Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

Csongrádon föltámadhat a kadarka

Miközben Csongrádon már csak családi hobbi a kadarka szőlőfajta termesztése, a Dunántúlon egyre többen foglalkoznak vele, mert a hozzáértők szerint izgalmas bor készül belőle, amelynek van piaca. A kadarka a török korban került Csongrádra is, az agrobiológus szerint nem hit kérdése, hanem gazdasági szükségszerűség, hogy előbb-utóbb itt is újból elterjed.
A kadarkából nem csak bor készíthető
A csongrádi kadarkának szép a múltja, de szomorú a jelene: ma a kékfrankos meg a cabernet a kedvelt fajta, gazdaságossági okok miatt. A csongrádi kötődésű Surányi Dezső agrobiológus professzor a minap megtartott helytörténeti matinén azt mondta, ez nem sokáig lesz így.
– A kadarkának nagyon pozitív tulajdonságai vannak, amire alapozva bizonyosan mondható: föl fog támadni, sőt ez a folyamat már el is kezdődött – mondja az agrobiológus.

A kadarka egyébként a török idők óta honos Csongrádon, több száz növényfajjal együtt került akkor hazánkba. Csongrádon abban az időben helyőrség volt, ide délről feljöttek a rácok, illetve olyan albánok és szkipetárok, akik velük jó viszonyban voltak, s ők hozták magukkal az első kadarkatöveket. Szekszárdhoz és Egerhez képest is, minden valószínűséggel, Magyarországon itt kezdtek legkorábban kadarkát termeszteni. Már az első defterben – adókönyvben – is említenek új telepítésű szőlőültetvényeket.

– Addig bőtermő, nem igazán jó minőségű bort adó fehér szőlőfajtákat termesztettek a csongrádiak – emlékeztet Surányi. – A Tisza árterében pedig a ligeti szőlő igen jól érezte magát, nem volt bőtermő, de borocskát is, meg dzsemet is csináltak belőle. Ezt a szőlőfajtát Kínában, az Usszuri folyó mellett ugyancsak megtaláltam.

Surányi Dezső a régi szőlőfajta elkötelezett híve. Fotó: Bálint Gyula György
Surányi Dezső szerint Csongrádon olyanok a talaj- és klímaadottságok, amelyek kedveznek a kadarkának. Régebben itt aszút is csináltak belőle, a mazsolaszőlő pótlására is alkalmas, a karácsonyi süteményekhez, ételekhez használták. S ami nagyon lényeges: a legtöbb évben jó minőségű vörösbort tudtak belőle készíteni. A gyöngébb évjáratokban, amikor sok eső esett, és rothadás károsította a szőlőt, akkor is jó siller, fehérbor lett belőle gyors sajtolással és megfelelő kénezéssel.

– Ez ugyan nem volt gazdaságos, mert sok törköly maradt, ám ezt megszárították, és kisöpörték belőle a magját, amiből gyógyszert tudtak készíteni, mivel nagyon sok hasznos mikroelemet, sőt olajat tartalmaz. Az igazi, hamisítatlan kadarka tetején úszik mindig egy kicsi olajréteg, s nem azért, mert étolajos flakonban tárolta a kocagazda. Egerben van egy szőlészkutató, aki egészen jó minőségű testroboráló készítményt készített belőle porcukorral vagy mézzel ízesítve, amit a rákbetegségből lábadozóknak ajánlanak arrafelé a gyógyító emberek.

Nagy kincs van tehát a kadarkában, és ezt másutt már fölismerték: Szekszárdon például egyre népszerűbb, s az interneten található boros honlapokon az olvasható, „Szekszárd büszkesége ez a szőlőfajta, a belőle készült bor kiemelkedő évjáratokban különösen izgalmas lehet."
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Győrbe jön a Volkswagen

Tizenkét évvel az Audi győri letelepedése után újabb német autógyártó világcég alapít leányvállalatot a Kisalföld megyeszékhelyén. Wolfgang Freund a Volkswagen százszázalékos tulajdonában levő Auto Vision cég telephelyekért felelős ügyvezető igazgatója elmondása alapján a Volkswagen győri gyárában futóművek készülnek majd a következő év elejétől. Tovább olvasom