elbúcsúztatták Mádl Ferenc volt államfőt a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben kedd délután. A temetésre a politikusok és közéleti személyiségek mellett több száz gyászoló érkezett.
Király Miklós: a néhai államfő a szelíd erő politikusa volt

Mádl Ferenc a szelíd erő politikusa volt, az átfogó műveltségből, felelős mérlegelésből, a hivatás iránti alázatból, évtizedes külföldi és hazai tapasztalatokból, jóakaratból és szeretetből építkező szelíd erőé - mondta Király Miklós, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja Mádl Ferenc néhai államfő temetésén kedden Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.

"Ezért is tudta államfőként egész nemzetét hitelesen képviselni. Ugyanakkor az alapvető értékek védelmében, a nagy elvi kérdésekben szilárd és hajlíthatatlan volt, lett légyen szó akár az Országgyűlés által elfogadott törvények Alkotmánybíróság elé viteléről" - tette hozzá.

Politikusi életében is központi helyet foglalt el az oktatás, a tudomány és a kultúra támogatása. Tudta, hogy a tudomány mennyire fontos a gazdasági és más nehézségek meghaladásához, és ehhez mennyire lényeges a kutató- és tudományos intézmények autonómiája, szabadsága és felelőssége - fogalmazott Király Miklós.

Utalt arra, hogy Mádl Ferenc "gyakorolta, de nem kedvelte a hatalmat, különösen nem a hatalom külső jegyeinek hangsúlyozását".

A professzor szabadságát őrizve államfőként is elérte, hogy a Belvárosban szabad mozgása legyen: a kormányőrök csak az egyetem falain kívül várhatták, egyetemi dolgozószobájában pedig nem engedett riasztóberendezést telepíteni. Közjogi méltóságként is alighanem családja körében volt a legboldogabb - fogalmazott Király Miklós.

Mádl Ferencnek "szívügye volt az országhatárokon kívülre szakadt magyarság szolgálata, kezdettől fogva támogatta, hogy a külföldön élő magyarok lakóhely hiányában is magyar állampolgárságot kaphassanak" - jelentette ki.

Elbúcsúztatták Mádl Ferencet. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Király Miklós közölte: Mádl Ferenc, ha nem ragadja el a halál, a napokban Szabadkára ment volna magyar jogászok meghívására, mert "tudta, hogy a szolgálat, a köz szolgálata nem ér véget a magas hivatal, a megbízatás megszűnésével".

A dékán Mádl Ferencre emlékezve úgy fogalmazott, életműve hibátlan és teljes, szolgálata kivételes, de éppen ezért nagyon nagy űr marad utána.

"A temérdek tudás, a jóakarat és a kedvesség nem száll a sírba veled, és tudom, hogy valahonnan most is féltő törődéssel gondolsz az országra" - fogalmazott Király Miklós.

Mádl Ferenc azt vallotta, hogy a professzornak mindig egész tudását, egész hitét, világnézetét kell tanítványainak adnia, és nem csak a katedráról - emlékeztetett.

Király Miklós kitért arra, hogy Mádl Ferenc látta meg először: Európa békéjének, fejlődésének záloga "egy értelmes és tanulmányozásra érdemes, izgalmas, új jogi rend". A sors különös adományaként értékelte, hogy Magyarország Mádl Ferenc köztársasági elnöksége idején csatlakozott az Európai Unióhoz.

Mádl Ferenc politikusként is megőrizte a professzor és jogtudós minden erényét. Éppen ez teszi kivételessé közéleti teljesítményét - hangsúlyozta.

Schmitt: Mádl Ferenc erős jellemű ember volt

Erős jellemű embernek nevezte elhunyt elődjét Schmitt Pál államfő Mádl Ferenc volt köztársasági elnök keddi budapesti temetésén.

A köztársasági elnök azt mondta, hogy Mádl Ferenc azok közé tartozott, akik a saját sorsukon túl egy nemzetnek adnak belső tartást, jövőt remélő szilárdságot.

A néhai államfő ilyen erős jellemű ember volt, aki műveltségével, erkölcsi nagyságával, szolgálatkész életével állandóságot tudott teremteni maga körül: az értékek bizonyosságát - jelentette ki Schmitt Pál.

Úgy vélte, Mádl Ferenc hatással volt az őt ismerők sorsára. Felidézte, úgy vált vezető egyéniséggé, hogy nem magát helyezte erre a posztra, hanem mások kérésére fogadta el, szolgálatként élte meg, és mélységes humanizmussal vitte végbe a közösség és a sors által rátestált feladatokat.

Mádl Ferenccel kapcsolatban szinte senki sem felejti el megemlíteni mindenen átsugárzó derűjét, közvetlen emberségét. Nem csak a pulpitusról hirdette, naponta kipróbálta, hogy két ember között a legrövidebb út tényleg egy mosoly - tette hozzá.

Elbúcsúztatták Mádl Ferencet. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Mádl Ferenc elnöki mandátumának befejezése után is közösséget épített, tanácsokat adott és szeretetet sugárzott.

Schmitt Pál kiemelte: elődje államférfi volt, aki komolyan vette a közéleti szerepvállalás erkölcsi parancsait, amelyek szerint akik az élen járnak, azoknak példát kell adniuk.

Vallotta, hogy a mérték mindennek elébe való, mértéktelen volt azonban az igazság tiszteletében, a család és a barátok szeretetében, a tudás előtti alázatban, a nemzet iránti elkötelezettségben és a művészetek iránti rajongásban - vélekedett.

A köztársasági elnök kitért arra, hogy Mádl Ferenc a nemzet boldogulását a magyar örökség továbbvitelében és az európai szellem kiteljesítésében látta. Mint mondta, egész életével, minden cselekedetével e kettő szintézisét képviselte.

Nemcsak tanított a katedrán, hanem nevelt is, politikusi, államfői kiállásával, emberi jellemvonásaival, értéket képviselő jelenlétével - közölte.

Schmitt Pál arról is beszélt, hogy Mádl Ferencnek bizonyára örömmel telt meg a szíve, amikor az alaptörvény nemzeti hitvallásában viszontláthatta saját krédóját, mely szerint: "Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család, a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye".

Elbúcsúztatták Mádl Ferencet. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Felidézte, hogy amikor Mádl Ferencet köztársasági elnökké választották, azt mondta, "még sok dolgunk van", és nem fejtette el, hogy a tennivalókból mindenkinek, neki is ki kell vennie a maga részét.

Akkori beszédében a volt államfő azt is hangsúlyozta: "felelősek vagyunk azért, hogy legyen mindenki számára nagyobb és jobb kenyér, több értéktermő munka, még biztatóbb gazdasági növekedés, nagyobb biztonság és törvénytisztelet, szolidaritás a rászorulókkal szemben" - emlékeztetett az elnök.

"Bizony még sok dolgunk van, mélyen tisztelt elnök úr, egyre több. Elvégeznünk szent kötelesség" - szögezte le Schmitt Pál.

Közös dolgaink közül már megcselekedtük az egyik legfontosabbat: még életében, nem csak lélekben, de törvény által is létrejött a magyar nemzet újraegyesítése, összetartozásunk megvallása - tette hozzá.

Schmitt Pál búcsúbeszéde zárásaként a nemzet nevében búcsúzott elődjétől, akinek az utódok nevében köszönte meg életművét, példamutatását, szellemi és erkölcsi hagyatékát.

Korábban írtuk

A volt köztársasági elnököt katonai tiszteletadás mellett, a katolikus egyház szertartása szerint búcsúztatják. A temetésen beszédet mond Schmitt Pál államfő is. A szertartást a Magyar Televízió élőben közvetíti.

Mádl Ferencet a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 28-as számú parcellája első sorának 40. sírhelyén helyezik végső nyugalomra, amelyet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság múlt szerdai ülésén nyilvánított a Nemzeti Sírkert részévé.

Elbúcsúztatták Mádl Ferencet. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

A volt államfő búcsúztatására a politikusok és közéleti személyiségek mellett több száz gyászoló érkezett.

Este nyolckor a Szent István-bazilikában engesztelő szentmisét celebrál Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A gyászmisét a Duna Televízió közvetíti, és a bazilika előtti téren kivetítőkön is követni lehet.

Mádl Ferenc akadémikus, aki 2000 és 2005 között volt Magyarország köztársasági elnöke, május 29-én, életének 81. évében hunyt el.

Olvasóink írták

  • 14. Ferrer 2011. június 08. 19:09
    „Tessék összehasonlítani Mádl Ferencet a jelenlegi, Himnuszt se ismerő figurával, hogy is hívják?”
  • 13. trillarom 2011. június 08. 07:38
    „A tanítványai is nagyon szerették, jó előadó volt. Igazi oktató.”
  • 12. Rozsdás 2011. június 07. 22:01
    „Halottról jót vagy semmit!
    Jogász volt nem politikus,a maga módján képviselte amibe bele születet.
    Sokan becsülték ezért,még ha jobb oldali elveket valott is, a jog volt az élete és talán ebbe is halt bele!!”
  • 11. deszkás 2011. június 07. 20:59
    „BÁNKI! Vauuu. Akkor ezért a nagy mellény. Azért még modorálhatnád magad.Olvasd MAZSOLASZÖLÖT!”
  • 10. mazsolaszolo 2011. június 07. 19:52
    „9: off Tőlem azt teszel, amit akarsz. Utálhatod, örülhetsz a halálának is, teljesen mindegy - én nem mondhatom meg neked, sem más, hogy mit érezz: a te érzéseid, a te gondolataid. Persze, az már egy más kérdés, hogy mit ír le az ember, mind mond egy másik ember temetése kapcsán. Nem fogja senki azt fejbe lőni vagy lesittelni, aki vét az íratlan törvények, az illem ellen, csak megjegyzik, hogy bunkó és többnyire elítélik általában az emberek azt, aki a legelemibb viselkedést sem képes prezentálni. on”
  • 9. queenmargareth 2011. június 07. 19:04
    „igen láttam, hogy nem helyesen írtam, nem javítottam, láttam senki nem ír önálló gondolatot.csak az egész rólam szólt volna. Viszont ha nem írok ide semmit, senki sem ír ide? talán. A kegyeletet én megadtam. Nem bántottam.”
  • 8. mazsolaszolo 2011. június 07. 19:01
    „Kosztolányi Dezső

    Halotti beszéd

    Látjátok feleim, egyszerre meghalt
    és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
    Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
    csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.
    De nincs már.
    Akár a föld.
    Jaj, összedőlt
    a kincstár.

    Okuljatok mindannyian e példán.
    Ilyen az ember. Egyedüli példány.
    Nem élt belőle több és most sem él,
    s mint fán se nő egyforma két levél,
    a nagy időn se lesz hozzá hasonló.

    Nézzétek e főt, ez összeomló,
    kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
    mely a kimondhatatlan ködbe vész
    kővé meredve,
    mint egy ereklye,
    s rá ékírással van karcolva ritka,
    egyetlen életének ősi titka.

    Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
    Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
    Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt,
    s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt
    a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
    mint vízbe süllyedt templomok harangja
    a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég:
    "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék",
    vagy bort ivott és boldogan meredt a
    kezében égő, olcsó cigaretta
    füstjére, és futott, telefonált,
    és szőtte álmát, mint színes fonált:
    a homlokán feltündökölt a jegy,
    hogy milliók közt az egyetlenegy.

    Keresheted őt, nem leled, hiába,
    se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
    a múltba sem és a gazdag jövőben
    akárki megszülethet már, csak ő nem.
    Többé soha
    nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
    Szegény a forgandó tündér szerencse,
    hogy e csodát újólag megteremtse.

    Édes barátaim, olyan ez éppen,
    mint az az ember ottan a mesében.
    Az élet egyszer csak őrája gondolt,
    mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...",
    majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
    s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt... "
    Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
    mint önmagának dermedt-néma szobra.
    Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
    Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.”
  • 7. mazsolaszolo 2011. június 07. 18:59
    „1.: Én nem nevezlek bunkónak, csak kissé szomorú vagyok a soraidat olvasva. (Göncz Árpád vezetéknevét cz-vel írják, de ez a kisebbik baj.) Mádl Ferenc temetése kapcsán azért az meglehetősen illetlen dolog és neveletlenségre utal, hogy a minimális kegyeletet sem tudod megadni neki, azt ami mindegyikünknek kijár, aki elszólíttatott közülünk.

    Általában a jót szokták hangsúlyozni, és egy átlag ember (értem ez alatt azt, aki nem állt szoros rokoni vagy munkatársi, baráti kapcsolatban az elhunyttal) nem is igen foglalkozik azzal, hogy VALÓJÁBAN milyen volt. Megmarad róla egy impresszió, képek, emlékek és ennyi. Akinek azonban fontos volt, akinek most jön el a gyász ideje, az majd szembesül azzal - ha tényleg meg tud gyászolni egy embert -, hogy mik voltak az elhunyt jó és kevésbé jó tulajdonságai, tettei.

    Nyugodjék békében!”
  • 6. bánki 2011. június 07. 18:55
    „Az eredmény a fontos !

    Szabó Antal barátom ( 56-os ) halála előtt ( rák ) mesélt az öregről a Gyöngyvirág utcában !
    Együtt ,,gugoltak" : Árpi bá nem volt népszerű az ötvenhatosok között. ( ez nem születési dátum ) Az emberek haláluk előtt egy-két héttel nem szoktak hazudni.

    Jön a nagy kaszás előbb- utóbb ! !”
  • 5. queenmargareth 2011. június 07. 18:44
    „:)halljál:) látod, ezt is másolnod kellett volna”
  • 4. queenmargareth 2011. június 07. 18:40
    „bocs, miből gondoltad, hogy én ezeknek nem néztem utána?
    itt most siratniuk kellene az eltávozottat azoknak akik nagyon kibuktak halálától.”
  • 3. bánki 2011. június 07. 18:34
    „moderálva..>

    G.Árpád !
    1944-ben szerzett diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán, közben att z Országos Földhitelintézetben volt gyakornok 1939-től. A Teleki Pál Munkaközösség tagja. 1944-ben behívták katonának, 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységétől és áruló lett a szovjetek javára, amiért a patkány melléknevet kapta. Többször is szovjet fogságba került, ahonnan mindig sikerült megszöknie.

    1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, ahol először az ifjúsági szervezet elnöke és a Nemzedék című lap szerkesztője volt. A párt feloszlatásáig parlamenti titkár, majd főtitkár volt.

    A kisgazdapárt feloszlatása után segédmunkásként, hegesztőként, csőlakatosként dolgozott. 1952-től négy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt.

    Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében. 1957-ben segített Nagy Imre ,,A magyar nép védelmében" című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. 1963-ban amnesztiával szabadult.

    Ezután a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója volt, majd a Talajjavító Vállalathoz került. Megpróbálta befejezni Gödöllőn az utolsó egyetemi évet, de kizárták. 1965-től kezdve szabadfoglalkozású író, műfordító.
    A rendszerváltástól napjainkig

    1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja. 1988-tól az SZDSZ ügyvivője, majd 1989-től az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, majd alelnöke. 1989-től az Emberi Jogok Ligája budapesti tagozatának elnöke. 1989 és 1990 között a Magyar Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke, május 2-ától augusztus 3-áig ideiglenes köztársasági elnök. 1990. augusztus 3-án (Antall József és Tölgyessy Péter, azaz az MDF és az SZDSZ vezetői közötti kompromisszum értelmében) megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének. Országgyűlési mandátumáról lemondott, párttagságát szüneteltette. 1995-ben újabb ötéves időszakra választották meg, posztját 2000. augusztus 3-áig töltötte be. Ugyancsak 1995-ben megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend arany fokozatát. Tíz éves elnöki periódusa alatt végig kimagaslóan vezette a politikai népszerűségi listákat. Visszavonulása után 2000-ben Budapest díszpolgárává avatták. 2002-ben megkapta a Nagy Imre-érdemrendet, 2009-ben pedig a Húszéves a Köztársaság Díjat.[1] Több egyetem díszdoktora.
    Személyét ért támadások

    Az ismeretségi körében is aktívan dolgozó, ,,Patkány" fedőnéven működő hírhedt besúgó személyazonosságát államtitoknak nyilvánító iratot köztársasági elnökként személyesen ő írta alá. Ezért érintettségére hivatkozva többen, főleg nemzetközi szinten bírálták.

    Nyilvános gyűléseken többször kifütyülték. Ezek közül a legismertebb az 1992. október 23-i füttykoncert a Kossuth téren. Az akkori parlamenti ellenzék (MSZP, SZDSZ, Fidesz, Orbán Viktor külön is[2]) azt állította, a fütyülők bőrfejűek voltak és fasiszta jelszavakat kiabáltak, míg a kormánypárt tagjai (például Boross Péter belügyminiszter) azt vetették szemére Göncz Árpádnak - állítva: a fütyülők közt lévő bőrfejűek száma elenyésző volt[3] -, hogy a kritikát az elnök ,,kisszerű politikai csatározásokba való belebonyolódása miatt" kapta[4], például ellentétbe került 56-os szervezetekkel, akiket az ünnepségen nem engedtek szóhoz jutni, nem írta alá az igazságtételről szóló törvényt, és nehezményezték, hogy Göncz ellenállt Antall azon kérésének, hogy leváltsa a szerinte egyoldalúan baloldali irányt vett média elnökeit. A kifütyülésről szóló MTV-felvétel kapcsán a Magyar Televízió Bánó András vezette Egyenleg című műsora is belekeveredett a botrányba, mivel többen (például az akkor az MTV híradójánál dolgozó Császár Attila) azt állították: az ünnepségről készült felvételt manipulatív módon megvágták, hogy az a baloldal véleményét támassza alá.[5] A felvétel manipuláltságáról a Sony cég laboratóriumában vizsgálatot folytattak, egyértelmű eredmény nélkül.
    Irodalmi munkássága

    Nevéhez fűződik J.R.R. Tolkien Magyarországon 1981-ben kiadott A Gyűrűk Ura című könyvének fordítása (melynek első 11 fejezetét Réz Ádám fordította). Szintén ő a fordítója Malcolm Lowry A vulkán alatt, Colleen McCullough Tövismadarak, Arthur C. Clarke 2001: Űrodüsszeia, Agatha Christie N vagy M, Mary Shelley Frankenstein vagy a modern Prométheusz, William Golding (például A torony /The Spire/; A piramis /The Pyramid/; Beavatás /Rites of Passage/), John Updike (például a Nyúlketrec, Nyúlháj, A kentaur, A farm, Eastwicki boszorkányok) és William Faulkner (Fiam, Absolon! /Absalom, Absalom/, A hang és a téboly /The Sound and the Fury/) számos regényének, valamint Peter Shaffer Equus c. drámájának. 1994 óta a Magyar PEN Club tiszteletbeli elnöke.1983-ban József Attila-díjat kapott. 2002 óta a Magyar Tolkien Társaság tiszteletbeli elnöke.
    Regények és elbeszélések

    * Sarusok (Magvető, 1974; Ulpius-ház, 2003)
    * Találkozások (Magvető, 1980; Ulpius-ház, 2001)
    * Hazaérkezés (Pátria könyvek, 1991)

    Színművek

    * Magyar Médeia (monodráma, Magvető, 1976)
    * Rácsok (Magvető, 1979)
    * Mérleg; Pesszimista komédia; Perszephoné; Sarusok (6 dráma) (Magvető, 1990)

    Családja

    Nős, felesége Göntér Mária Zsuzsanna, aki jelenleg több jótékonysági szervezet, alapítvány kurátora. Négy gyermekük született. Egyik lányuk, Göncz Kinga a második Gyurcsány-kormány külügyminisztere, az Európai Parlament tagja.
    Hivatkozások

    * Az Országgyűlés elnöke
    * Bibó Társaság

    Külső hivatkozások

    ....
    A lap eredeti címe: ,,http://hu.metapedia.org/wiki/G%C3%B6ncz_%C3%81rp%C3%A1d"
    ......”
  • 2. bánki 2011. június 07. 18:32
    „moderálva”
  • 1. queenmargareth 2011. június 07. 18:13
    „elnézést, érdekes, ide nem ír senki, pedig halálakor nagyon magasztalták, biztos okos, értelmes ember volt, de ne adja Isten, Gönc Árpád halála szerintem többeknek fog fájni. Még egyszer, elnézést, ha bunkónak tűntem.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Combon lőtte magát egy újkenézi férfi

Súlyosan megsebesült egy 34 éves újkenézi férfi, aki éles lőszer használatára házilag átalakított… Tovább olvasom