Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

Császármadár vagy nyuszi?

A húsvétnak Európa-szerte legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás, különösen a piros színű változat.

Húsvétkor ér véget az egykor oly szigorúan betartott 40 napos böjt, ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus haláláról és ünnepeljük a természet tavaszi újjáéledését.

A húsvétnak Európa-szerte legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. A tojás piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi. Hazánkban már az avar kori sírokban is találtak karcolt díszű tojást. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojásokat.

A jobbágyok szolgáltatásai között is szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége. A keresztszülők ünnepi ajándékként húsvéti tojást adtak keresztgyermeküknek. Nem hiányozhatott a böjtben tilos ételek szentelésre vitt kosarából sem. Húsvéthétfőn locsoláskor a leányok fiúknak ajándékozták a díszes tojást, egyes magyarázatok szerint ezzel akarván magukat megváltani a túlzott locsolástól, illetve ezzel viszonozták az egyébként kitüntető figyelmességet kifejező gesztust.
A húsvéti ajándékot hozó nyúl képzete Németországból eredt s terjedt el egész Európában. Valószínű, egyszerű tévedés történt: a tojáshozó császármadár Haselhuhn nevének lerövidülése a nyúl jelentésű Hase, a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Írja meg!

Közérdekű híre vagy jó ötlete, szabadidős programajánlata van? Írja meg! Címünk: Kisalföld… Tovább olvasom