Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Csóti András: először szabályozhatja törvény a modern büntetés-végrehajtást

Amellett, hogy az új bv-kódex egy 34 éves törvényerejű rendeletet vált ki, számos új elemet tartalmaz.
Először szabályozhatja törvény a modern büntetés-végrehajtást - mondta az MTI-nek adott interjújában Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka azzal összefüggésben, hogy az Országgyűlés jelenleg is tárgyalja a bv-kódexet.

A vezérőrnagy hangsúlyozta, amellett, hogy az új szabályozás egy 34 éves törvényerejű rendeletet vált ki, számos új elemet tartalmaz: meghatározza az alapelveket, értelmező rendelkezéseket vezet be, továbbá a büntetés-végrehajtás munkájába beépít egy olyan kockázatkezelési és elemzési rendszert, amelyben egységes sztenderd alapján mérik fel a fogvatartottak szükségleteit, a veszélyforrásokat, valamint a társadalomba való visszailleszkedési hajlandóságukat.

Szólt arról is, hogy a három végrehajtási fokozat - fogház, börtön, fegyház - rendszerén belül kialakítanak három úgynevezett rezsimet: a fogvatartott egy "általános rezsimbe" osztva munkája, magatartása, valamint szakmai előírások alapján kerülhet enyhébb vagy szigorúbb feltételeket tartalmazó rezsimbe. A mozgásával, munkáltatásával kapcsolatos feltételeket az határozza meg, milyen rezsimbe tartozik.

Csóti András kijelentette: a joghátrány érvényesítése mellett valamennyi célkitűzés és feladat a visszailleszkedést szolgálja, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében pedig azt, hogy biztonságos és humánus körülményeket teremtsenek a számukra.

A speciális csoportokról szólva azt mondta: megerősítik a gyógyító-nevelő, valamint a kábítószer-prevenciós részlegeket, de kiemelt hangsúlyt kell kapniuk az időskorú fogvatartottaknak is.

A parancsnok általános és minden évben megfogalmazott célkitűzésnek nevezte, hogy befogadási, elhelyezési, ellátási és előállítási kötelezettségeiket jogszerűen, szakszerűen, folyamatosan és biztonságosan tudják teljesíteni. Úgy véli, ez a működés alapja, emellett határozták meg ez évi kiemelt feladataikat. A négy kiemelt feladat között szerepelt az Országgyűlés által jelenleg is tárgyalt jogszabály, amelynek normaszövegében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium mellett a büntetés-végrehajtás is részt vett.

Csóti András közlése szerint tizenegy ország büntetés-végrehajtási rendszerét tanulmányozva, a nemzetközi jogi egyezményekben vállalt kötelezettségeket is figyelembe véve alakították ki a szabályozást.
A második kiemelt feladatnak a foglalkoztatást nevezte. Mint mondta, szakmailag is jogos igény, hogy a fogvatartottak lehetőség szerint dolgozzanak, a visszailleszkedés érdekében megismerkedjenek a munka világával. Hozzátette: nem ritka az, hogy az intézetekbe olyanok kerülnek be, akik nemhogy nem dolgoztak korábban, de a szüleiket sem látták dolgozni.

Ismertetése szerint amíg 2010-ben 5641 fogvatartott dolgozott és 6 milliárd forint termelési értéket állított elő 424 millió forint nyereséggel, addig 2012-ben már 6781-en dolgoztak, az általuk megtermelt javak összege 11,3 milliárd forint volt, és 1,4 milliárd forint nyereséget értek el. Ez évre a foglalkoztatás 5 százalékos növelését tűzték ki célul, ami szerinte teljesülni fog.

Hangsúlyozta: minden forintot új munkahelyek létesítésére fordítanak, tavaly például 1,7 milliárd forint értékben tudtak saját beruházást végrehajtani. Baracskán 10 ezer ember ellátására alkalmas pékséget létesítettek, amely 50 kilométeres körzetben minden intézetet ellát kenyérrel és pékáruval, sőt az intézeteken kívül is értékesít. Ehhez a fogvatartottak számára OKJ-s képzés is párosult, így majdani szabadulásuk után szakmai végzettséggel is rendelkeznek. Ezzel összefüggésben a harmadik kiemelt feladatnak a belső ellátást nevezte: amit a büntetés-végrehajtás cégei előállítanak, azt a börtönökben használják fel.

Kiemelte, hogy Állampusztán az idén korszerű baromfi-feldolgozó üzemet adtak át, amely valamennyi büntetés-végrehajtási intézetet ellátja. Jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a pálhalmai vágóhídon is, illetve valamennyi intézetet ez a kft. látja el zöldséggel is.

Fejlesztették a technológiát Balassagyarmaton is, ahol ma már a NATO-szabványnak is megfelelő lábbelit, védő- és munkaruházatot tudnak gyártani. Budapesten a bútoripar került előtérbe, a fogvatartottak a külső piacra is állítanak elő termékeket, de itt készülnek például koporsók a szociális temetésekhez, míg a temetési kellékeket Szegeden készítik fogvatartottak.

A foglalkoztatással összefüggésben arról is beszélt, hogy a fogvatartottak 8 százaléka szakmunkás, 59 százalékuk betanított munkásként dolgozik, és az idén 2685-en vesznek részt valamilyen oktatási formában. Hozzátette: a képzésben az általános iskolai tanulmányoknak kiemelt szerepük van, az analfabéták száma 1,5-2 százalék.

A negyedik kiemelt feladatnak az állomány oktatását nevezte a parancsnok. Közlése szerint az idén minden vezető vezetőképzőn vett részt, valamennyi szolgálati területen éves továbbképzést tartottak, olyan állománycsoportokat is bevonva, amelyek számára évtizedek óta nem szerveztek oktatást.

Csóti András további kiemelt feladatként említette az idei árvízi helyreállítási munkákat, amelyekben több mint kétezer elítélt és az állomány ezer tagja vett részt úgy, hogy semmilyen rendkívüli esemény nem történt.

Kitért arra is, hogy a társadalomba való visszailleszkedési programoktól az európai összesítésben középmezőnyben lévőnek számító 44 százalékos visszaesési mutató csökkenését várja. Hozzátette: aki megtanul dolgozni, szakmai végzettséget szerez, tréningeken vesz részt, találkozik lelki kapaszkodókkal, például a vallással, annak az esélyei nagyobbak lesznek szabaduláskor.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tárcaközi bizottság dönt a trafikokról

A társaság például azt vizsgálja, hogy munkanapokon és hétvégén napi hány órában tervezi a nyitva tartást a pályázó. Tovább olvasom