Délmagyar logó

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -7°C | 0°C Még több cikk.

Célszerű a mielőbbi csatlakozás az eurozónához

Magyarországnak célszerű minél hamarabb csatlakoznia az eurózónához, mert a forint túlzott fel-, illetve leértékelődése, a kockázatok és a magas kamatok nem segítik a hosszú távú reálfelzárkózást.
A fenti véleményt Oblath Gábor, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tagja fejtette ki Budapesten.

Az ICEG Európai Központ és a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján Oblath Gábor elmondta: az Európai Monetáris Unió-tagság feltételeinek teljesítésével azonban átmenetileg alacsonyabbra kell szorítani az egyensúlyi inflációt, azt, amit a reálgazdaság indokol.
- Nagyon fontos, hogy a dezinfláció ne csak a monetáris politikára háruljon, mert az így rendkívül költségesnek bizonyul - hangsúlyozta Oblath Gábor.

Véleménye szerint közgazdaságilag csak akkor érdemes azonnal teljesíteni a maastrichti, EMU-tagsági feltételeket, ha a magyarországi tényleges inflációnak az egyensúlyi infláció feletti többletét kizárólag vagy döntően az inflációs várakozások okoznák. Hozzátette: az azonnali tejesítés előnye, hogy egy új, stabil valuta bevezetésével megszűnhetne a nem strukturális áremelkedés.

Oblath Gábor elmondta: a feltételek azonnali, egyoldalú teljesítésével azonban nem csak a várakozások okozhatnak inflációt, hanem a bérek és a fiskális politika lassú alkalmazkodása és a költségvetési politika expanziója is.

Mint mondta, a maastrichti feltételeket úgy kell végrehajtani, hogy a reál felzárkózást előmozdítsa, de ne hátráltassa a nominálist. Ennek feltétele egyebek mellett a monetáris és a fiskális politika együttműködése, a fiskális kiigazítás problémáinak kezelése, a béralakuláshoz szükséges társadalmi megállapodás, valamint a forint/euró végső árfolyamának alkalmas meghatározása.

Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke elmondta: 4-4 százalékos feltételezett reál GDP-növekedés mellett, ha a következő két évben a fogyasztói áremelkedés 5-6 százalékos lesz, úgy automatikusan 1,6-1,7 százalékponttal csökkenhet az államháztartási hiány.

Minden más tényezőt figyelmen kívül hagyva így a 2002-re várt GDP-arányos 8,7 százalékról 2004-re 7 százalékra mérséklődik a deficit. A maastrichti követelményeknek megfelelően azonban ezt további 4 százalékponttal kellene mérsékelni. Ennek módja Mellár Tamás véleménye szerint vagy az infláció növelésével vagy a reál kiadások és bevételek arányának módosításával érhető el.

Oblath Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a bérfelzárkózás nagyon gyors volt 2001-2002-ben, folytatása veszélyezteti a reál és a nominális felzárkózást. Mint mondta, a tartós reál felzárkózás sokkal visszafogottabb nominális- és bér-konvergenciát feltételez a 2001-2002-ben tapasztaltnál.

mti
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Morricone ír zenét a Sorstalanság filmváltozatához

Ennio Morricone olasz zeneszerző komponálja a Sorstalanság című Nobel-díjas regény filmváltozatának… Tovább olvasom