Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

''Csak nő szeretnék lenni újra''

Kiszakadt mellimplantátuma miatt szenved egy félig vak, szívbeteg szegedi nő. Az asszonynak daganat miatt el kellett távolítani a melleit, a beültetést követően viszont szivárogni kezdett az implantátum tartalma. A biztosító azonban nem fizeti a cserét, a számos bajtól meggyötört Ildikó kétségbeesetten hívta fel lapunk Csörög rovatát, mert már csak az emberek segítségében bízik.
Öt évvel ezelőtt azzal kezdődött a szegedi Háhné Balogh Ildikó szörnyű kálváriája, hogy el kellett távolítani a méhét. A ma negyvenöt éves asszony – aki három gyermeknek adott életet – nehezen élte meg női léte egy részének elvesztését, még nem gondolta: ennél sokkal rosszabb helyzetbe is kerülhet. Egy kullancs csípte meg ezzel nagyjából egy időben – a nő erre vezeti vissza az azóta kialakult számos, más jellegű egészségügyi problémáját.

Először látóideg-sorvadást diagnosztizáltak nála, majd – mint sírva meséli – izomsorvadása és szívbetegsége alakult ki. A látóideg-sorvadás miatt az asszony mára bal szemére megvakult, de jobb szeme állapota is megállíthatatlanul romlik, ma már fehér bottal kénytelen járni. A nő számára legmegrázóbb hír azonban csak ezután következett: jóindulatú daganatot találtak mindkét mellében, s mivel a rákot megelőző állapotra gyanakodtak, eltávolították azokat. Ildikó zokogva mondta el: mindez tavaly a születésnapján, áprilisban történt. Felébredt az altatásból, s többé nem érezte magát nőnek.

Mintha csak az égiek küldtek volna neki segítséget, ekkor hirdette meg egy pesti bulvárlap azt az akcióját, amelyben tíz nő mellplasztikáját fizették egy budai magánklinikán. Ildikó a szerencsés kiválasztottak közé került, a beavatkozásokról több újságcikk is megjelent. Örömében sírt, amikor egy szeptemberi napon felébredt, és újra láthatta magán a női domborulatokat – mondta az asszony. A műtétet végző plasztikai sebész azt mondta neki, a beültetett implantátum annyira szövetbarát és jó minőségű, hogy ezzel fog meghalni. Ildikó keserűen jegyezte meg, a jóslat majdnem beteljesült: januárban ugyanis szinte elviselhetetlen mellfájdalmak törtek rá, zsibbadtak a karjai, az ujjai. Úgy döntött, kivizsgáltatja magát: ekkor érte a következő sokk. Három vizsgálatot végeztek rajta, ami kiderítette: a szilikon borítású implantátumból szivárog a töltőanyagként használt olaj, egy nagyjából tízcentis repedés van rajta. A fájdalom szerinte annak köszönhető, hogy a kifolyó anyag marja az izomszöveteket.

Ekkor visszament szegedi kezelőorvosához – aki annak idején eltávolította a melleit –, hogy segítsen rajta: cserélje ki az implantátumot. A szakorvos is úgy látta, mihamarabb ki kell venni a károsodott szilikonbetéteket – az OEP azonban nem finanszírozza az új implantátum beültetését. Megkeresték az egészségbiztosítót, ahol azzal utasították el őket: mivel annak idején nem rosszindulatú daganat miatt kellett eltávolítani a melleit, csak két darab, 250 ezer forintos csekket tudnak küldeni: a beavatkozás költségeire.

Ildikó teljesen összetört. Mivel félig vak rokkantnyugdíjasként a szegedi Vakok Intézetében tud csak dolgozni, ottani keresetéből pedig gyógyszerei megvásárlása után havi 25 ezer forintból él, így is csak élettársa, János segítségével képes talpon maradni. Gyerekei eladósodtak, nem tudnak anyagilag segíteni neki.

Kilátástalan helyzetéből szerinte csak az tudná kihúzni, ha valaki – egy alapítvány vagy segítőkész magánszemélyek – kifizetné a műtét költségeit. A megtört asszony zokogva mondogatta János támogató tekintetében: csak annyit szeretne, hogy újra nőnek érezhesse magát.

Vérmérgezést is okozhat

– Azok az implantátumok, amelyek ma itthon legálisan forgalomban vannak, jó minőségűek és megbízhatóak. Kockázata persze minden ilyen beültetésnek van – mondta el Kapitány Klára, plasztikai sebész, a szegedi bőrgyógyászati klinika főorvosa. A szakember hozzátette: mellimplantátumokat 1965 óta ültetnek be világszerte, ezek veszélyeiről azonban csak a tudomány akkori állása szerint tudnak maguk a plasztikai sebészek is. Ezért nincs is rájuk garancia, a páciensnek vállalnia kell írásban a beültetés rizikóját.

A hatvanas években először beinjekciózták a szilikongélt a mellbe, de így az anyag nem maradt egy helyen. Később szilikonzsákba rakták magát a gélt is – a zsák vastagsága pedig folyamatosan nőtt, elkerülendő a szivárgást. Aztán időlegesen az USA-ban, majd Európában is betiltották a szilikongélt, helyette sóoldattal töltötték meg a zsákot, ennek azonban nem volt megfelelő a tapintása és esése – ekkor kezdtek szójaolajjal töltött implantátumokat használni. Ezt azonban a plasztikai sebészekből, ügyvédekből, gyártókból és páciensekből álló európai EQUAM szervezet már 2000-ben sem ajánlotta, sőt eltávolításukat szorgalmazta.

Ha ugyanis ez folyik ki, fertőzéseket, akár vérmérgezést is okozhat, szemben a szilikongéllel. A szakember szerint a szakadást gyári hiba és műtéti mikrosérülés is okozhatja: ha az előbbiről van szó, a gyártó ingyen kicseréli, a páciensnek csak a beavatkozás árát kell kifizetnie.  

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A méhek tudják a megoldást

A méhek jelenthetik a kulcsot az újfajta antibiotikumok kifejlesztéséhez – állapították meg… Tovább olvasom