Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

Budapesten adták át az irodalmi Déry-díjakat

Bán Zsófia író, esszéista, Demény Péter író, költő, Imre Flóra költő, műfordító és Szolláth Dávid irodalomtörténész vehette át a Déry Tibor Alapítvány díját a magyar irodalom művelésében elért kimagasló eredményért pénteken Budapesten.

A jutalmakat és az okleveleket 27. alkalommal adták át az Artisjus székházában - szerepel az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület MTI-hez eljuttatott közleményében. Az idei kitüntetéseket odaítélő kuratórium titkára Szinger András, az Artisjus főigazgatója, elnöke Závada Pál, tagja Ilia Mihály, Keresztesi József és Lator László volt.

A Déry Tibor-díjat, a legelső olyan irodalmi elismerést, amelyet magánvagyonból alapítottak, minden évben olyan alkotónak ítélik oda, akik a magyar irodalom művelésében kimagasló eredményeket értek el. A Déry Tibor Alapítvány az író özvegyének végakaratából jött létre, aki vagyonát a magyar államra hagyta azzal a feltétellel, hogy annak értékesítése után a befolyt összeg kamataiból kimagasló irodalmi tevékenységű művészeket díjazzanak. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át, mára több százan részesültek ebben az elismerésben.

Bán Zsófia 1957-ben született Rio de Janeiróban. Az ELTE angol-francia szakán diplomázott, de tanult Lisszabonban, Minneapolisban, volt Fulbright-ösztöndíjas New Brunswickban, vendégtanár Szingapúrban. 1985-től az ELTE-n tanít az angol, majd az amerikanisztika tanszéken. Esszékötete Amerikáner címen 2000-ben, Próbacsomagolás címmel 2008-ban jelent meg. Esti iskola - Olvasókönyv felnőtteknek (2007) című prózakötetét 2012-ben németül is kiadták. Legutóbbi novelláskötete idén jelent meg Amikor még csak az állatok éltek címmel.

Bán Zsófia prózájában és esszéiben gyakran foglalkozik kép és szöveg összefüggéseivel, a képek kultúra- és identitásformáló hatásával. Závada Pál méltatásában arról beszélt, hogy aki elolvassa az Esti iskola vagy az Amikor még csak... novelláit, látja, hogy "páratlanul nyitott, tágas, egyszerre igen eszes, érzelmes és ironikus, olykor pedig a blaszfémiáig szókimondó próza ez. Nagyvonalú íveket húz korok, nyelvek, stílusok, műfajok és kultúra-lenyomatok között, miközben játékos, humorral átitatott, néha zabolázhatatlanul rosszalkodó nyelven szól".

Demény Péter író, költő, szerkesztő, műfordító 1972-ben született Kolozsváron. A kolozsvári egyetem magyar-román szakán szerezte diplomáját, ahol ma a modern magyar irodalmat oktatja. Dolgozott kiadónál, napi- és hetilapnál, jelenleg a Látó című folyóirat esszérovatát szerkeszti. Az alkotót méltató Papp Sándor Zsigmond szerint költészete, prózája és esszéi a csendes szemlélődés, a keserű bölcsesség mintadarabjai. Első verseskötete Ikarosz imája címmel 1994-ben jelent meg, ezt követte a Bolyongás 1997-ben, a Beszélgetés a tükörrel online kötet 2004-ben, majd A fél flakon 2007-ben. 2009-ben gyerekvers kötete, 2011-ben meseregénye jelent meg.

Imre Flóra 1961-ben született Budapesten, 1985-ben magyar-latin szakos tanári és ógörög filológusi diplomát szerzett, azóta gimnáziumi tanár, jelenleg Horatius politikai költészetéről írja disszertációját. Elnöke a Latintanárok Egyesületének és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Irodalmi Osztályának. Az 1980-as évek óta foglalkozik műfordítással, munkássága révén Horatius és Lucanus munkáit ismerhetjük meg magyarul. Versei 1982 óta jelennek meg folyóiratokban.

Lator László laudációja szerint Imre Flóra tudja, mit kell kihagyni és beletenni a versbe: a divatok nem érdeklik, csakis a maga útját járja. Első verseskötetét 1986-ban adták ki Az Akropoliszra néző terasz címmel. Ezt további hat követte, köztük a Merőleges idő (1992), a Rejtőzve élünk (1995) és A hegyről lefelé (2009). 2006-ban válogatta és szerkesztette Tóth Árpád verseit az Osiris Kiadó számára.

Az 1975-ös születésű Szolláth Dávid irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. Huszadik századi magyar irodalmat tanít a Pécsi Tudományegyetemen, ahol 2009-ben szerzett PhD-fokozatot. Tanulmányai, kritikái, fordításai a BUKSZ, a Literatura, a Kalligram, a Jelenkor és a 2000 hasábjain és irodalomtudományi tanulmánykötetekben is megjelentek. Tagja volt a James Joyce Ulyssesének idén megjelent új fordítását készítő csapatnak. Főbb kutatási területe Mészöly Miklós munkássága, illetve a magyar irodalmi baloldal a két világháború között. Tavaly jelent meg A kommunista aszketizmus esztétikája című kötete, amelyben a kommunista ízlésfegyelem mindennapi gyakorlatait vizsgálja.

Keresztesi József méltatásában elmondta: a kötet "nemcsak a kommunisták, nemcsak az aszkéták és nemcsak az esztéták számára tanulságos olvasmány. Hiszen azok az életművek, amelyekről ebben a kötetben szó esik, többet érdemelnek a tapintatlan hallgatásnál, efféle ügyekben pedig nem létezik tapintatos hallgatás" - fogalmazott.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Német nagykövet: 1956-ban az egész világ Magyarországot figyelte

Az 1956-os októberi budapesti események idején nemcsak Európa, hanem az egész világ Magyarországra… Tovább olvasom