Szeged - delmagyar.hu

Az ügyvéd szerint a nevelőszülőknél töltött gyerekkor miatt kialakult problémák, a sodorhatóság, a befolyásolhatóság vezetett oda, hogy K.F. - az eljárásnak első fokon a legsúlyosabb mértékű szabadságvesztéssel sújtott szereplője - a diósdi maffiaper vádlottjai közé került. A férfit első fokon bűnszervezetben elkövetett emberölés, bűnsegédként elkövetett lopás, társtettesként és bűnsegédként elkövetett rablás, valamint rongálás miatt ítélték el; a döntés értelmében csak 35 év elteltével bocsátható feltételesen szabadon.

A védő azt mondta: a férfi a sikertelen érettségi után Németországba ment, ott megismerkedett C.A-val, aki nem csupán baráti, de apai szerepet is betöltött az életében. Az ügyvéd kiemelte, hogy a vádlott kiszolgáltatottságát fokozta drogfüggősége. Érvelése szerint védence "jó katonaként" járt el, amikor mindvégig erősítette a C.A. által "kitaláltakat", annak érdekében, hogy az általa vezetőként tisztelt férfi ne kapjon élethosszig tartó büntetést. Mindezek alapján a védő az első fokon kiszabottnál jóval enyhébb, határozott idejű büntetés kiszabását kérte.

A bűnszervezetben elkövetett emberölésért 20 évnyi fegyházzal sújtott Papp Sándor védője egyebek mellett azt emelte ki: nem volna szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elsőfokú eljárást végigvivő ügyész szerint elegendő lett volna a minimális kiszabható büntetéssel sújtani a férfit. Hangsúlyozta: védence feltáró, a felderítést segítő vallomást tett, s ezzel olyan információkhoz juttatta a hatóságokat, amilyeneket azok csak a szervezeten belülről, "bűnbánó maffiózóktól" szerezhetnek.

A két rablásban és a bűnszervezetben elkövetett olajlopásban való bűnsegédségért nyolc év fegyházra ítélt H.K. ügyvédje enyhébb ítéletet kért védencére, mondván, a férfi számára világos volt, hogy az éjszakai árokásásra egy bűncselekményhez van szükség, az viszont nem, hogy milyenhez. Az ügyvéd azt hangoztatta: azt, hogy védencének az egyszeri ásáson kívül, amiért ötezer forintot kapott, bármi köze lett volna az olajlopáshoz, csak három olyan vádlott vallomása alapján állapította meg az elsőfokú bíróság, amelyeket "egyfajta bosszútól vezérelve" tettek a kezdettől fogva feltáró, beismerő magatartást tanúsító vádlott ellen.

A rablásokért, lőfegyverrel visszaélésért és testi sértésért első fokon 20 év fegyházzal sújtott K.P. védője elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, arra hivatkozva, hogy a döntés meghozatalában korábbi nyomozási bíró is részt vett. Ezen indítványa elutasítása esetére - bizonyítottság hiányára hivatkozva - a lőfegyverrel való visszaélés ügyében enyhébb ítéletet, a többiben felmentést kért.

Az ügyvéd kifogásolta, hogy ügyfele vallomásait szerinte súlytalan okok miatt nem fogadták el hitelesnek, miközben olyan emberek kijelentéseit elfogadták, akik korábban érdemi pontokon keveredtek ellentmondásba saját maguk vagy társaik egyes közléseivel. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy rossz, de azóta sokat javult látása miatt Kapás Péter alkalmatlan volt a vádbeli feladatok egyikére: kirabolni kívánt bankfiókok előzetes megfigyelésére. Hozzátette: tanúk 170 centisnek írták le a valójában majdnem kétméteres vádlottat.

A Pest Megyei Bíróság 2010. június 1-jén első fokon egy vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt a különösen nagy értékre, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt indult perben. Ketten 20 év fegyházbüntetést kaptak, több vádlottra 1 év és 18 év közötti szabadságvesztést szabtak ki.

Az elsőfokú döntés a vádlotti társaság számlájára írt a 2000-es évek elején elkövetett, a Mol százhalombattai finomítóját 100 milliós nagyságrendben megkárosító olajlopásokat. Megállapította azt is, hogy a bűnszervezet több tagja hogyan jutott el a védelmi pénzek szedésétől a nagy tételű olajlopásig, a diósdi kettős gyilkosságig, valamint a pénzszállító autók és bankfiókok elleni támadásokig.

Cikk megosztása

Ossza meg ismerőseivel

Facebook Twitter Iwiw E-mail