Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Döntött a kiegészítő bérkompenzáció szabályairól a parlament, módosult a költségvetés

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők bérkompenzációjának végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat, és változtatott a költségvetésen is, segítendő azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az ötszázalékos béremelés is gondot okoz.
Erre a célra a büdzsé módosításával 21 milliárd forintot csoportosítottak át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba.

Azok a cégek, amelyek az elvárt béremelést minden dolgozójuk esetében teljesítik, a korábban munkáltatói tb-járuléknak nevezett szociális hozzájárulási adóból levonhatják a béremelések öt százalékot meghaladó részének költségeit. Azonban - olvasható a büdzsémódosítás Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte indoklásában - sok esetben az ötszázalékos béremelés fedezete sem biztosított a vállalkozásoknál, így a munkavállalók nettó bére csökkenhet.

A kormány ezért kiegészítő támogatásról döntött. Erre azok a cégek pályázhatnak, amelyeknek az ötszázalékos béremelés teljesítése megoldhatatlan feladatot jelent, illetve csak elbocsátásokkal tudnának eleget tenni neki. Így az eredetileg az elmaradó béremelések kompenzációjára szánt 21 milliárd forintos költségvetési forrás a béremelések megvalósítását szolgálja, erre ösztönözve a vállalatokat.

Mivel a támogatás az ötszázalékos vállalati önrészből legfeljebb 3 százalék megtérítésére terjedne ki, a keret az eredetileg tervezett munkavállalói kompenzációnál nagyobb foglalkoztatotti kör béremelését segítheti az indoklás szerint.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a 21 milliárd forint keretösszegű pályázat feltételeiről szólva február végi sajtótájékoztatóján kifejtette: azokat a cégeket tudják támogatni, amelyek az összes dolgozójuknál teljesítik a bérkompenzációt. További kritérium, hogy a vállalkozás átlagos állományának létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőbe kerülők aránya pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot.

A parlament elfogadta az elvárt béremelés végrehajtásával összefüggő törvénymódosításokat is. Eszerint a munkaügyi ellenőrzés a jövőben kiterjed a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez elvárt béremelés ellenőrzésére is. A hatóság azonban nem hozhat elmarasztaló határozatot, ha a munkáltató az ellenőrzés kezdetéig az érintett munkavállalók legalább kétharmadának bérét megemelte.

A jogszabály szerint az a munkáltató, amely nem teljesítette a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges fizetésemelést, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig nem kaphat az államháztartási törvény szerinti költségvetési támogatást. Ez az eredeti törvényhez képest jelentős változás, abban ugyanis a közbeszerzési eljárásokból is kizárták volna azokat a cégeket, amelyek nem teljesítik az emelést, továbbá az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatást sem kaphattak volna.

A jogszabály pontosítja, hogy milyen költségvetési támogatást nem kaphat az a munkaadó, amely nem hajtja végre az elvárt béremelést. Ennek megfelelően kizárták azt a költségvetési támogatást, amelyet éppen az elvárt béremelés végrehajtásának elősegítése érdekében nyújtanak, valamint a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulást is.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra nem vonatkozna az eltiltás, mondván, hogy a bérek idényszerűsége miatt az elvárt béremelés végrehajthatósága az agrárágazatban aránytalan nehézségeket jelent.
A törvény emellett lehetővé teszi, hogy az a kifizető is jogosulttá váljon a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó szociális hozzájárulási adókedvezményre, amely igazolja, hogy a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének napjára visszamenőlegesen megemelte érintett munkavállalói kétharmadának bérét.

A módosítások a törvény kihirdetését követő napon hatályba lépnek és 2014. január 2-án hatályukat vesztik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

˝Fideszes oligarchák lepték el a Parlamentet˝

Az Országgyűlés hétfői ülésnapján ismét a Fidesz oligarchái jelentették a fő témát. Tovább olvasom