Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Devizahitelek: Matolcsy nem támogatná az egy lépésben történő átváltást

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a háztartási devizahitelekkel kapcsolatban várja a kormány javaslatát - mondta a jegybank szerdai sajtótájékoztatóján Matolcsy György, aki nem támogatná a devizahitelek egy lépésben történő átváltását.
Amennyiben a kabinet az MNB-hez fordul egy olyan javaslattal, amely élvezi a frakciószövetség és a kormány támogatását, az MNB kialakítja véleményét a devizahitelekkel kapcsolatban - fejtette ki. A jegybank álláspontja az ügyben három pilléren nyugszik: nem sérülhet egyetlen, a jegybanktörvényben megfogalmazott cél sem, így sem az árstabilitás, sem a pénzügyi stabilitás, sem a növekedés.

Az MNB pénzügyi stabilitási szempontból minden olyan megoldást ellenezni fog, amely egyetlen pillanatra összpontosítja az összes terhet - jelentette ki.

Az MNB elnöke hangsúlyozta: a jegybank kész arra, hogy a legszigorúbb pénzügyi stabilitási szabályok betartása mellett - felszabadítható devizatartalékából, a mindenkori piaci árfolyamon - a kormány és a bankszövetség közös programja mellé álljon.

Hozzátette, a magyar gazdaság pénzügyi stabilitási szempontból akkor lesz rendben, ha a magyar gazdaságból kiveszik a devizahiteleket, ez szerinte minden szereplőnek érdeke.

Az MNB munkatársai által készített elemzésekből kirajzolódó megoldásokat - például egy megerősített árfolyamgátat - nem tartaná rossznak - válaszolta az újságírók kérdésére.

Több javaslatot is felvetett a jegybank augusztusban megjelentetett cikksorozata az árfolyamgát vonzóbbá tételére, ezek egyike a törlesztőrészletek teljes forintosítása 180 forintos frankárfolyamon, ami az MNB számításai szerint a mostani árfolyammal számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forint körüli költséget jelentene.

A cikksorozat két szerzője, Balog Ádám jegybanki alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató szerint ez nem egy egyszeri, azonnali devizahitel-átváltás, hanem a fennálló tartozás fokozatos, de teljes mértékű forintosítása, az adósság árfolyamkockázatának teljes megszüntetése lenne.
Az árfolyamgát vonzóbbá tételének lehetőségei között említették még a szerzők az ötéves, könnyített időszak meghosszabbítását, akár a futamidő végéig, illetve a törlesztőrészletben a 180 forintos svájci frank árfolyam feletti tőkerész - nem teljes, csak - egy részének elengedését.

Emlékeztetnek rá, az árfolyamgáttal megvalósult az árfolyamveszteségek részleges társadalmasítása, az adósság átértékelődéséből fakadó többletterhet nemcsak az ügyfél állja, hanem az állam és a bankrendszer is szerepet vállal belőle.

A cikksorozat első két részében a szerzők egyebek mellett sürgető szociál- és gazdaságpolitikai feladatnak nevezték a devizaalapú jelzáloghitel-adósok problémájának kezelését. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a válság előtt megkötött devizaalapú jelzáloghitel szerződésekben rögzített aránytalan erőviszonyok jelentős hátrányt okoztak, és okoznak jelenleg is a devizaadósoknak; a bankok évente összesen 60-70 milliárd forint többletbevételt értek el az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével. Ezek a banki lépések átlagosan 20 százalékkal emelték a devizaadósok törlesztőrészleteit.

A cikkben közölt táblázat szerint 2013 június végén a hazai bankrendszer devizaalapú jelzáloghitel-állománya összesen 3525 milliárd forintra rúgott, 501 ezer szerződés révén. Ebből lakáscélú jelzáloghitel 1828 milliárd forint volt, 222 ezer megkötött szerződés révén. A szabad felhasználású jelzáloghitelek összege 1697 milliárd forintot tett ki, 279 ezer szerződés révén.

A nem teljesítő hitelek a teljes állományhoz viszonyítva idén június végén már 21 százalékot tettek ki, abszolút számban kifejezve 731 milliárd forintot értek el. Ennek többsége - 437 milliárd forint - szabad felhasználású jelzáloghitel volt, ami a teljes állomány 26 százaléka, míg a lakáscélú nem teljesítő kölcsönök összege 294 milliárd forintot ért el, a teljes állomány 16 százalékát.

Olvasóink írták

  • 5. rózsakert 2013. szeptember 12. 09:23
    „2. pachakuti 2013.09.11. 21:01

    azóta szakad is a horvát gdp---nem kicsit -hanem nagyon---olvasson utána , de ha hitelességet akar, ne narancsos médiát nézegessen.”
  • 4. rózsakert 2013. szeptember 12. 09:20
    „ha bedöntik okoskáék a bankokat, akkor előtte az OBÁ-T töltsék fel, nem kicsit nagyon , a 100k euro most promt már 30100000ft....amit az ország térít ,bankonként és személyenként...persze a cégek buknák a pénzüket....vállalkozás barát intézkedés lenne, Soltvadjerten való buktánál sok cég nullázodott.”
  • 3. achilleus 2013. szeptember 12. 07:44
    „2. pachakuti 2013.09.11. 21:01
    Annak megítéléséhez, hogy a horvát példa alkalmazható-e, szükség lenne annak az ismeretére, hogy ott mekkora volt a devizaalapú hitelállomány a nemzeti össztermékhez képest. Ez a 2013. közepén fenn állott 3525 milliárd forint jelzálogalapú hitel szinte pontosan a magyar GDP 10%-ánál (2012) megfelelő összeg. Persze ebből akár az a következtetés is levonható, hogy nincs is más, mint a horvát út, minden terhet rárakni a bankokra, megjegyezve azt is, hogy óriási hibát követett el az a kormányzat, amelyik hagyta, hogy ide fajuljanak a dolgok.”
  • 2. pachakuti 2013. szeptember 11. 21:01
    „Nem értem a Matolcsi által említett 5-10 éves kivezetést! Lesznek, akik 10 év múlva kapnak egy értesítést az uzsorakamattal többszörösen kifizetett, lejárt kölcsönükről, hogy a kivezetés szerint csak feleannyit kellett volna törleszteniük?
    A 400 forintos euróval fenyegetésről csak annyit jegyeznék meg, hogy Horvátország egy törvénnyel (talán rendelettel) kötelezte a bankokat, hogy a felvételkori valutaárfolyamon számolják újra a hiteleket. Akik túlfizettek visszakapták a különbözetet, a többiek jelentősen csökkentett és rövidített részletekkel fizetnek/fizettek tovább. Ami érdekes: a bankok ott is fenyegetőztek csőddel és kivonulással, de valahogy mégis maradtak, az ország fizetőeszköze sem értéktelenedett el. Persze ehhez egy nemzeti érdekeket képviselő kormány is kellett.”
  • 1. waterbear 2013. szeptember 11. 20:33
    „Matolcsynak a Lipótmező reaktiválását és ott is a saját helyét kellene támogatnia....”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Czomba Sándor: novemberben indul a téli közmunkaprogram

A téli közmunkaprogram április 30-ig tart majd, amelyben a kormány 200 ezer embert szeretne bevonni. Tovább olvasom