Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Csatáry Lászlót 1948-ban halálra ítélték

A most háborús bűntettel gyanúsított férfit távollétében ítélte kötél általi halálra 64 évvel ezelőtt a kassai járási népbíróság.

Csatáry Lászlót, akit háborús bűntettek elkövetésének gyanúja miatt szerdán vett őrizetbe a Budapesti Nyomozó Ügyészség, 1948-ban a kassai járási népbíróság minősítette háborús bűnösnek, kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, valamint 15 évre megfosztotta politikai jogaitól - mondta Balassa Zoltán kassai történész, aki áttanulmányozta a 97 éves Csatáry László ügyészségi-bírósági aktáját.

"Az eredeti bírósági végzés sajnos nincs meg az aktákban. Megvan azonban a büntetőeljárás adatlapja, a vádirat, a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve és egy korabeli újságcikk (Vychodoslovenská Pravda, 1948. június 9.), amely összefoglalja a lényeget" - mondta a történész.

Balassa Zoltán közlése szerint a büntetőeljárási adatlapon a következő indoklás támasztja alá a bírósági döntést: "Magas beosztású politikai tisztviselő, aki elrendelte a demokratikusan gondolkodó és faji okok miatt üldözött személyek letartóztatását és deportálását. Megkorbácsoltatta őket, és néhányukat agyonlövette. Politikai és nemzeti gyűlölet."

A vádiratban a vádakat 14 pontban sorolták fel. "A Csatáry-ellen felhozott vádak lényege, hogy Magyarország megszállása után a kassai téglagyárban kialakított zsidó gyűjtőtáborból több esetben különböző számú embert deportáltatott, s a gyűjtőtáborban fogva tartott embereket, beleértve az asszonyokat és gyermekeket személyesen is bántalmazta, tehát megrugdosta, megpofozta és megkorbácsolta őket" - mutatott rá a történész az ügyészségi iratok alapján.

"A vádirat egyik pontja szerint Csatáry László 1944 májusában például azt az utasítást adta beosztottainak, hogy a rend fenntartásakor a kard élét is használhatják, június elején pedig 300 olyan zsidót is deportáltatott, aki korábban valamilyen ok miatt kivételt kapott, így Csatárynak nem volt joga elvitetni őket" - ismertette a vádiratot Balassa Zoltán.

Leszögezte: az aktákban leírt esetek mind 1944 májusában, júniusában és később történtek. Arra a felvetésre - hogy a külföldi sajtó szerint Csatáry László kulcsszerepet játszott körülbelül 300 zsidónak Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba történt deportálásában, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták - Balassa Zoltán azt mondta, hogy ez az esemény nem szerepel az iratokban.

Arról, hogy Csatáry László 1944 tavaszán aktív szerepet játszott volna 15 ezer 700 zsidó Auschwitzba történő deportálásának megszervezésében, ahogy erről a nyugati sajtó írt, szintén nincs szó az aktákban.

Az ügy eredeti aktái, dokumentációja a kassai Állami Területi Levéltárban található. "Kikértem a Csatáry-akták másolatát, és áttanulmányoztam a dokumentumokat" - mondta a történész. Hozzátette: az iratokban az érintett mindenütt Csatáry néven szerepel, a külföldi sajtóban említett Csizsik-Csatáry név nem található az aktákban.

Hogy miért hiányzik a bírósági ítélet eredetije az aktákból, az nem derül ki az iratokból Balassa Zoltán szerint.

"Megvan a június 8-ai bírósági tárgyalás jegyzőkönyve, amelyben az szerepel, hogy az ítéletet csatoljuk. Maga az ítélet azonban nincs ott, csak egy cikk a június 9-ei Vychodoslovenská Pravdából" - mutatott rá a Kassa múltját kutató történész.

A Kassai Járási Népbíróság tárgyalására Lom Ferdinand bíró elnökletével Csatáry László távollétében 1948. június 8-án Kassán került sor. Néhány újság korábban azt írta, nem tudni biztosan, hogy Csehszlovákiában vagy Magyarországon ítélték-e el Csatáry Lászlót.

Balassa szerint az iratokból az tűnik ki, hogy Csatáry László valószínűleg 1938 után érkezett Kassára, miután a város újra Magyarország része lett. A városból a szovjetek megérkezése előtt, 1945 januárjában a németekkel együtt távozott. Csatáry László rendőrségi alkalmazott volt Kassán, előbb állítólag az útlevélosztályon dolgozott, majd 1944 májusában a téglagyári gettó parancsnoka lett. Legmagasabb rangja százados volt.

Arra a kérdésre, vannak-e még élő tanúi a háborús, illetve a háború utáni kassai eseményeknek, Balassa Zoltán kifejtette: szlovák sajtóértesülések szerint, amelyek azután jelentek meg, hogy Magyarország tavaly ősszel az ügyet újra vizsgálni kezdte, Kassán az ügyészség még 15 tanút hallgatott ki, aki megerősítette az addig ismerteket.

"Tudtommal ezt az anyagot is megkapta a magyar ügyészség" - jegyezte meg Balassa Zoltán az MTI-nek adott interjújában.

Olvasóink írták

  • 4. Mozimasiniszta 2012. július 18. 22:38
    „Nna..igen jellemző (a DM-re)a fejcím...a cikk további része viszont ugyanazt támasztja alá, amiért
    az ügyészség eddig nem tett vádemelést: még a komcsi rendszer vér-népbírósága sem ítélte el vagy
    végezte ki...az viszont jellemző hogy a zsidók addig erőlködtek Ádernál hogy : kihallgatták...
    eddig sem voltak kételyeim hogy az igazságszolgáltatás politikamentes lehet. Amit Zuroff és bandája művel
    az Magyarország meggyalázása....miért is nem próbálkoznak pl.: Oroszországgal ...ott is lenne kapargászni valójuk..csak ahhoz besz@ak... És ismét leszögezem: nem Csatáryt védem, bűneiért számoljon el....első sorban saját lelkiismeretével.”
  • 3. benq 2012. július 18. 21:37
    „emberek mikor fogják azokat a zsidókat kérdőre vonni akik a palesztineket gyilkolják halomra a terület foglalás végett? egyik kutya másik eb! itt minden most is a pénzről, meg a kártérítésekről szól sok-sok évtized után.
    menjen a francba a kormány is, meg a..... nem folytatom tovább mert úgy is ki moderálnak.”
  • 2. Qllancs 2012. július 18. 21:08
    „Ha már 1 X halálra ítélték --és most is él ? HÁÁÁT nem tudom!
    miért NEM végezték ki ?? Miért nem keresték eddig ?
    97 éves --halál bünti neki. A Teremtő még hány évet ad neki ?? háziőrizetben van --már se nem szökik el, se nem tünteti el az iratokat.
    MIÉRT vártak 64 évet a megtalálásával ???Mit csinált ez idő alatt ?? kiemelt nyugdíjjat kap ???”
  • 1. qrumpli 2012. július 18. 19:23
    „Ez komoly?
    Felfogja egyáltalán?
    Nem kéne a gyülölködést eltenni holnapra?
    Annak idején mikor a fater inas volt a mester fölpofozta.
    Tán följelentsem?A fater 1915 be született.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bük, Sopron, Sárvár, Győr - a Nyugat-Dunántúl legnépszerűbb célpontjai

A főváros és a Balaton után a Nyugat-Dunántúl Magyarország harmadik legerősebb idegenforgalmi régiója - hangzott el egy soproni turisztikai rendezvényen. Tovább olvasom