Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Dobó Kata - Egy családszerető díva hétköznapjai

Dobó Kata hosszú ideje Magyarországon él, csak az utóbbi időben nem volt annyira előtérben, mint korábban, amit egyébként elmondása szerint nem is bán. A színésznővel legújabb filmje, a Csak szex és más semmi szegedi díszbemutatóján beszélgettünk itthoni és magyarországi életéről, színészi karrierjéről, valamint ar ról: szereti-e magánemberként a végzet asszonyát játszani.
Dobó Kata: Szeretek díva is lenni, hiszen tudom, hogy ez nem tart örökké. Fotó: Frank Yvette
– Szereti ezeket a bemutatókat?
– Persze. Jó érzés megünnepelni a sok munka eredményét. De számomra ez fárasztóbb, mint maga a forgatás. Kicsit tömény ilyenkor a sok interjú, és mindig sajnálom, hogy nem tudok magamról mindenkinek valami újat mondani.

– És milyen érzés itthon, Magyarországon lenni?

– Sokat vagyok itthon, csak nem dolgoztam az elmúlt időkben. Segítek például a Hospice Alapítványnak, ez ügyben minden évben két-három alkalommal jövök. Szóval jelen voltam eddig is, csak nem annyira előtérben. De ez nem is baj. Nagyon sok volt a felhajtás a Miniszter félrelép után.

Fakanál a kézben

– Nemrégiben olyan fotó jelent meg önről az egyik hetilap címlapján, amint fakanállal a kezében a tűzhely előtt szorgoskodik. Nem bánta, hogy a „végzet asszonya" imidzset ezzel kicsit lerombolta?

– Az a fotó édesanyám születésnapján készült, és tényleg egy életszerű kép volt, úgyhogy nagyon tetszett. Egyáltalán nem tartom magam végzetasszonyatípusnak, sőt: inkább az vagyok én, az tükrözte igazán az egyéniségemet, amit akkor lehetett rólam látni.

– Mármint Dobó Kata, a háziasszony?

– Nem, az azért nem, de egy családszerető nő. Persze ha úgy alakul, szeretek díva is lenni, hiszen tudom, hogy ez nem tart örökké. Van az embernek úgy tíz éve, aztán már elég nehéz eladnia magát. Negyven év körül már ... bár, miről beszélek? Madonna negyvenhét.

– Ha már említettük a háziasszonyszerepet: abban hogy állja meg a helyét?

– Szeretek főzni, de a párom sokkal jobban tud, úgyhogy nincs értelme felvenni vele a versenyt. Ráadásul nagy kritikus. Többnyire egyébként étteremben vacsorázunk.

A közös élet

– Magyaros ételeket esznek?

– Azt a legritkábban. Biztos azért, mert tudom, hogy ha hazajövök, azt bármikor ehetek, ráadásul a legjobbat. Nagyon szeretem a japán, a thai és a kínai konyhát – Amerikában ilyesmiket eszek.

– Sokan mondogatják: Andrew Vajna párjaként nem nehéz színészi karriert befutni. Nem bántják ezek a megjegyzések?

– Például ez már hátrány, hogy azt mondják, nekem milyen könnyű. Amióta vele vagyok, szinte nem is szerepeltem filmekben, olyanban meg pláne nem, amihez neki is köze volt. Illetve egyben: az Elemi ösztön folytatásában, de annak is elmentem a válogatására, és ráadásul nem is azt a szerepet kaptam, amire jelentkeztem. Szóval nincs olyan, hogy „betesz" egy filmbe. Egyébként is: mindig a rendező választja ki a szereplőket, úgyhogy rosszul választottam. (nevet) Nem, nagyon jól választottam.

– Hogy telnek a közös napjaik?

– Sokszor járunk társaságba, rengeteg filmet nézünk, idén karácsonykor pedig elmegyünk síelni. Ez már tradíció: nehezen tudnám elképzelni az ünnepeket Los Angelesben, hó nélkül.

– Egymáson változtattak bármit is, ahogy az évek alatt összecsiszolódtak?

– Nem hiszem. De egyébként is azt gondolom, hogy egy kapcsolatban kompromisszumokat kell kötni. Vannak ismerőseim, akik megmondják a pasijuknak, hogy mit csináljanak, hogy öltözzenek, de nálunk ez nem így működik. Nekem is van egy életem, neki is van egy élete, és van egy közös életünk is. Én például minden péntek délután elmegyek a kinti barátnőimmel teázni, és tudja, hogy ez számomra szent dolog. Mint ahogy neki is vannak üzleti vacsorái. Szerintem engedni kell a másikat, hogy legyen szabadsága a kapcsolaton belül.

Áldozatok a karrierért

– Önt kérték fel az idei Príma Primissima díjátadó gála háziasszonyának...
– Igen. Éppen Romániában forgattam, amikor jött a telefon. Egyszerűen nem akartam elhinni, mert olyan nagy megtiszteltetés volt. Mondták, hogy nyugodtan gondolkozzak, mielőtt válaszolok, de hát egy ilyen ajánlatra nem lehet nemet mondani. Izgultam is nagyon a műsor elején, hiszen egyrészt ott volt hatszáz nagyon fontos ember, másrészt még soha nem vezettem műsort. De nagy élmény volt.

– Hollywood-i karrierje is sínen van: a Trójában például majdnem ön kapta meg az egyik főbb szerepet. Hogy látja, milyen nők kellenek most a filmes szakmának?

– Nem hiszem, hogy más, mint itt. Inkább az számít, hogy a színésznő mit akar az élettől és mi az, amit hajlandó feláldozni.

– Mi az, amit ön feláldozna?

– Feláldoztam például a főiskolát és az első házasságomat. Legközelebb ez utóbbit például már biztos óvatosabban csinálnám. Hosszú távon mindenképpen a család a legfontosabb.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szünetel

Áramszünet miatt holnap délelőtt 9 órától délután egy óráig szünetel a győri Pálffy utcai rendelés.… Tovább olvasom