Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Csikvánd legfőbb gondja, hogy ritkán lakott

Csikvándon két független jelölt indult a polgármesteri székért, s végül az eddigi alpolgármester, a harmincéves Kozma Tibor majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint tizenhat évet szolgáló elődje. A község legfőbb problémája, hogy még mindig nincs szennyvízelvezetés, a telefonszolgáltatás pedig a „hőskorból” való.
„ Öregszik Csikvánd, de szép az öregkora” – írtuk ez év április 4-én. Tény, hogy a romlatlan falusi hangulat megragadja a messziről jöttet, ám az itt lakóknak már azt is el kell viselniük, hogy a mai napig nincsen szennyvízelvezetés a Győrtől harmincöt kilométerre fekvő községben, a távközlés pedig még mindig az RRL-rendszerre épül. Szakmai-

lag ezt nem részletezzük, de ha annyit mondunk, hogy a faluban mindössze négy helyen van internet, azzal már sokat elmondtunk. Persze épülhetne a hálózat a kábeltévé-szolgáltatásra is, ezzel azonban ugyanaz a gond, mint a szennyvízzel: túl nagy a település, és túl kevés a lakója.
A harmincéves Kozma Tibor 143 szavazattal nyert, korábban négy évig alpolgármestere és négy évig képviselője volt Csikvándnak. Mint mondja, az önkormányzat igen jelentős anyagi problémáihoz tartozik, hogy a helyi vállalkozók is szegények, ezért a hivatalnak többmilliós nagyságrendű kintlévősége van a be nem fizetett adókban. A szükséges beruházások sorát hosszan lehetne folytatni akár a hivatali épület állapotától kezdve, de jobb és sajnos gyorsabb is a sikerről szólni. A két központi utat az elmúlt két évben felújították, az összesen tízmilliós beruházás költségének több mint felét sikerült pályázaton elnyerni. Fejlődésként élhette meg a község a megyei harmadosztályú futballcsapat sportöltözőjének és a négyezer kötetes állományú könyvtár helyiségének kialakítását, mindkettőre a kistérségi társuláson keresztül pályázott.
A gond azonban több, mint a sikertörténet. Az évtizedekkel ezelőtt még 1200 lelkes falu lakossága mára 531-re csökkent, ugyanakkor a község területe akkora, mint a közeli Gyarmaté, ahol 1400-an élnek. Különösen nagy területek állnak szabadon a körkörösen kiépült település régi magjában. Ez az elrendezés minden közművesítési munkát hátráltat, a szennyvízelvezetést a mai napig nem sikerült kiépíteni. A polgármester szerint a falu külső része sűrűn lakott, míg a központi részen egy háromszáz méteres szakaszon mindössze öt rákötést végezhetnének. A felesleges közterületek is túl nagyok, sok a foghíjas rész és ami külön lapra tartozik: az elhagyott, külföldi kézben lévő telkek sora. Körülbelül tizenöt ingatlan van német, osztrák és olasz kézben, de ebből csak hármat látogat a gazdája, a többi ennek megfelelően nem nyújt szívderítő látványt, ráadásul parlagfűgondot is okoz. Az önkormányzat a közeljövőben keresi meg az összes tulajdonost és igyekszik kideríteni, hogy puszta tőkespekuláció vagy valós szándék állt-e az olcsó csikvándi ingatlanok megvásárlása mögött. Az áraknak köszönhetően egyébként jöttek betelepülők is a faluba, hozzájárulva ahhoz, hogy hosszú idő után először hét gyerek született idén Csikvándon. A község öregedése azonban ennél sajnos nagyobb ütemben fenyeget, nem is csak az utóbbi időben, inkább az elmúlt negyven évben folyamatosan, amióta a lakosság egy jelentős részét elszívta a városi ipar.
De van okunk szólni a fiatalságról is. Április 4-i riportunkban már említettük, hogy az ifjúság összefogott és klubhelyiséget alakított ki az óvoda elhagyatott pincéjéből. A munkálatok még mindig tartanak, de azóta már bővíteni is kellett a helyiséget, mivel hétvégente ötven-hatvan fiatal jár ide szórakozni – mondhatni, kocsmázás helyett, ami mindenképpen megszívlelendő. A másik, klubhelyiségként is működő szoba az internetezőké. Ki is kötünk így egy másik fő problémánál: a faluban mindössze négy internetfelhasználó van, ebből csak egy a magánszemély. Nem is csoda, ők is állandóan panaszkodnak, mivel internetezni ugyanúgy lehetetlenség, mint telefonálni, mivel Csikvándon – és még több térségi köz-

ségben – még mindig az RRL-rendszerű rádiótelefont működteti a szolgáltató. Ez állandó szétkapcsolásaival kissé anakronisztikus ízt ad egy csikvándi telefonbeszélgetésnek. A község elemi érdeke ezért természetesen a kábeltévé kiépítése, de ezzel ugyanaz a probléma, mint a szennyvízzel és ami minden mással is. Vagyis nagy a falu, kevés a lakója, s még kevesebb a pénze.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hirtelen csecsemőhalál – agykárosodás miatt

A hirtelen bölcsőhalál veleszületett agyi károsodás következménye lehet – utalt amerikai… Tovább olvasom