Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

DK-kongresszus: ellenzéki együttműködést szorgalmazó nyilatkozatot fogadtak el

A demokratikus ellenzéki szervezetek együttműködését szorgalmazó politikai nyilatkozatot fogadott el a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) kongresszusa szombaton Budapesten.

A nyilatkozat szerint illúzió abban reménykedni, hogy egy nagy váltópártban jelenhet meg a Fidesszel szembeni politikai alternatíva, ezért az Orbán-kormány elmozdítása és "a jogállam helyreállítása" érdekében a lehető legszélesebb és legszorosabb ellenzéki összefogásra kell törekedniük a demokratikus pártoknak.

A DK a nyilatkozat alapján nem támaszt előzetes feltételeket, csak ahhoz ragaszkodik, hogy az együttműködéshez antidemokratikus, illetve "az önkényuralmi rezsim" kiépítésében és működtetésében résztvevő szervezetek nem csatlakozhatnak. A Gyurcsány-párt a megegyezés kiindulási alapjaként az 1989-es alkotmányra épülő közjogi rendszer visszaállítását javasolja célul tűzni.

Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke kongresszusi beszédében ugyancsak arról beszélt, hogy a demokratikus ellenzék egyik pártja sem lesz képes egyedül a kormányváltásra. A DK feladatáról szólva azt mondta, a szervezetépítés után a programvita következik; most hozták nyilvánosságra a leendő választási program alapját képező dokumentumot, amelynek széleskörű megtárgyalására szánják ezt az évet.

A DK első kongresszusának sajtónyilvános részében nagyjából kéttucatnyian szólaltak fel a Vissza Európába! elnevezésű programvázlat vitájában. Az irat önkényuralminak bélyegzi Orbán Viktor "rendszerét", és egyebek mellett a "köztársaság helyreállítását", valamint az állam világnézeti semlegességét tűzi célul.

Első kongresszusát tartotta a Demokratikus Koalíció. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

Vitányi Iván, a DK tiszteletbeli elnöke - aki 1945 és 1948 között a Magyar Kommunista Párt, majd 1956-ig a Magyar Dolgozók Pártja, 1972-től az MSZMP, a rendszerváltás után pedig az MSZP tagja volt - azt mondta, Magyarország már nem demokrácia, de nem is diktatúra, hanem tekintélyelvű, autokratikus berendezkedésű állam.

Bauer Tamás alelnök - korábbi SZDSZ-es országgyűlési képviselő - arról beszélt, hogy a kormányváltás után új alapszerződést kell kötni a szomszédos országokkal, egyoldalú intézkedések helyett így érvényesítve a határon túli magyarok érdekeit.

Debreczeni József közíró, a DK alelnöke - aki az első szabadon választott parlamentben a Magyar Demokrata Fórum képviselője, a 2010-es választáson pedig a párt képviselőjelöltje volt - az 1989-es alkotmányhoz és közjogi rendszerhez való visszatérés fontosságát hangsúlyozta. Bírálta az új választási rendszert, úgy jellemezve: miután a Fidesz saját érdekei alapján határozta meg a szabályokat, "bár lesz meccs", a kormánypártoknak egy futballkapuba, az ellenzéknek viszont egy kézilabdakapuba kell betalálnia, és noha az előbbiek többen vannak a pályán és kézzel is hozzáérhetnek a labdához, az utóbbiaknak kell legalább öt góllal nyerniük a sikerhez.

Gyurcsány Ferenc azon véleményére reflektálva, hogy hidat kell építeni a jobboldali demokraták felé, arról is szólt: demokratikus jobboldal pártpolitikai értelemben ma nem létezik, de bízik benne, hogy Bokros Lajos vezetésével rövidesen megalakul egy konzervatív párt.

Debreczeni József beszéde végén kijelentette: amíg Orbán Viktor politikus marad, "nem lesz demokrácia" és köznyugalom Magyarországon. A miniszterelnököt politikai értelemben beteg embernek, gonosztevőnek nevezve képletesen úgy fogalmazott: Orbánt nem Elbára, hanem Szent Ilona szigetére kell száműzni.

A DK-hoz ezen a héten csatlakozó Eörsi Mátyás - korábbi szabad demokrata politikus - elmondta: az vitte rá a belépésre, hogy Orbán Viktor amellett, hogy rosszul kormányoz, be akarja betonozni a hatalmát, ezt a párosítást pedig bicskanyitogatónak tartja. Bírálta a többi ellenzéki pártot, amiért szerinte nem barátkoztak meg a kapitalizmussal, "ökopolitikai zöldségről papolnak" vagy a Fidesz korábbi ellenzéki retorikáját próbálják visszazúdítani a jelenlegi kormányra, "kevésbé tehetségesen". Azt is a belépése melletti érvként említette, hogy Gyurcsány Ferencet aljas támadások érték, illetve hogy a DK tíz képviselője ősszel nem alakíthatott parlamenti frakciót. Ennek oka, hogy a kormánypártok félnek a Demokratikus Koalíciótól, ha pedig valakitől "Orbán Viktor és Kövér László fél, az nekem a legelső szövetségesem" - fogalmazott Eörsi Mátyás.

A DK kongresszusa zárt üléssel folytatódik, amelyen a párt gazdálkodási és etikai szabályzatát fogadhatják el.


Első kongresszusát tartotta a Demokratikus Koalíció. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

Korábban


Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktor antidemokratikus nacionalizmust teremtett, a rendszerével szemben állók pedig demokratikus republikanizmust, nyugatos, polgári Magyarországot akarnak.

A volt kormányfő az általa vezetett Demokratikus Koalíció (DK) első kongresszusán a budapesti SYMA-csarnokban nagyjából kétezer párttag és szimpatizáns előtt szombaton azt mondta, Orbán Viktor szembefordult az ország érdekével, felrúgta az alkotmányos rendet, és csak a világlátásában osztozókat, a keresztény-nemzeti középosztályt képviseli, ezért mennie kell.

A demokratikus ellenzéknek azonban nem elég ebben egyetértenie, sőt abban sem elég megegyezni, hogy ki jöjjön utána, fontosabb, hogy milyen kormányzati politika következzen - tette hozzá.

Tudomásul kell venni, hogy az ország problémáira nem csak egyféle válasz létezik, hidakat kell teremteni a köztársaságpárti, jobboldali demokraták felé, ellenkező esetben nem lesz nyugodt építkezés, a magyarok "egymást fogják ölni még évtizedekig" - mondta a pártelnök.

A DK kívánatos szövetségi politikájáról kifejtette, nem törekedhetnek vezető szerepre, dominanciára, a parlamenti küszöb környékén álló párttól ez talán komikus is lenne, figyelembe kell venni a többi demokratikus erő érzékenységét, belső viszonyait is.

Gyurcsány Ferenc azt is mondta - és több mint negyvenperces beszédét ekkor szakította meg a legnagyobb taps -, hogy az új parlament első dolgának az alaptörvény hatályon kívül helyezésének kell lennie. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az új alkotmány elfogadásához a majdani ellenzék egy részének támogatása is szükséges.

Az országot 2004 és 2009 között MSZP-színekben vezető volt miniszterelnök hosszan kritizálta a kormányt, elsősorban az oktatáspolitikáját. Kifejtette, hogy bár erkölcsi okból gyakran bírálja a Kádár-rendszert, az - bár vitatható áron - demokratizálta a tudáshoz való hozzáférést, a tanulás jogát. Szerinte a kormány most ettől akarja megfosztani a fiatalok egy részét.

Elfogadhatatlannak nevezte a tankötelezettség korhatárának leszállítását és azt is, hogy azokon a településeken, ahol csak egy iskola van, az intézmény egyházi fenntartású legyen, valamint, hogy az egyházi iskolák több pénzt kapjanak az államiaknál. "Elfogadhatatlan, hogy a magyar iskolát keresztény evangelizációra használja bárki, hogy az a keresztény-nemzeti középosztály nevelőtáborává váljon" - jelentette ki.

Gyurcsány Ferenc szerint a kormányoldalt önző jobboldaliság jellemzi, így a nehéz sorsú emberek legnagyobb ellensége az őket bűnbakként kezelő kabinet.

Saját kormányzásáról szólva azt mondta: a kezdeményezett reformok többsége a tisztességes szándék ellenére elbukott, mert az ország jelentős része nem akarta őket. Hozzátette azonban, hogy bár ma még a Fidesz mellett áll a legtöbb szavazó, már a kormánypárt is az összes választókorú alig egyötödének támogatására számíthat csak.

Első kongresszusát tartotta a Demokratikus Koalíció. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

A mostani és az általa vezetett kormány teljesítményét összevetve azt állította, hogy az előző időszakkal szemben a hibákat, tévedéseket most nem félreértés, emberi vagy szakmai gyengeség, hanem a nemzet stratégiai érdekeinek félreértése okozza, a DK ezért nem egyszerűen a kormány, hanem a rendszer ellenzéke.

Véleménye szerint a kormánytöbbség a nyugat felé fordulás több évszázados törekvését árulta el saját radikális szavazóinak megtartása érdekében.

Gyurcsány Ferenc azt is bejelentette, hogy a DK-t - amelyet a már létező Demokrata Párt bázisán alakítottak meg az MSZP-ből távozó politikusok tavaly októberben - a bíróság az elmúlt napokban jogerősen nyilvántartásba vette, eddig majdnem négyezren csatlakoztak hozzá, és háromnegyedük először lett párttag. A párt a 106 egyéni választókerület csaknem kilencven százalékában szervezőt bízott meg, és a nagyvárosok mindegyikében jelen van - tudatta.

A szombati kongresszuson a párt összes - több mint 3800 - tagja és pártoló tagja részt vehet, közülük körülbelül kétezren jöttek el.

Mivel a DK nem indult a 2010-es parlamenti választáson, nem jogosult költségvetési támogatásra, adományokból és a független országgyűlési képviselőinek járó összegből tartja fenn magát. Ezért, ahogy minden rendezvényén, a mostani kongresszuson is pénzadományokat gyűjtöttek a tagoktól és a szimpatizánsoktól, akik DK-s relikviákat, pólókat, tollakat, kitűzőket, a volt miniszterelnök fellépéseit megörökítő dvd-ket, valamint könyveket, így Gyurcsány Ferenc és Debreczeni József alelnök politikai témájú kötetei mellett például Varju László pártigazgató Kedves ételeim című könyvét is megvásárolhatták.

A politikai beszédek idejére sajtónyilvános kongresszuson a Gyurcsány Ferenc után felszólalók a DK Vissza Európába! elnevezésű programvázlatához fűzhetnek megjegyzéseket.

Korábban

A volt miniszterelnök Gyurcsány Ferenc mellett a budapesti SYMA-csarnokban beszédet mondanak a DK alelnökei, Bauer Tamás, Debreczeni József és Niedermüller Péter, valamint Vitányi Iván, a párt tiszteletbeli elnöke, Vadai Ágnes országgyűlési képviselő és Eörsi Mátyás korábbi szabad demokrata politikus, aki az előző ciklusban néhány hónapig az SZDSZ-frakciót vezette, s ezen a héten csatlakozott a Demokratikus Koalícióhoz.

A tavaly októberben az MSZP-ből távozó politikusok részvételével megalakuló DK kongresszusa megvitatja azt a dokumentumot, amely egy majdani választási program alapját adhatja, illetve elfogadják a párt gazdálkodási és etikai szabályzatát is. A záróbeszédet Molnár Csaba ügyvezető alelnök mondja.

A párt alapszabálya szerint a beszédek idejére sajtónyilvános kongresszuson a DK minden tagja és pártoló tagja részt vehet és felszólalhat - összesen nagyjából 3800-an -, de szavazati joguk csak az előbbieknek van.

Olvasóink írták

  • 5. babar 2012. január 28. 16:50
    „Ez egy HŐS!
    A mi hősünk!”
  • 4. újratöltve 2012. január 28. 16:24
    „Az egyszer bukott miniszterelnök is mondhat igazat! Van egy másik, aki eddig bukott 1990-1994-2002-2006-ban, és Ő mindig igazat mond! Csak nem azt kell nézni, hogy mit mond!!(copy orbán) Amit csinál, az meg kész katasztrófa!”
  • 3. zero 2012. január 28. 15:31
    „Rajtad az sem segítene”
  • 2. Agyalapi 2012. január 28. 14:31
    „csergemerge: egyszer már Orbán elvtárs is elmondhatná az igazat.”
  • 1. csergemerge 2012. január 28. 10:24
    „"Első kongresszusát tartja ma a Demokratikus Koalíció" ...melyen gyurcsány elvtárs elmondja az igazat:))”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Feloszlatta magát a szobi képviselő-testület

Feloszlatta magát a szobi képviselő-testület - írta legfrissebb számában a Dunakanyar Régió című,… Tovább olvasom