Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Czomba: A magyar munkapiac kettőssége a munkanélküliség

A magyar munkapiac sajátos kettőssége a magas munkanélküliség és az, hogy a vállalkozások ennek ellenére gyakran nem jutnak megfelelő képesítésű szakemberekhez - mondta csütörtökön Londonban Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A magyar szakpolitikus a világ legnagyobb, kétévente Londonban megrendezett nemzetközi szaktudásversenyén tett látogatást. A WorldSkills London 2011-en 51 országból - köztük Magyarországról - összesen ezer fiatal szakember és tanuló méri össze szaktudását 46 különböző szakmában.

Czomba Sándor a rendezvény csütörtöki munkanapja után az MTI-nek elmondta: a kormány szeretné, ha Magyarországon a jövőben minél több diák látna fantáziát a kétkezi munkában. Óriási gond ugyanis a magyar gazdaságban, hogy a termelőszféra súlya a munkapiacon "borzasztó alacsony": a munkaviszonyban lévő 3,8 millió ember közül hozzávetőleg 1,2 millió dolgozik a termelésben.

"Ezt a számot lényegesen növelni kell, ha azt akarjuk, hogy a gazdaság motorjai felpörögjenek" - fogalmazott az államtitkár. Az MTI kérdésére, hogy az egyszerre jelenlévő munkanélküliségben és munkaerőhiányban mekkora szerepe van a munkaképes korú magyar lakosság mobilitáshiányának, Czomba Sándor úgy felelt: ő azt szokta erre a problémára mondani, hogy a magyar munkaerő mobilitása "a nullához közelít".

A szakpolitikus szerint ebben még olyan tényezők is szerepet játszanak, hogy ha például egy kelet-magyarországi családnak sikerül is eladnia lakását, az ingatlanért kapott pénzből nem tud megfelelő új otthont vásárolni az ország valamely jobb helyzetben lévő térségében. Czomba Sándor szerint a kormány a munkaerő-mobilitási problémára válaszul azt szeretné elérni, hogy a vállalkozások települjenek azokba a térségekbe, amelyekben rendelkezésre áll a munkaerő.

"Amikor befektetőkkel tárgyalunk, az egyik legfontosabb kérésünk az, hogy még ha a beruházás nem is a leghátrányosabb helyzetű régiókban valósul meg, a beszállítói körbe csatlakoztassanak be minél több olyan magyar vállalkozást, amelyek ezekben a térségekben működnek" - mondta a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára.

Czomba Sándor szerint ugyanakkor felmerül az a kérdés, hogy vannak-e ezekben a régiókban olyan vállalkozások, amelyek fejlesztésre és fejlődésre képesek. A kormány ezért az idén ötmilliárd forint értékben írt ki pályázatot munkahelyteremtő beruházásokra, elsősorban a leghátrányosabb térségekben működő kis- és középvállalkozásoknak.

Az államtitkár szerint az ötmilliárdos pályázati összegre tízmilliárdos igény érkezett, és már több mint háromezren jutottak álláshoz így teremtett munkahelyeken; háromnegyedük hátrányos helyzetű országrészekben.

Olvasóink írták

  • 3. jozko 2011. október 07. 10:47
    „Ha ekkora összegű támogatások helyett maga az állam létesítene rentábilis, a tényleges piaci igényeket kiszolgáló munkahelyeket - annak talán több értelme lenne.

    Ezek a támogatások így kézen-közöon elolvadnak, ideiglesen felmutatnak némi eredményt -
    de tartósan rendszerint semmit.

    A pénz meg "elvándorol" .
    Lehet, hogy valakiknek - azoknak is , akik adják , azoknak is, akik kapják - ez éppen jó így?!

    Esetleg annak sem ártana - Ténylegesen! - utánanézni időnként, mi lett a korábban munkahely teremtésre-bővítésre folyósított összegek sorsa!”
  • 2. Falcao 2011. október 07. 10:00
    „Egyetértek! De erről ugye ott szó sem volt. Vagyis ott sem.”
  • 1. katika75 2011. október 07. 07:20
    „Talán ha nem minimálbér lenne a kétkezi munka jutalma...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kétszáz fős parlament, egyfordulós választási rendszer jöhet

Egyfordulós, kétszavazatos választási rendszerre tesz javaslatot a Fidesz-frakció, és a határon túli… Tovább olvasom