Délmagyar logó

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -5°C | 1°C

Döntött a T. Ház: Átalakul a nyugdíjrendszer

A magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig dönteniük kell: maradnak, vagy belépnek az állami rendszerbe.
22:31 - A parlament hétfőn átalakította a nyugdíjrendszert, továbbá határozott például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hatásköreinek kibővítéséről, valamint a lakás-előtakarékosság állami támogatásának meghosszabbításáról és a médiatörvényhez benyújtott módosító javaslatokról.

Rendeletalkotási jogot kap a PSZÁF

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a PSZÁF a jövőben rendeletet alkothat, a fogyasztók érdekében közérdekű pert indíthat, illetve békéltető testületet is működtethet.

A képviselők 300 igen, 48 nem szavazattal, illetve egy tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló javaslat minősített többséget igénylő paragrafusait, míg a fennmaradó rendelkezéseket 294 igen és 56 nem szavazattal léptették hatályba.

A törvény értelmében a felügyelet javaslatot tehet jogszabályok megalkotására és véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert érintő döntések és jogszabályok előkészítése során.

A parlament rögzítette továbbá, hogy a PSZÁF feladatai ellátása során együttműködik az MNB-vel, a Gazdasági Versenyhivatallal, vagy az általa felügyelt szervezetek, vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.

Hosszabb ideig jár az állami támogatás a lakás-előtakarékossághoz

Az eddigi nyolc év helyett tíz év évig támogatja az állam a lakás-előtakarékosságot - egyebek közt ezt a rendelkezést tartalmazza az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, az egyes pénzügyi tárgyú törvényeket módosító jogszabályt.

A parlament 297 igen, 53 nem szavazat mellett fogadta el a törvényt.

A jogszabály kimondja, hogy lakás-előtakarékoskodót, illetve a kedvezményezettet - legfeljebb az első tíz megtakarítási év során - a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás-előtakarékoskodónak a lakás-takarékpénztárnál - a szerződéskötéskor vagy később - benyújtott kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. A támogatás mértéke nem változik, marad az évi befizetés 30 százaléka, de legfeljebb évi 72 ezer forint.

Átalakul a nyugdíjrendszer

Átalakul a nyugdíjrendszer; az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig dönteniük kell: maradnak, vagy belépnek az állami rendszerbe. A döntésről nyilatkozniuk azoknak kell, akik a maradást választják, ezt személyesen kell megtenniük nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Az átlépők adómentesen vehetik ki az infláció feletti hozamukat.

Az Országgyűlés 250 igen, 58 nem és 43 tartózkodás mellett fogadta el nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényt.

A Fidesz és a KDNP mellett igennel szavazott a szocialista Nyakó István és a jobbikos Rozgonyi Ernő, valamint a független Molnár Oszkár, illetve Pősze Lajos is. A szocialista politikus később azt közölte az MTI-vel, hogy tévesen nyomott gombot. A tartózkodok között volt még Ivády Gábor és Szili Katalin független képviselő.

A zárószavazás előtti vitában LMP-s képviselők egy korábbi - a tavaszi országgyűlési választásokra készült - fideszes plakátot mutattak fel, amelyen az a felirat szerepelt, hogy a párt a megőrzi a nyugdíjak értékét, és megvédi a nyugdíjpénztárakat.

A jogszabály szerint a visszalépők a befizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik, vagy önkéntes pénztárba helyezhetik, de jóváírtathatják az állami pillérben egyéni számlán is. Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, arról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia, január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején.

Médiatörvény - Húsz százalékban maximálnák a bűnügyi hírek arányát a kereskedelmi televíziók hírműsoraiban

Az Országgyűlés elfogadta azt a médiatörvény tervezetéhez érkezett jobbikos módosító indítványt, amely kimondja: a jelentős befolyásoló erővel rendelkező kereskedelmi televíziók reggeli és esti hírműsoraiban a bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás nem lehet hosszabb terjedelmű a hírműsor időtartamának húsz százalékánál.

Novák Előd és Pörzse Sándor javaslatát a Ház 298 igen szavazattal, 56 nem ellenében, egy tartózkodás mellett hagyta jóvá hétfőn.

Az indítványban kimondott korlátozás az RTL Klub és a TV2 reggel hét óra és fél kilenc közötti, valamint az este hat és kilenc óra között sugárzott hírműsoraira vonatkozna, és érvényes lenne a Neo FM és a Class FM reggeli hírműsoraira is.

Kósa: a nyugdíjpénztári átalakítás nélkül ellehetetlenülnénk

A Fidesz alelnöke szerint a kormányoldal nyugdíjmentő törvénycsomagja nélkül nem lehetne megfékezni a magyar állam külső adósságállományának a robbanásszerű növekedését, ami rövid távon is ellehetetlenítené az országot és az embereket.

Kósa Lajos hétfői parlamenti sajtótájékoztatóján közölte: nem Magyarország az egyetlen olyan ország, amely nyugdíjügyben ilyen lépésekkel kísérletezik.

Példaként említette Írországot, ahol - mint mondta - a bankrendszer válsága miatt az ír magán-nyugdíjpénztári befizetéseket a bankrendszer konszolidációjára lehetett fordítani. Őket ezért megdicsérték, a hitelminősítők pedig az ír pozíciót a legjobbak közé sorolják - emelte ki, rámutatva, hogy ezzel ellentétben "minket letoltak, leminősítettek". Az már a rómaiaktól ismert, hogy "amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek", vagyis "az európai politika a Római Birodalom óta nem sokat mozdult előre ezen a téren" - vélekedett.

A Fidesz alelnöke kifejtette: a magyar külső adósságállomány jelentős mértékben azért duplázódott meg, mert a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerből hiányoztak azok a befizetések, amelyeket a magánnyugdíjrendszerbe fizettek be az ottani tagok. A hiányzó befizetéseket pedig hitelfelvételből pótolta az állam. Ez mindenki számára rossz - jelentette ki, hozzátéve, hogy emellett a magán-nyugdíjpénztári tagok is rosszul jártak, hiszen csak 2008-ban 463 milliárd forint veszteség érte őket.

A Fidesz úgy gondolta, hogy ezt az általánosan rossz rendszert fel kell számolni, és olyan szisztémára van szükség, amellyel mindenki jól jár - mondta Kósa Lajos.

Közölte: "biztosítottuk a nyugdíjak kifizetését hosszú távra az állami felosztó-kirovó rendszerben". Hozzátette azt is, olyan átlépési lehetőséget teremtettek a magán-nyugdíjpénztári tagok számára, hogy a korábban őket ért veszteséget kompenzálja az állam. Visszaadták az embereknek a döntés szabadságát is - jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, hogy a lengyel pénzügyminisztérium közleménye szerint sikerült megállapodniuk az Európai Bizottsággal abban, hogy figyelembe veszik a nyugdíjreform költségét az államháztartási hiány kiszámításakor, Kósa Lajos úgy fogalmazott: az Európai Unió álláspontjának elvi vezérvonala nehezen kitapintható ebben az ügyben.

Az Országgyűlés hétfőn dönt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényjavaslatról.

16:05 - A média átalakításáról, az előző kormány külügyi ingatlanügyeiről és a kolontári iszapkatasztrófa után a mezőgazdasági termelés helyreállításáról volt szó az interpellációk között hétfőn a parlamentben.

MSZP: mi a kormány audiovizuális politikája?

Mandur László arról beszélt, hogy a kormánypártok elképesztő elszántsággal igyekeznek felszámolni a médiavilág szabadságát. Felidézte a médiahatósági rendszer létrehozását, s azt mondta, hogy közmédiumokból fideszes pártmédiumokat faragtak. Szóvá tette az írott és online sajtóra kiróható, nagy összegű azonnali büntetéseket, ezzel álláspontja szerint "kényük szerint" bármely újságot, televíziót, internetes blogot bedarálhatnak. Mi a kormány audiovizuális politikája, hogy egy politikai erő kezébe adja a média sorsát? Miért csinálnak pártmédiumokat a közmédiumokból? - sorolta a kérdéseit.

Nyitrai Zsolt államtitkár válaszában kiemelte: az ellenzék - különösen az MSZP - az elmúlt hetekben hetet-havat összehordott, nagyon sokszor csúsztattak és riogattak. Van egy diszkrét bája, amikor az MSZP képviselői médiadiktatúrát vizionálnak - fogalmazott, hozzátéve: az elmúlt nyolc évben a közmédiát pazarlás, átláthatatlanság és működésképtelenség jellemezte. Ezt az új többség fel akarja és fel fogja számolni - szögezte le. Megjegyezte: eszerint a szocialisták nem támogatják a kiskorúak védelmét, a magyar zenei kvótát, az átlátható működést és gazdálkodást, s azt, hogy az EU-s irányelvet átültessék a médiatörvénybe.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 228 igen, 98 nem szavazattal jóváhagyta.

14:51 - A kolontári vörösiszap-katasztrófát vizsgáló bizottságról, az egri sortűzről, a rendőrségről, a magánnyugdíjpénztárakról szóló döntésről, valamint a belvízhelyzetről beszéltek a képviselők hétfőn napirend előtt a parlamentben. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, a Jobbik-frakció kizárta soraiból Pősze Lajost; a politikus jövőben független képviselőként folytatja munkáját.

Jobbik: szerdán tartja alakuló ülését a kolontári vörösiszap-katasztrófát vizsgáló bizottság

Kepli Lajos elmondta: a kolontári vörösiszap-katasztrófát vizsgáló bizottság szerdán megtartja alakuló ülését.

A jobbikos képviselő felidézte, hogy 1995-ben Horn Gyula akkori miniszterelnök felkérte Bakonyi Árpádot, (a Magyar Alumínium Zrt. mostani egyik tulajdonosát) hogy vezesse le a Magyar Alkumínuimipar teljes privatizációját. A becslések szerint több tízmilliárd forint értékű trösztöt tízfelé szabdalva kótyavetyélték el - jelentette ki, majd hozzátette: "az új tulajdonosok között dominánsan két család volt csak jelen az üzletágban, a Bakonyi-klán, és a Gyurcsány-Apró-klán".

Úgy fogalmazott: "a gátlástalan rablóprivatizáció a mai napig biztosítja a szocialista párt pénzügyi és gazdasági hátterét (...)".

Azt kérdezte: "mikor lesznek végre az elvtársak cellatársak is egyben?" A Jobbik megkezdi végre a valódi elszámoltatást, "húsz évet a húsz évért" - mondta.

A kormány nevében senki nem kívánt reagálni az elhangzottakra.

Az MSZP a magánnyugdíjpénztárakról szóló döntésről

Tóbiás József arról beszélt: nem illeszkedik az európai normához az, amit a kormány az elmúlt nyolc hónapban tesz.

Közölte: 800 milliárd forinttal nőtt Magyarország adósságszolgálata a jelenlegi kormány nyolc hónapnyi működése óta.

Kiemelte: Európában és Magyarországon is alkotmányellenes, ha egy járulékot hozzájárulásnak vagy adónak nevezve elvonnak.

Bármikor, amikor az MSZP-nek lehetősége lesz rá, biztosítja a 24 százalékos nyugdíjhozzájárulás után járó állami nyugdíjjogosultságot mindenkinek, aki nem lép át az állami rendszerbe.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt válaszolta: kétpilléres nyugdíjrendszer működik Európa 18 országában, egy társadalombiztosítási pillér, és egy önkéntes.

A kormány nem szeretne egy olyan rendszert fenntartani, mely görgeti maga előtt az adósságokat - jelentette ki.

Az a 2.800 milliárd forintnyi vagyon, mely jelenleg a magánnyugdíjpénztáraknál van, annak több mint fele állampapírban található - mondta.

Korábban írtuk:

A házbizottság heti ülése után az Országgyűlés sajtófőnöke jelezte: a Fidesz kezdeményezte, hogy a mai napirendre vegyék fel, és házszabálytól eltéréssel tárgyalják meg, majd szavazzanak is az Orbán Viktor, Lázár János és Kósa Lajos által jegyzett, a magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről szóló politikai nyilatkozatról. Az ehhez szükséges négyötödös házszabálytól való eltérést azonban az MSZP, az LMP és a Jobbik sem támogatja, így valószínűleg a javaslat általános vitáját folytatja le hétfőn a Ház.

A tervezet elfogadásával az Országgyűlés a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagsággal rendelkező mintegy 3 millió ember eddigi befizetéseinek jövőbeni biztonsága érdekében kinyilvánítaná, hogy garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét, a befizetések értékállóságát és a veszteségek jóváírását az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagoknak; garantálni kell az átlépők esetleges hozamának adómentességét, ha 2011. január 31-ig átléptek és hozamukat kivették.

Az Országgyűlés ma dönt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, illetve a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról. Ezzel és a politikai nyilatkozattal kapcsolatban Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője kedden azt mondta: adómentes lesz a pozitív reálhozam - azaz az infláció mértékénél nagyobb hozam - készpénzben felvétele azoknál, akik átlépnek az állami nyugdíjrendszerbe; e döntés jogtechnikai következményeit a Nemzetgazdasági Minisztériumnál készülő törvényjavaslat fogja rendezni.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló indítvány szerint a magán-nyugdíjpénztári tagnak személyesen kell kérnie az állami nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél január végéig, hogy továbbra is magánpénztári tag maradhasson, ellenkező esetben automatikusan az állami nyugdíjrendszerbe kerül át, az addigi befizetései pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek.

Több pénzügyi tárgyú törvényjavaslatról is zárószavazás lesz. Ezek közé tartozik a jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomag, az új PSZÁF-törvény, az egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó, illetve az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása. Döntenek a képviselők az egyes büntető tárgyú, a naptári napban való határidő-számítással összefüggő törvénymódosításokról, illetve a nemzeti adatvagyonról szóló jogszabály-tervezetről. Zárószavazás lesz továbbá az agrárpiaci rendtartásról, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokkal kapcsolatos törvények módosításáról.

Ugyancsak ma szavaz a parlament számos törvényjavaslat módosító indítványairól. Ezek közé tartoznak a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló indítványok, valamint az egészségügyi törvénycsomag.

A határozathozatalok végén lesz a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló, a sportról szóló, és az egyes energetikai tárgyú törvények, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvények általános vitája. Az Országgyűlés tervezett napirendje szerint ezekről akár dönthet is a Ház még ma.

Olvasóink írták

57 hozzászólás
  • 57. horvathi 2010. december 17. 12:25
    „Cionisták, game over!”
  • 56. dondongó 2010. december 14. 17:20
    „"Több vezető fideszes politikus is kihagyta [1] a nyugdíjtörvény zárószavazását, szúrta ki az Egyenlítő blog [2]. Orbán Viktor kormányfő, Szijjártó Péter szóvivő és Lázár János frakcióvezető nem is voltak a paralmenteben a szavazásnál, legalább is a szavazáshoz szükséges kártyájuk nem volt élesítve. Balog Zoltán, Czerván György, Fazekas Sándor, Márton Attila, Mátrai Márta sem voltak jelen.

    Jelen volt, mégsem szavazott Horváth Zsolt, Kovács József, Lezsák Sándor, Mihalovics Péter, Molnár Ágnes, Vécsey László és Navracsics Tibor közigazgatási miniszter."index.hu

    A cucilizmusban volt egy olyan szocialista brigád mozgalom, miszerint "A munkádhoz add a neved."
    Remélem, azért a csongrád megyei fideszes csicskahad lelkesen szavazta meg az összegyűjtött járulékom elrablását.”
  • 55. szilléri 2010. december 14. 16:11
    „44. hozzászólás tatár 2010.12.14. 12:15
    Ha ez így lenne eutanizálni kellene a nyugdíjasok 50 %-t?
    Gondolom a jelenleg gyúgellátásban részesülő honfitársaim megdolgozták a nekik jogszerűen járó ellátást. Más kérdés, hogy az állam elkártyázta a lóvét !”
  • 54. frakk 2010. december 14. 15:15
    „Tatár: Kedvedben szeretnék járni
    "Hatékonyságot növelné a sertéságazat

    Növelni kell a sertéstenyésztés hatékonyságát, jelenleg átlagosan tizennyolc-húsz malac jut egy kocára, ezt huszonhat-huszonnyolcra, azaz a nyugat-európai szintre kell emelni - mondta Német Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és..."”
  • 53. frakk 2010. december 14. 15:12
    „50. Tatár: A cikkeket nem a pártközpont adja ki. Sajnálom hogy te nem olvasod ezt a két igen fontos oldalt. www.portfolio.hu
    www.hírstart.hu --nekem ezek kedvenc oldalaim
    Tudod addig míg nem benneteket olvasgatlak, szabadidőm itt is töltöm
    de szoktam a nol.hu-rol is idézni az pedig érthetőbb nyelven a Népszabadság.”
  • 52. achilleus 2010. december 14. 15:06
    „Olyan sokan aggódnak, hogy mi lesz itt 20-25 vagy 30 év múlva. Vajon érdekelte Gyurcsányt és a szocialista brigádot akár két évvel ezelőtt is, hogy mi lesz itt 2-3 év múlva, például lesz-e miből fizetni az államadósságot? Nem érdekelte, csak a jelen, annak minden egyes perce érdekelte őket, a 10 másodperces túlélés a hatalomban.
    --- (kössz frakk!)”
  • 51. t11 2010. december 14. 12:36
    „én is kopiztam (46.), de szerintem jó összefoglalása a ´helyzetnek´ - mit szóltok hozzá?”
  • 50. tatár 2010. december 14. 12:32
    „frakk, ne kopizd már be az összes vacak brosúrát, amit a pártközpont leküld neked, a jó Istenke áldjon meg:-)”
  • 49. dondongó 2010. december 14. 12:30
    „Most lopták el 12 évi megtakarításomat. 3 millió ember 3 ezer milliárd forintját, amiből öreg koru(n)kra a nyugdíju(n)k 25% százalékát kaphatták/kaphattuk volna, ezzel is tehermentesítve némileg a demográfiailag összeomló félben lévő állami rendszert. Persze a szegedi fideszes/kádéenpés o.gy. képviselő csicskahad is lelkesen megszavazta. Ők nem a nyugdíjra gyúrnak idős napjaikban. Ennél azért több eszük van, ha a saját megélhetésükről van szó.”
  • 48. frakk 2010. december 14. 12:30
    „"Sok országban az első (állami) nyugdíjpillérek egyensúlytalanságainak fő problémái mögött leginkább a bizonyos munkaköri csoportok (például fegyveres erők, köztisztviselők, mezőgazdasági termelők) különleges kezelése, az alacsony nyugdíjazási korhatárok, és a magas helyettesítési ráta húzódik meg. Vagyis szerintem a preferenciális kezelések, a túlságosan nagyvonalú helyettesítési ráták megszüntetése, és a várható élettartamhoz igazított nyugdíjkorhatár lennének a legfontosabb eszközei egy fenntartható nyugdíjrendszer megteremtésének"”
  • 47. frakk 2010. december 14. 12:27
    „A még hatályos szabályozás szerint minden bejelentett dolgozó munkaadója 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot fizet a nagy közös állami nyugdíjkasszába. Tévesen meg szokás kérdezni, hogy vajon az állam jól gazdálkodik-e a befolyó nyugdíjjárulékkal. Nem gazdálkodik vele sehogy, mert azonnal kifizeti a nyugdíjasoknak - ez a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege.
    Ezen túl a dolgozók bruttó bérük 9,5 százalékát nyugdíjra fordítják. Aki nem tagja egyetlen magánnyugdíjpénztárnak sem, az a teljes összeget a fenti közös kalapba fizeti, aki viszont tag, az a közösbe mindössze 1,5 százalékot fizet, a fennmaradó 8 százalékot pedig a kiválasztott magánpénztár kapja.
    Ez utóbbi - 2,8 millió dolgozó bruttó bérének 8 százaléka - eddig úgy jutott el a 18 pénztárhoz, hogy azokat is az APEH szedte be, majd utalta tovább a megfelelő helyre. A második gazdasági akcióterv ezt a továbbutalást szüntette be, egyelőre november elsejétől, 14 hónapra.
    A kormány indoklása szerint erre azért van szükség, mert a továbbutalt összeget - havi 30 milliárd forintot - eddig az állam kipótolta, mert különben a nyugdíjak kifizetésére nem jutott volna elég pénz. Most viszont az állam szegény, viszont alacsonyan akarja tartani a büdzsé hiányát, így nem kívánja hónapról hónapra kipótolni a közös nyugdíjkasszát.
    A spórolásról szóló első érvek után a kormányfő ideológiai támadásba lendült a magánnyugdíjpénztárak ellen, amikor közölte: nincs garancia arra, hogy ezek az intézmények tényleg nyugdíjat fizetnek majd, és senkit sem lehet kötelezni arra, hogy tőzsdére - rulettasztalra - vigye a pénzét.

    Tényleg kaszinóznak?
    Rövid válasz: ha a tőzsdét kaszinónak tekintjük, akkor a pénztártagok többsége a megtakarítása többségével igen.
    Részletezve a helyzet bonyolultabb. A régebbi gyakorlat szerint a pénztárak vagyonuk 80-90 százalékát állampapírban, tehát biztos befektetésben tartották. Csakhogy a törvényi szabályozás megváltozott, és 2009 elejétől három portfólióba sorolták a tagok megtakarításait (több jelentős pénztár már 2007-től átállt erre a rendszerre).
    A klasszikus portfóliót választók megtakarításaik legfeljebb 10 százalékát tartják részvényekben, a többi állampapírokban kamatozik. A kiegyensúlyozott portfóliót választók pénzük legfeljebb 40, legalább 10 százalékát tarthatják részvényben, ingatlanalapok papírjai maximum 10, kockázati tőkealapoké pedig legfeljebb 3 százalék lehet a portfólióban. A növekedési portfóliót választók megtakarításaik legalább 40 százalékát részvényekben tartják, ingatlanalapban a pénz legfeljebb 20, kockázati tőkealapban pedig legfeljebb 5 százaléka pihenhet/dolgozhat.
    Ha ön nem választott a portfóliók között, nincs egyedül. A magán-nyugdíjpénztári tagok elenyésző hányada döntött befektetéseiről, aki nem élt a lehetőséggel, azt besorolták. Aki belépésekor öt éven belül elérte a nyugdíjkorhatárt, annak a klasszikus portfólió, akinek több mint öt, de kevesebb, mint tizenöt éve volt a nyugdíjig, annak a kiegyensúlyozott portfólió, a többieknek a növekedési portfólió jutott. Mivel a nyugdíjpénztári tagság zöme fiatal, ráadásul az idősebbek már többször vissza is léphettek az állami nyugdíjrendszerbe, a szabályokból az következik, hogy a pénztártagok nagy többsége a növekedési portfólióban tartja megtakarítását és intenzíven tőzsdézik.
    A Stabilitás Pénztárszövetség (az összes magánpénztárat tömörítő érdekvédelmi szervezet) szerint szó sincs kaszinózásról. A pénztártagok megtakarításai nem a magánbefektetők zsebébe, hanem egyénileg vezetett számláira vándorolnak. Ezen túl a befektetéseket a PSZÁF rendszeresen ellenőrzi, a befektetések hozamát a Pénztárak Garancia Alapja szavatolja, amely biztosítja, hogy a teljes felhalmozási időszak alatt a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék.
    Tényleg rosszul fialtatják a pénzt?
    A magánnyugdíjpénztárak összesen 2700 milliárd forintos vagyont kezelnek. Összevetésként: az államháztartás kiadási főösszege idén nagyjából 13 000 milliárd forint, vagyis idén minden csatornán együttvéve ennyit költ a magyar állam.
    2008-ban a válság miatt a magánnyugdíjpénztárak átlagosan 20 százalék körüli negatív hozamot értek el, vagyis vagyonuk, a tagok megtakarításainak ötödét elveszítették. Ezt a tavalyi év némileg kompenzálta, a klasszikus portfólióban kezelt vagyon értéke 12,11, a kiegyensúlyozott portfólióban lévőé 17,75, a növekedési portfólióban kezelté pedig 25,95 százalékkal nőtt.
    A legalább 10 éve működő nyugdíjpénztárak által kezelt 51 portfólióból a 2000 és 2009 közötti tízéves átlaghozam 45 portfóliónál meghaladta az infláció mértékét, ebből 17 portfólió éves reálhozama 1-2 százalék közötti mértékű, 13 portfólió reálhozama pedig az évi 2 százaléknál is nagyobb volt - olvasható a Stabilitás Pénztárszövetség közleményében. A veszteséges portfóliók birtokosait nyilván a szavatolt, inflációval megegyező hozam vigasztalja - tesszük hozzá mi.

    De jó-e a kétszázalékos reálhozam? - hangzik a következő kérdés. Nem. Bár részvényportfóliót részvényportfólióval szokás összevetni, azért leírjuk: közgazdasági alapvetés, hogy a hozamokat a jegybanki alapkamathoz, illetve a tankönyvi esetben ehhez igazodó állampapír-piaci hozamokhoz kell igazítani. Az elmúlt években pedig ez utóbbi hozamok jócskán, nem csak 2 százalékkal meghaladták az infláció szintjét, vagyis ha minden pénztártag csak bombabiztos állampapírt vásárolt volna, most jobban állna anyagilag. Tegyük azonban gyorsan hozzá, hogy befektetéseknél mindig utólag okos az ember, és a múltbeli hozamokból nem lehet következtetni a jövőbeliekre.
    Gyakori kritika még a magánpénztárakkal szemben, hogy tagjaik megtakarításából túl sokat költenek működésükre, vagyis saját magukra. Ezt a számot a pénztárak évente közlik, mindenki maga döntse el, hogy soknak vagy megfelelőnek találja-e.
    A kormány ígérte, de eddig egy szót sem szólt arról, miként kompenzálja majd a pénztártagokat, akik elesnek a következő 14 hónap megtakarításaitól.
    Szintén érdekes kérdés, hogy mi történik majd a befizetések örökölhetőségével. A magánpénztárak vitathatatlan előnye a közös állami nyugdíjkasszával szemben ugyanis az, hogy az előtakarékoskodó halála esetén örökösei megkapják a megtakarításokat, míg az állami rendszer kockázatközösség, vagyis ha a biztosított nyugdíjba vonulása előtt meghal, örökösei semmit nem látnak az általa akár 40 éven keresztül befizetett járulékból.”
  • 46. t11 2010. december 14. 12:24
    „csak érdekességképp: "...tudniillik az ország jelenlegi államadóssága valamivel az uniós átlag alatt van, miközben a költségvetési egyenlege messze a legjobbak között szerepel. Magyarán nem, hogy rossz állapotban lenne a hazai államháztartás, hanem kifejezetten jó az állapota nemzetközi összevetésben. A kormányváltáskor ennek megfelelően a finanszírozási helyzet stabil volt, ahogy a forint árfolyama is.

    Egy stabilitást hangsúlyozó és az államháztartás kiegyensúlyozott állapotát kiemelő kommunikációval valószínűleg további mozgásteret is tudott volna magának teremteni az új kormány.

    Az első óriási stratégiai hibát ott követte el a kabinet, amikor a választási versengés hevületében gerjesztett politikai paranoiától vezérelve belekezdett abba a kampányba, amivel saját maga szapulta a költségvetés állapotát, az államháztartás stabilitását, sőt egyenesen csődhelyzetről beszélt. Emiatt a forint gyengítésével és az államadósság kamatterhének növelésével egyébként sikerült is valamivel rosszabb helyzetbe hozni a költségvetést, de ráadásul elhitették a külvilággal, hogy az ország sokkal rosszabb állapotban van, mint ami a valóság volt. Ezt legfeljebb a miniszterelnök igyekezett néhány külföldön, jellemzően Németországban tett kijelentésével ellensúlyozni, ahol két alkalommal is jelezte, hogy költségvetési stabilitás megteremtésében a korábbi évben világbajnok teljesítményt nyújtottunk, illetve, hogy Európa kalapot emelhetne, de ez bizony kevés volt ahhoz, hogy a saját hitelességünket durván romboló kampány negatív hatásait ellensúlyozza. Innentől nem csak az unió nem engedett az eredetinél elvárthoz képest magasabb hiányt, de az aktív pénzpiaci hitelezőink is óriási nyomás alá helyezték az országot, s mikor a svájci frank árfolyama 220 forint fölé erősödött, a kormány kénytelen volt bevállalni a további költésgvetési lefaragásokat.

    Csakhogy ezt továbbra sem a beígért szerkezeti reformokkal teszi, azt valamiért csak februárban kívánja bejelenteni, tehát ragaszkodik hozzá, hogy a választásokhoz képest nagyjából egy évet elvesztegessen, hanem kizárólag átmeneti eszközökkel, mint a nyugdíjmegtakarítások rekvirálása és felélése.

    Sőt, mit több, ezt a kényszert nagyrészt annak az egykulcsos adónak a bevezetése teremtette, ami bizonyos körben lehet gazdaságilag hasznos, de közvetlenül legfeljebb a magasabb jövedelműeknek kedvez, s azonnali növekedés sem lesz belőle, így bőven elég lett volna bevezetni akkor, amikor a kiadáscsökkentések fedezetet nyújtanak rá.

    Egyszóval messze stabilabb a magyar államháztartás, mint ami a saját önsorsrontó kommunikációnkból kiderült, és a kormány lényegében maga teremtette azokat a kényszereket, ami miatt most a különadókhoz és a magánnyugdíjpénztárakhoz kell nyúlnia, megjegyzem azonban, hogy még ezek hatására sem lett volna szükség a teljes magánpénztári vagyon lenyúlására, bőven elég mozgásteret teremtett volna, ha csak azok lépnek vissza, akik amúgy is megteszik önkéntesen, s nem kellett volna megfenyegetni az összes pénztári tagot." http://oszkopeter.blog.vg.hu/2010/11/27/az-eurostat-figyelmebe/”
  • 45. frakk 2010. december 14. 12:23
    „"Az OTP magánnyugdíj pénztár ez évi nyeresége kb 0,41% -- Gratula."
    Akinek nem jutott el a tudatáig betűzöm NULLAEGÉSZNEGYVENEGY SZÁLÉK
    15% reális infláció mellett. Magyarosítva.: ha 15,41% lett volna a nyereség akkor lenne igaz ami le lett írva, így -15% bukta. Tavaly ha csak találomra ráböknek bekötött szemmel 3 osztrák részvényre az is hozott volna 30 %-t de a magyar állampapír is.”
  • 44. tatár 2010. december 14. 12:15
    „Az én pénztáram az én portfóliómban 6% nyereséget produkált tavaly, ami felette van az inflációnak is. Az állami felosztó-kirovó rendszerben a demográfiai deficitet kell nézni, mert elvileg az aktívaknak kell fizetniük a nyugdíjakat. Mindössze az a gond, hogy 15-20-25 év múlva 1 aktívra 3 nyugdíjas jut majd. Viktor egy percember, csak a következő 2-3 évet akarja megúszni, aztán majd ki kell találni egy új lenyúlást.
    Azaz radikálisan emelni kell a nyugdíjkorhatárt, növelni az akkori aktívak járulékát és csökkenteni a nyugdíjakat. Direkt szeretném azt, ha abban a periódusban az akkor már agg alcsúti zsebcézár lenne a miniszterelnök. Az idősek úgy fogják szétszedni, mint ideges foxi a lábtörlőt:-)”
  • 43. Evelyn_26 2010. december 14. 12:15
    „30: ebből a sztoriból akar megélni Orbán és a Fidesz? Még kit érdekel, hogy 2006-ban egy vakot állítólag maszkos ismeretlenek egy fideszes orvos elbeszélése alapján gumilövedékkel meglőttek? Ki tudja, hogy azok rendőrök vagy provokatőrök voltak? Ki mondja meg ennyi év után, hogy a kukát felgyújtó emberek fideszes szavazók, felbérelt hülyék, beöltözött baloldaliak voltak? DE MI KÖZE ENNEK A NYUGDÍJAK LENYÚLÁSÁHOZ?!!! SEMMI! TERELED A SZÓT.”
  • 42. Evelyn_26 2010. december 14. 12:12
    „Orbánék szokásos béna stílusukkal szívóztak az EUval és semmilyen, de tényleg abszolút semmilyen eredményt nem értek el. Tegnap a lengyel kormányfő elérte szép szóval és okos politikával azt, ami a Fidesznek nem sikerült. NAGYON BÉNA A MAGYAR KORMÁNY.”
  • 41. balraat 2010. december 14. 12:04
    „Szép! Ellopták közel 3 millió embert több milliárd forintját és még van néhány hülye, aki ennek örül is. Azok miért nem íratják teljes vagyonukat OV-re. Ugyan az a kettő! Már csak az a kérés, hogy a magán bankszámlák és a magán befektetések mikor kerülnek sorra!!!”
  • 40. klj_54 2010. december 14. 11:48
    „38. hozzászólás frakk 2010.12.14. 11:29
    Tanulj meg olvasni, mielőtt bírálsz!
    Orbán jelenleg a felelős (?) kormányfő, tehát hátramutogatás helyett rá kell mutogatni, mert a tévében azt mondotta, hogy ő a felelős magyar kormány feje!
    Nem jellemezlek, azt megtetted önmagad már párszor:)”
  • 39. szilléri 2010. december 14. 11:45
    „Nagyon egyszerű a dolog !

    Van az alap ellátás, amit a jelenlegi aktív dolgozók finanszíroznak. Abban az estben, ha a 3,7 millió adózó 3 millió tagja kevesebbet fizet mint a fenn maradó 700 ezer a hiányt pótolni szükséges.
    a. Csökkenteni kell a nyugdíjasok számát
    b. Közös közteherviselés.

    Persze Viktor eljárása enyhén szólva nem sportszerű!”
  • 38. frakk 2010. december 14. 11:29
    „KLJ : Achilleust aki butának nevezi máris azon pillanatban önmagáról állítja ki a bizonyítványát. Van akit megviselt Európai útjain a zötykölődés, és sokszor nem volt képben, ezért mire hazatért rokkant nyugdíja mögül továbbra sem érzékeli a valóságot. De hamarosan érzékelni fogja mert 200 000 főre fogják csökkenteni a rokkantnyugdíjasok számát. Na majd akkor lehet dícsérni a fecót, meg Botkát hogy mindent meg tett e munkahelyteremtés ügyében.”
57 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Stresszeli a magyarokat a karácsonyi bevásárlás

Szeretjük a karácsonyt, de a kötelező ünnepi bevásárlásokat már sokkal kevésbé - derül ki az… Tovább olvasom