Délmagyar logó

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 21°C | 34°C Még több cikk.

Dandy, a nyegle maffiózó

Kamarás Ivánt még főiskolásként hozta először Győrbe a munka, a Győri Nemzeti Színház Vörös és fekete című előadásában kapott főszerepet. Akkor remek színházi szerepléssel hagyott nyomot a város életében, most egy villanásnyi időre közönségtalálkozóra érkezett.
A Szerelem utolsó vérig történetét egy alvilági figura – Dandy, azaz Kamarás Iván – hozza mozgásba azzal, hogy a neki dolgozó Fügét Szegedre küldi. Kamarás Iván az utóbbi évek egyik legtöbbet filmező fiatal magyar színésze, akit Dobray György mégis egy színházi alakítása alapján kért fel a szerepre.
– Természetesen tizenéves koromban én is láttam moziban az első két részt, sőt, nemrég valamelyik tévécsatornán ismét megnéztem az egyiket. Tudom, hogy a rendező egy színházi szerep alapján kért fel a szerepre, és nagyon jó volt együtt dolgozni vele, mert közösen alakíthattuk ki Dandy figuráját. Nem akartam egy kemény, véreskezű gengsztert megformálni, inkább kicsit komikus, groteszk alakot képzeltünk el. Több minta alapján gyúrtuk össze a figurát, amit végül nem volt nehéz eljátszani, és kifejezetten szerettem is.
– Milyen volt együtt dolgozni a stábbal ?
– Az operatőrön, Garas Danin látszott, hogy nagyon odafigyel arra, amit csinál, a lehető legjobbat akarta kihozni a filmből. A rendező pedig nyitott és türelmes volt. A szereplők többsége, akik nem profi színészek voltak, nagyon jól megoldották a feladatukat. Még a nehézfiúkat alakító valódi nehézfiúk is nagyon jól játszottak. Négy napot forgattam, meglehetősen kellemes környezetben: hol pezsgőfürdőben üldögéltem órákon át, hol peep-show-ban forgattunk.
– Minek köszönheted, hogy az egyik legtöbbet foglalkoztatott

fiatal színész vagy ?
– Ebben biztos, hogy közrejátszik a szerencse is. Van egyfajta ismertségem, de szerencsére nem kell méltatlan dolgokat elvállalnom és olyasmiket csinálnom, amihez nem értek.
– Mit gondolsz, lesz olyan sikere a filmnek, mint az előző két résznek ?
– Ezt nehéz megítélni. Azok, akiknek az előző két rész jelentett valamit – akiknek ezek szinte kultuszfilmek voltak – , mára jobbára túl vannak a harmincon. De azért remélem, be lehet csalogatni őket a mozikba. Komolyabb kérdés, hogy a fiatalabbakhoz eljut-e. Szerintem megéri megnézni.
– Mozi vagy színház ?
– Év közben általában színház, a szünetekben, nyáron van lehetőség filmezni. Ha van felkérés. A színész szó ma Magyarországon leginkább színházi színészt takar, kimondott filmszínészek nincsenek. Ez az elnevezés inkább a múlté. Ma a körülmények válaszolják meg, hogy ki hol dolgozik. Örül az ember, ha munkája van.
– Nem hangzik túl hitelesen az egyik legfoglalkoztatottabb színésztől...
– Nem panaszkodom, de tény: olyan kevés film készül, hogy nem szokás visszautasítani.
– Te is ezért mondtál igent Dandyre ?
– Tetszett a szerep és számomra nosztalgikus a film első része. Tiniként része volt az életemnek.
– „ A miniszter félrelép ” -ben is durva lelkű machót játszottál. Nem érzed úgy, hogy rajtad maradt a skatulya ?
– Szerintem teljesen más ez a figura. Azt, hogy macho, a laikusok mondogatják előszeretettel olyan férfiakra, akikre férfiként gondolnak. Nem érzem magam beskatulyázva, de kell az embereknek kapaszkodó, hogy kit hova tegyenek. Az lenne skatulya, ha elvállalnék mondjuk egy szappanoperát vagy végeláthatatlan sorozatot.
– Nem is vállalnál ilyet ?
– Nem gondolom, hogy ezekben a munkákban lehet minőséget produkálni. De ez nemcsak a színészeknek, az íróknak is nehéz.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A humánum svéd lovagja

A modern hősök sorában keveseknek jutott olyan egyöntetű elismerés és tisztelet, mint a 90 éve,… Tovább olvasom