Délmagyar logó

2018. 11. 17. szombat - Hortenzia, Gergő 0°C | 9°C Még több cikk.

Dráguló ingatlanok

Tíz százalék körüli áremelkedést hozhat a csatlakozás Magyarország és Szlovákia nyugati határszélének ingatlanpiacán. A burgenlandi telekárak azonban még így is 20–30 százalékkal drágábbak. Így a magyar befektetők figyelme Szlovákia felé fordulhat.
Spanyolország uniós csatlakozása után az első öt évben negyven százalékkal nőttek az árak, majd a következő öt esztendőben ezt meghaladóan csökkentek, végül beálltak a kiinduló értékre. Várhatóan Magyarországon nem kell ilyen drasztikus áremelkedéstől tartani: elemzők szerint a nyugati régiókban tíz százalék körül nőnek majd az ingatlanok árai. Az osztrák árszínvonalhoz való igazodás s az áremelkedés azonban a későbbiekben folytatódhat.

Mosonmagyaróváron és környékén az utóbbi öt évben nem csökkent a külföldi befektetők ingatlanvásárlási kedve: osztrákok, németek és svájciak vásárolnak házakat, de az utóbbi időben szlovákok, hollandok és lengyelek is érdeklődtek.

Mosonmagyaróváron, akárcsak Sopronban, leginkább a falusi kúriákat, a felújításra szoruló portákat keresik. Egy Jánossomorja melletti, az andaui határ közelében fekvő 75 négyzetméteres házért 34 ezer eurót (8,7 millió forintot) kérnek. Jelenleg egy Sopron környéki, a hetvenes években épült, teljes felújításra szoruló, alig 3–400 négyzetméteres területen álló családi háznak 20–25 millió forint az ára. A hűség városában a jobb állapotú házak értékét 30–40 millió forintra tartják, de a Lövérekben egy belső úszómedencés kúria irányára 150–200 millió forint.

Ma már Győrben is nagyjából azonosak az árak a soproniakkal. Az új lakások négyzetméterenkénti ára 225–250 ezer forint körül alakul. Az építési telkek négyzetméteréért Mosonmagyaróváron 15–20 ezret, míg Sopronban akár 20–23 ezer forintot is elkérnek. Mosonmagyaróvár mellett egy öt és fél ezer négyzetméteres építési telket több mint hatmillió forintért árulnak.

A kereslet meghaladja a kínálatot

Elsősorban Nyugat-Szlovákiában és a nagyobb városokban számítanak az EU-csatlakozás után az árak emelkedésére. A tulajdonosok többsége arra számít, hogy a csatlakozás után az árak magasabbak lesznek, s az elkövetkező években is az ingatlan számít majd a legjobb befektetésnek. A külföldiek eddig elsősorban a megművelhető mezőgazdasági területek és az erdők iránt érdeklődtek. Pozsonyban a kereslet egyelőre többszörösen meghaladja a kínálatot, az árak pedig megközelítik már a budapesti ingatlanárakat: Dunaszerdahelyen azonban a fővárosi viszonyokhoz képest fél áron kapható egy kétszobás lakás.

Biztonságra törekednek

A legnagyobb érdeklődés jelenleg a két-három szobás lakások iránt mutatkozik. Piaci elemzők szerint a fővárosi lakásárak megugrásához a külföldi befektetők megjelenése járult hozzá. Megélénkült a kereskedelmi jellegű épületek – irodaházak, üzlethelyiségek – iránti kereslet is, és ezzel együtt nőtt a lakások ára is. Pozsony ezért azok közé a régiók közé tartozik, ahol megéri ingatlanba fektetni, új házat építeni, hiszen ezek ára a jövőben is nőhet.

Az árak a pénzügyi szolgáltatók tavalyi csődjét követően ugrottak meg nagyobb mértékben, amikor a lakosság rájött, hogy a pénzüket csak akkor tudhatják biztonságban, ha ingatlanba fektetnek. Nem kevésbé fontos tényező azonban az sem, hogy a bankok által kínált kamatok egyre alacsonyabbak, s az éves inflációt sem fedezik. Így nem csoda, ha a főváros mellett az elmúlt időszakban a vidéki városokban is emelkedtek az árak.

A Pozsonytól 15 kilométerre fekvő Doborgazon (Dobrohost) az építési telkek 6–700 koronába, mintegy 4600 forintba kerülnek négyzetméterenként. Egy lerobbant állagú családi házat ugyanitt 1,5 millió koronáért (közel 10 millió forintért) árulnak. A kétszobás lakások 2 millió koronánál (13 millió forintnál) kezdődnek.

Negyedével drágábban, mint itthon

A következő néhány évben valószínűleg megmarad az a tendencia, miszerint kevés magyarnak lesz lehetősége – anyagi okokból – ingatlant vásárolni a szomszédos Ausztriában. Ott ugyanis jelenleg 20–30 százalékkal drágábban lehet hozzájutni egy lakáshoz, mint Magyarországon. Osztrák elemzők azzal számolnak, hogy a csatlakozás után a két ország ingatlanpiaci árai kiegyenlítődnek. Burgenland tartományi központjában,

Eisenstadtban négyzetméterenként 127 és 210 euró, azaz 33.000 és 54.000 forint között mozognak az építési telkek árai. Lakásokat négyzetméterenként 1000 és 1700 euró, tehát 260.000 és 440.000 forint közötti áron kínálnak. Ha valaki házat szeretne venni Eisenstadtban, 150–200 ezer euróért, 40–50 millió forintért juthat hozzá.

Ausztria 1995-ös EU-csatlakozása szinte semmilyen árváltozást nem eredményezett az ingatlanpiacon. Jelenleg stagnálnak az árak, s a külföldi érdeklődés sem sokat emelkedett a csatlakozás óta. A németek szívesen vesznek ingatlanokat Burgenland területén, ez azonban jelentősen nem nyomta fel az árakat. Ausztriában arra számítanak: a magyar és az osztrák ingatlanok árai néhány éven belül kiegyenlítődnek, tehát Magyarországon áremelkedés várható.

Hitel 4–5 százalékra

A szomszédos Ausztriában – főleg a kiemelt turisztikai központokban – jelenleg még kissé nehezítik a külföldiek tulajdonszerzését, de már dolgoznak az uniós tagállamok polgárai számára könnyítést adó szabályokon. Az országban tartományi bizottságok bírálnak el minden kérelmet, és többnyire – hitelvizsgálat után – engedélyezik a vásárlást. Hitel Ausztriában is igényelhető, általában az ingatlanérték feléig, 4–5 százalékos éves kamatra. Az ingatlanhoz kötődő költségek között a tulajdonosnak számolnia kell az idegenforgalmi adóval is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rába-futóművek amerikai teherautókba

Öt évre szóló keretmegállapodást írt alá a Rába rt. és az amerikai Marmon-Herrington Company. A… Tovább olvasom