Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Csatornafejlesztés előtt három városrész

Európai uniós támogatást akar szerezni a győri önkormányzat Gönyűvel, Nagyszentjánossal, Győrszemerével és Tényővel összefogva Sziget és Újváros csapadékvíz-elvezető rendszerének fejlesztésére, valamint Sárás és a négy község csatornázására. A költségek több milliárd forintra rúgnak, ezért elengedhetetlen Brüsszel segítsége.
Jelenleg ha hirtelen sok eső hull, Sziget és Újváros szennyvi-

zeinek egy kis része az egyesített csatornahálózatból a csapadékvízzel együtt a Rábába, onnan pedig a Dunába kerülnek. A környezetre rendkívül káros állapoton szeretne változtatni az önkormányzat úgy, hogy EU-s pénzekből nagyszabású fejlesztést visz véghez.
Csillag Irma, a városépítési iroda beruházási főmérnöke kérdésünkre a Kisalföldnek elmondta, hogy a beruházás révén a meglévő újvárosi, elválasztott szennyvízcsatorna-rendszer szennyvizei – négy másik település, Abda, Börcs, Ikrény és Rábapatona szennyvizeivel együtt – külön vezetéken kerülnének a belvárosi főgyűjtőbe. Ezenkívül épülne egy záportározó, ami zápor, felhőszakadás esetén néhány órára befogadná az átemelt, csapadékvízzel hígított szennyvizet. Ez azután kerülne a csatornahálózatba, hogy az eső elállt vagy intenzitása jelentősen csökkent. Így nem mellesleg a belvárosi csatornahálózat tehermentesítése is megtörténne.
Ugyancsak lényeges eleme a pályázatnak, hogy a tervek szerint a Győrrel határos Gönyű, Nagyszentjános és Győrszemere, valamint az utóbbival szomszédos Tényő szennyvízcsatornával rendelkező községgé válik. Ezen falvak együttes lélekszáma meghaladja a kilenc és fél ezret. A projekt révén a kisalföldi megyeszékhely ivóvízhálózattal kiépített, de csatornázatlan városrésze, Sárás ugyancsak csatornázott lesz.
Csillag Irma szerint a beruházás melletti legfontosabb érv, hogy hozzájárul az élővizek és a talajvizek megóvásához, így a környezet védelméhez. EU-s pályázatról lévén szó, lényeges, hogy a fejlesztés során messzemenően érvényesül a regionalitás elve, hiszen négy község és Győr fogott össze, hogy javuljon a helybeliek életminősége. A jelentős költségek – több milliárd forint – miatt egyik település sem képes arra, hogy pusztán a saját anyagi erejére hagyatkozva, az EU támogatása nélkül legyen képes a térség számára rendkívül fontos beruházást megvalósítani.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új üzemet kellene építenie a kínai befektetőnek

Szegeden a múlt rendszerben tízezreket foglalkoztató textilipar a 90-es években összeomlott, ma… Tovább olvasom