Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Csúcsidőszakban hétfőtől több járat lesz

Pócza Mihály, a Kisalföld Volán Rt. vezérigazgatója hétfőtől pluszjáratokat ígért a csúcsidőszakban Győrben. Azt mondja, ennek nincs köze a két napja megjelent cikkünkhöz, s a most kialakult helyzet sem egyértelműen a február eleji járatcsökkentésre vezethető vissza.
Fotóillusztráció: Kisalföld-archívum A decentrumokban csuklós buszokat nem várakoztathatnak. Pócza Mihály, a Kisalföld Volán Rt. vezérigazgatója
– Mikor utazott utoljára autóbusszal Győrben, csúcsidőszakban?
– Két hete.
– És felfért a buszra?
– Igen, a 22-essel mentem, a végállomáson szálltam fel, mert kíváncsi voltam, mi a helyzet.
– A győri helyi tömegközlekedés problémáiról írtunk két napja. Az olvasókat leginkább az érdekli, hogy cikkünk hatására hétfőtől valóban több járatot indítanak-e a csúcsidőszakban.
– Szögezzük le: nem a Kisalföld-cikk hatására lesz változás, de lesz. Az önkormányzattal jelenleg is egyeztetünk, de az már most biztos, hogy hétfőtől ideiglenes jelleggel – április végéig – a reggeli és a délutáni csúcsban több járatot is forgalomba helyezünk a 40-es, a 11-es, a 14-es, a 22-es és a 23-as vonalon. Ezzel oldani tudjuk talán a zsúfoltságot. Kár lenne tagadni: reggel héttől nyolcig, illetve egytől négyig egyes vonalakon zsúfoltság van.
– Ezeknek a járatoknak a költségét ki fedezi?
– Látni kell, hogy Győrben csökken az utasszám. Tudom, ez nehezen hihető, hiszen akinek a lábán állnak, az most nyilván mást gondol. Pedig a fizető utasszám valóban csökken. Hogy ki fizeti meg mégis? A csúcsidőben az utasszám fedezi a költségeket, ha az utasok kifizetik az utat. A mi többletköltségeinket döntően a csúcsidőn kívüli járatok okozzák, mert akkor jóval kevesebb az utas. De ezt az időszakot sem lehet úgy ritkítani, hogy elfogadhatatlan legyen.

A város 5,15 millió kilométert fedez

– Ha van erre pénz és autóbusz, akkor miért hagyták a helyzetet idáig fajulni?
– Két dolog megköti a kezünket. Egyrészt összesen százhúsz autóbuszunk van, ebből körülbelül tízet ütemezetten javítunk. A forgalomba – napszaktól függően – száznégy-száznyolc autóbuszt tudunk kibocsátani, ezek a járművek a csúcsidőszakban dolgoznak is. Másrészről a Kisalföld Volán 5 millió 150 ezer kilométert teljesít Győrben 2002 óta. Az önkormányzat évek óta ezt fogadja el, vagyis ennyi kilométert fedez, eddig nyúl a zsebébe. Nem arról van szó tehát, hogy tudtunk volna lépni, de nem tettük meg, hiszen az 5,15 millió kilométer a mi kezünket is megkötötte, amit efölött teljesítettünk, az okozta a veszteségünket. A februári változásokkal egy időben készültünk a lépésre, de meg kellett várni, hogy a csúcsidőszakban hol szükséges a bővítés. Most már látjuk, így bizonyos átcsoportosításokat teszünk, mint mondtam.

Csuklós buszt nem tartalékolhatunk

– Az alpolgármester azt nyilatkozta, a mostani káosz és a februártól csökkentett járatszámok között nincs összefüggés. Kollégája, Lencse Gyula viszont azt mondta, sejteni lehetett, hogy ez fog történni, ha a menetrend szerinti járatok kilométerfutását tovább csökkentik. Hol az igazság?
– A csúcsidőszakot a járatcsökkentés viszonylag kevésbé érinti – a problémát valóban nem lehet erre az intézkedésre fogni. Sok tényező összejátszása miatt alakult ki a mostani helyzet, ezek számunkra is kivédhetetlenek. Többen felvetették például, hogy eddig csuklós busz járt bizonyos vonalakon, most pedig szóló. Ez csak a javítással függ össze, nem a járatcsökkentéssel. A másik a forgalom: ha bedugul a város és a csuklós busz nem ér vissza időben a decentrumba, akkor a forgalmista szólóbuszt tud csak küldeni, hiszen azt tartjuk tartalékban, nem a csuklóst.
– Ez az utasokat nem érdekli, ők csak a végeredményt látják.
– Nem is magyarázkodni akarok, ezek a tények.

Állami támogatással számolnak

– A cikk megjelenése után reagált ön is, azt írta nekünk: már 2002-ben jelentős többletkilométert kellett teljesíteniük, s várhatóan idén is százezer kilométerrel többet kell futnia a buszoknak, mint amennyit az önkormányzat kifizet. Ez a tény nem mutatja azt, hogy ezekre a kilométerekre mégiscsak szükség van?
– De, persze. A problémát alapvetően az jelenti, hogy a város területe nőtt: például az Ergényi-lakótelepen, Győrszentivánon, Gyirmóton egyre többen laknak, és az ipari park is egyre több embert foglalkoztat. Pk a tömegközlekedéssel szeretnének célba jutni. A pluszkilométerekre szükség van, de ezt a város nem tudja vállalni, mi sem. A Magyar Közlönyben megjelent ugyan, hogy március 16-ig pályázhatnak az önkormányzatok normatív támogatásra, de hogy ebből mennyi jut Győrbe, senki sem tudja. Számoltunk ezzel az összeggel, de felelőtlenül nem tervezhetünk a döntésig. Addig – összhangban a várossal – arra törekszünk, hogy a kilométer-kibocsátásunk az elfogadott terveknek megfelelő legyen, a csúcsidőben pedig a legnagyobb teljesítményt bocsássuk ki.

Mi lesz a sofőrökkel

a csúcsidőszak után?


– Bár a vita központjában a csúcsidőszak áll, de azt tisztázni kellene: a csúcs reggel héttől most már fél kilencig, illetve délután egytől négyig tart. Öt óra nem kevés.
– Fordítva látom: a csúcsidő egyre szűkebb sávot jelent, s ekkor utazik az emberek kétharmada. Nekünk komoly üzemviteli problémát jelent az átcsoportosítás, hiszen a kollégák, akiket a csúcsidőben berendelünk dolgozni, a roham után mit csinálnak?
– A közgyűlési vita során ön azt mondta, ezt az időszakot békén hagyják, s zömében a hétvégeken csökkentik a járatokat. A szerdai fotónkon megörökített kép a csúcsidőszak első perceit mutatja, amikor még tíz helyett tizenöt percenként járnak a buszok. Kijelenti, hogy ebben az időszakban egyetlen járatot sem csökkentettek?
– Persze, a járatoknál legfeljebb csúszások vannak a már említett okok miatt.
– Mit tud ígérni azoknak az utasoknak, akik többször lemaradtak a buszról, mert nem fértek fel rá?
– Olyan ígéretet tenni, hogy a jövőben mindenki fel tud szállni a buszokra csúcsidőben is, balgaság lenne. Kérjük az utasokat, segítsenek nekünk, például ne álljanak meg az első ajtónál. A megoldást természetesen az jelentené, ha bővíteni tudnánk a buszparkot. Addig azt ígérhetem, a társaság igyekszik a lehető legnagyobb mértékben a problémákat orvosolni, de kérjük utasaink megértését, remélve, egyre kevesebb panaszuk és negatív észrevételük lesz. Természetesen társaságunk a rendelkezésre álló járműparkkal, az önkormányzattal megkötött szerződésnek megfelelően teljesíteni fogja a vállalt kötelezettségét – és elsősorban a csúcsidőszakra koncentrálunk.
„ Látni kell, hogy Győrben csökken az utasszám. Tudom, ez nehezen hihető, hiszen akinek a lábán állnak,

az most nyilván mást gondol. Hogy akkor ki fizeti meg a most bejelentett bővítést? A csúcsidőben

az utasszám fedezi a költségeket, ha az utasok kifizetik az utat.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Olcsó a hús, drága a takarmány

A távol-keleti szárnyasvész csak a vágókapacitásokat érinti. A Rábaköz csirketermelőinek… Tovább olvasom