Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 10°C | 18°C Még több cikk.

Csehül állunk az EU-versenyben

Győr-Moson-Sopronnál csak Zala megye kapott kevesebb pénzt eddig az európai uniós pályázatokon.

A lapunknak nyilatkozó szakember szerint a döntéseknél az indokoltnál is nagyobb mértékben részesítik előnyben Kelet-Magyarországot. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal nemrégiben tette közzé honlapján (www. nfh. hu) összegzését, amely január 20-ig tartalmazza az adatokat. A táblázatból kiderül: Győr-Moson-Sopron megye meglehetősen csehül áll az EU-versenyben. A megyei pályázóknak tavaly május óta 3,6 milliárd forint támogatást ítéltek meg, az összes – 234 milliárd forintra rúgó – pénz 1,5 százalékát.

A kép még sötétebb, ha az adatot a többi megye teljesítményével hasonlítjuk össze. Ennél rosszabb mutatóval csak Zala rendelkezik, amelynek neve mellett 2 milliárd 355 millió forint szerepel. Győr-Moson-Sopron elmaradása jó néhány megyével szemben tetemes: Hajdú-Biharnak és Borsod-Abaúj-Zemplénnek hozzávetőlegesen hatszor, Békésnek, Baranyának és Szabolcs-Szatmár-Beregnek körülbelül négyszer annyi támogatást hagytak jóvá.

A nyugat-dunántúli régió harmadik tagja, Vas 2 milliárd 78 millió forinttal többet szerzett meg Győr-Moson-Sopronnál. Kis összegekA Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján található grafikonból és táblázatból kitűnik, hogy a beérkezett pályázatok számához képest az egyes támogatások összege igen alacsony. A szakemberek szerint ennek oka, hogy a kisebb összegű, egyszerűbb – főleg gépvásárlási – pályázatok voltak népszerűek, ezek megírása ugyanis kevésbé bonyolult és jóval olcsóbb, mint az összetettebb projekteké.

A megállapítás különösen igaz Győr-Moson-Sopron megyére, ahol egy nyertes pályázó átlagosan 24 millió 696 ezer forintot kapott, miközben az országos átlag ennek a duplája. Jelentős aránytalanságokA Kisalföld a gyenge szereplés hátteréről Győrffy Gábort, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatóját kérdezte, aki elmondta: nem arról van szó, hogy a megyei szervezetek, cégek rosszul és keveset pályáznak.

Szerinte a legfontosabb ok, hogy a regionális fejlesztési operatív program kivételével – amely az összes pénz mindössze 17 százalékát teszi ki – a régióknak nincs külön keretük. Emiatt könnyen előfordulhatnak jelentős aránytalanságok: a döntéseknél szélsőséges módon jelenhetnek meg támogatáspolitikai szempontok, amelyek Kelet-Magyarország kiemelt támogatásában érhetők tetten.

„Nem véletlenül vagyunk élharcosai annak, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban rögzítsék, az egyes régióknak, így Nyugat-Dunántúlnak mekkora támogatást kell megkapni. Fontos az is, hogy az egyes régiók magunk dönthessenek arról, hogy milyen célra kívánják fordítani a fejlesztési pénzeket" – tette hozzá a szakember. Kifejtette: azt el tudják fogadni, hogy Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyének viszonylagos fejlettsé-gük miatt ne a lakosságszám és a területnagyság alapján amúgy járó 10 százalék, hanem az összes támogatás 7,5–8 százaléka jusson, de a többszörös különbségek rendkívül túlzottak. Kizárták a régiótGyőrffy Gábor megjegyezte: nem könnyíti meg a nyugat-dunántúliak helyzetét, hogy bizonyos kategóriákra csak elmaradott térségek pályázhatnak, amiből errefelé kevesebb van.

Ráadásul akadnak olyan kiírások, amelyekből ezt a régiót ki is zárták: ilyen például az egészségügyi intézmények gép- és műszerbeszerzése, holott a kórházak itt sincsenek jobb állapotban, mint az országban másutt. Az igazgató ugyanakkor azt is elmondta: az összesítés valamelyest torzít, miután pillanatfelvételről van szó, s az összképen akár egy nagyberuházás is számottevően javíthat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A panaszbejelentésekről

A fogyasztóvédelem szerint a vásárlók gyakran nem tudják, hogy panasz, elutasítás esetén mit… Tovább olvasom