Délmagyar logó

2017. 09. 23. szombat - Tekla 11°C | 19°C Még több cikk.

Domínium a Rába partján

A Rába Domínium Ingatlan Kft. Győr-Moson-Sopron, Komárom és Veszprém megyében mintegy huszonnyolcezer négyzetmétert kitevő nyolc létesítmény gazdája.

A Rába Domínium Ingatlan Kft. Győr-Moson-Sopron, Komárom és Veszprém megyében mintegy huszonnyolcezer négyzetmétert kitevő nyolc létesítmény – üzemcsarnok, irodaház, áruház s újabban oktatási épület – gazdája, száznál több bérlője van világcégtől a kis magántársaságig. Évi bérleti bevétele mintegyhétszáz - millió, s a folyamatban lévő fejlesztéseinek értéke meghaladja a négymilliárdot. A Domínium feje Rigó László.

Magának adjon titulusokat? – kérdezte. Irodájának ajtaján ügyvezető igazgató címzés szerepel. Mérföldes léptekkel haladva: nyolc év iskola szülőfalujában, Kónyban, majd négy Győrben, a közgazdasági technikum pénzügyi tagozatán, s következhet az indulás az életbe. A megyeszékhelyen a Tüzépnél lesz az első munkahelye, az ott töltött három esztendőben benne van a két év katonaság is. Célszerű lenne innen kezdeni a kérdezősködést, de nem hagyható ki a gyerekkor. Három fiú nevelkedett otthon, a család nagyon szűkös körülmények között élt.

– Mikor és kitől kapta azt az elmaradhatatlan kérdést, hogy mi szeretne lenni, ha felnő?

– Soha senki meg nem kérdezte, talán szegény édesanyám volt a kivétel. Kissrácként azt tapasztaltam, hogy a gyereket a felnőttek nem veszik komolyan. Nem veszik emberszámba. Pedig a gyereknek igencsak megvan a maga véleménye a szűkebb környezetéről, a világról. Csalódott voltam, és ezért magamba zárkózó, visszahúzódó lettem.

– Ha mégis megkérdezték volna, hogy majd merre tovább? Magában mi szeretett volna lenni?

– Építész és jogász. Utólag már tudom, hogy az építészethez, ha vonzódtam is hozzá, talán kevesebb tehetségem lett volna, noha máig is nagyon kedvelem, a jogászi pályához sokkal inkább.

– Kóny és a technikum, majd a katonaság és az első munkahelyek. A Tüzéptől a Piérthez került. Papír- és írószer-kereskedelemmel foglalkozott ez a cég.

– Végigjártam a ranglétrát. Munka mellett főiskolai diplomát szereztem. Voltam hálózati ellenőr, áruforgalmi előadó, raktárház-igazgató, végül a kirendeltség igazgatója, és vállalati igazgató, amikor önálló lett a cég.

– Mikor és hogyan jutott eszébe, hogy vállalkozó lehet, legyen?

– A rendszerváltáskor.

– Nagy bátorság kellett hozzá?

– Nem voltam híján a kurázsinak. Akkorra már tizennyolc évem volt a cégben. Meggyőződésem volt, hogy senki se tudná jobban csinálni nálam, nálunk, mint akinek és akiknek ismerete, tapasztalata volt ebben.

– A cég magánosításának idejekor 1992-t írtak. Hogyan is lett annak a cégnek a gazdája, amelyiknél ellenőrként kezdte?

– Száztízmillió forintért lehetett hozzájutni, ami feltételezett húszmillió forint önrészt... Ezek voltak azok a milliók, amiről már szóltam. Belevágtunk, hitelt vettünk fel, vállalkozó lettem. Emlékszem, anyám hogy kétségbe volt esve. Ennyi adósságot a nyakamba venni, sopánkodott. Mi lesz, ha nem sikerül? Annak idején hét piértes cég volt Magyarországon. Az országban az első tíz között voltunk, amelyiket a dolgozók és a menedzsment tagjai kivásároltak. Később viszont a testvér piértes cégek mindegyike eltűnt...

– A Rába Domínium viszont létezik és fejlődik. Ki volt a cég névadója? Kinek jutott eszébe a Domínium?

– Én találtam ki ezt a nevet, és bizony falumból hoztam. Kónyban használták ezt a kifejezést a birtokra, hogy daminum. Nagy ház, nagy birtok, ezt értették alatta. Ingatlanokkal foglalkozunk, ráillik erre a tevékenységre a domínium. Már nem sokkal az indulás után tizenhatezer négyzetmétert tettek volna ki ingatlanjaink.

– A Piértből, a Piérttel indult, aztán jött hozzá még egy s más...

– Megvásároltuk később a Rábaker Rt.-t és az Afit Rt.-t, alapítottunk is céget, a Sztár Garázs Kft.-t. Mindezt az indulást követő három év alatt. Közben teljes arccal az ingatlanok felé fordult a cég. Megmondom, hogy miért. Látni való volt, hogy jönnek majd a multik, akikkel nehéz versenyezni, alulról pedig a kicsik, a rengeteg kényszervállalkozás, amelyekkel viszont az alkalmazott módszereik miatt nehéz megmérkőzni. Sokat töprengtem, mi lehet az a tevékenység, amellyel a multik mellett is meg lehet élni. Folyamatosan felszámolni, értékesíteni a vagyont, és ingatlanokba fektetni. Négyév kellett ehhez. Építettünk közben irodaházakat, áruházakat, üzleteket, s újabban oktatási intézményekbe fektettünk. Az utóbbi ágazatban, a folyamatban lévő két fejlesztésünk értéke meghaladja a négymilliárdot.

– Bérlője lett a társaságnak az Apáczai Csere János-főiskola. Hogyan?

– Közbeszerzéssel sosem foglalkoztam, az ezt taglaló közlönysűrűn írt kétszáz oldal. Hetekig bújtam, tanultam. Aztán megvásároltuk az egykori Pattantyús-iskolát, ketten pályáztunk rá, hatszázmillióból újítjuk fel, rendezzük be, Győrben nincs hasonló, a napokban avatják. A főiskola húsz évre bérli tőlünk. A Budai úton épülő emelt szintű tanszálloda és kollégium, az épületben konferenciatermekkel, étteremmel, és így tovább, idén őszre készül el. Heten pályáztunk a fejlesztésre, s vittük el mi a pálmát. Ugyancsak a főiskola bérli majd a létesítményt húsz évre. A húsz százalék önrészünkkel nyolcszázmillió forintot fektettünk bele. A többi banki hitel, számszerűen mintegy hárommilliárd, amit húsz év alatt kell törleszteni.

– Domínium, nem kis ingatlanvagyonnal: hány embernek ad kenyeret a cég?

– Nagyon kevésnek, csupán tizenhárom ember működteti. Mindent, ami a szolgáltatáshoz kell, kiadunk másnak. Említettem, az ember egy dolgot csináljon, amihez a legjobban ért.

– A bejárati ajtó elárulja, hogy fia is a cég alkalmazottja.

– A fiam és a lányom is. A fiam kereskedelmi és vendéglátó- ipari főiskolát végzett, amit én is elvégeztem később, a munka mellett. A lányom közgazdász.

– Előny vagy hátrány a gyerekeknek, hogy az apjuk a munkaadójuk?

– A munkában én vagyok a főnök. A gyerekek tehetségesek és nagyon szorgalmasak, ezért aztán főnökként nagyon elégedett vagyok velük. De persze a gyerekeim, ők viszik, vihetik majd tovább a céget.

– Mikor kicsik voltak, emlékezett arra, hogy gyerekként hogy vélekedett a felnőttekről?

– Bizony, hogy emlékeztem. Nem nevelni akartam őket, segíteni, hogy kibontakozhassanak, mire van érzékük, tehetségük. Mellesleg már a cégnél dolgozva eszükbe jutott, mit gondoltak korábban, mármint hogy könnyű az apunak. Ma tapasztalják, mennyit kell dolgozni.

– Önnek mennyi a mennyi?

– Hétköznap két alkalommal megyek teniszezni, akkor hatkor eltűnök az irodából. De nemritkán vasárnap is itt vagyok, legalább délelőtt. A munka az alapja a boldogulásnak.

– Milyen volt az első autója?

– Az első és a harmadik is Trabant. Nyilván okkal kérdezte, ma sokkal szebb és kényelmesebb autóm van. Költséges hobbim kevés van, világjárás például, de az igényem, hogy szép és kényelmes autóm legyen: elkocsizom évente vagy negyvenezer kilométert, ezért célszerű is, hogykény elmes legyen. És otthonban is szeretem a szépet és kényelmeset.

– Említette a teniszt: építtetett egy teniszcentrumot nemrég...

– Nem kamatozó befektetésnek. A hazai vidéki városokkal is összehasonlítva, Győrben nagyon kevés volt a teniszezési lehetőség. Nemrég ötszáz forintra mérsékeltük az óradíjat, nagyon szeretném, ha nem csak a tehetősek élnének ezzel a sportolási lehetőséggel.

– A sportolásért játszik, hogy mozogjon, vagy fontos az eredmény is?

– A mozgásért is, de fontos, legfontosabb számomra az eredmény. A győzelemért játszom, s ha megyek haza, a párom már látja rajtam, mi volt az eredmény.

– A magánéletéhez tartozik szigorúan, de azért rákérdeznék. A párját említette...

– Aki jóval fiatalabb nálam. Annak az irodaháznak, amelyikben a Domínium is van, s amelyiket nemrég újítottuk fel, ő volt a belsőépítésze, ahogy a főiskolának átadandó Gárdonyi utcai épületnek is. Óriási szépérzékkel megáldva ő állítja össze a ruhatáramat, magam sokkal kevesebbet adnék rá, hogy milyen a cipőm, zoknim, öltönyöm, nyakkendőm. A megjelenés egyébként egyáltalán nem mellékes, ahogy az is, hogy rend legyen az ember körül. Kapcsolatunk elején a párom még igen-igen fiatal volt, aztán szemlátomást érett nő lett, én talán hozzáfiatalodtam némileg. A lényeg, hogy működik a kapcsolatunk.

FERENCZI JÓZSEF

VILLÁMKÉRDÉSEK - VILLÁMVÁLASZOK

1. – Emlékszik, milyen érzés volt az első millióját megszerezni?
– Nem az első millióra, hanem a húszmillióra kell emlékeznem. A cég magánosításakor ekkora hitelt kellett felvenni tizenöt évre, tavalytörlesztettük az utolsó részletét.

2. – Elég akarni a sikert?
– Nem elég. Fontosabb, hogy legyenek álmai az embernek, aztán kell kisebb adag tehetség, sokkal nagyobb adag ambíció, sokszoros munka, és szerencse is szükségeltetik.

3. – Mit tart ma a legjobb befektetésnek?
– Abba fektessen be az ember anyagiakat, energiát, amihez legjobban, amihez igazán ért.

4. – Mennyit áldoz jótékony célokra?
– A cég létezése óta, és szerencsére mindig többet, ahogy a lehetőségeink is nőttek.

5. – Gazdag embernek tartja magát?
– Mindenképpen jómódúnak. Ami a gazdagságom, hogy sikerült létrehozni egy céget, amelyik túlél majd engem.

6. – Mi a sikeres vállalkozás titka?
– Ellentétben sokakkal, akik szerint a titok a több lábon állás, én az ellenkezőjét gondolom. Egyet csinálni, de azt nagyon jól.

7. – Lesz a vállalkozásának újabb nagy dobása?
– Négymilliárdos fejlesztéseink megvalósítása van folyamatban. Merném nagy dobásnak nevezni ezeket.

8. – Támogat-e fiatal pályakezdő vállalkozókat, vállakzásokat?
– Ismeretségi körömből gyakran kérnek tanácsot. Néha úgy támogatnék valakit, ha lebeszélném.

Olvasóink írták

  • 1. jozko 2013. április 20. 12:40
    „"Mittudomisén.." - mármint hogy mit is írjak.
    "Nem őrültem meg"-természetesen pontosan tudom: csak pozitív hangvételű írásra lennék képes.

    Rigó László igazgató úrból ,a Piért Észak-Dunántúli Kirendeltségének igazgatójából "ki lehetett nézni", hogy viszi valamire.
    A régió, ahol most otthonosan -és eredményesen - mozog, a valamikori Piért lerakatok területét fedi le - ahol valóban jól kiismerte magát és kedvelték is.
    Őszintén örülök a sikereinek - sokat dolgozott érte.
    /Közel 30 éve nem tudtam róla semmit - kellemes meglepetésként ért ez a hír/
    Nem egy Pénzes Magda néni féle karriert célozott meg...
    Sok sikert és jó egészséget kívánok.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Búcsú a tavasztól?

A meteorológia előrejelzése szerint mától fokozatos lehűlés kezdődik, a hét közepétől visszatérhet a… Tovább olvasom