Délmagyar logó

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -11°C | 0°C Még több cikk.

Duna–Tisza-csatorna

Az elsivatagosodó Homokhátság jövőjének biztosítására szükség van egy Csepeltől Csongrádig húzódó csatorna megépítésére – egyebek között ezt tartalmazza a közép-magyarországi régió operatív fejlesztési programja.
A beruházás terveit előkészítő munkacsoport tevékenységéről Nacsa János régiókoordinátor, a gödöllői Szent István Egyetem tanára tájékoztatta az MTI-t. Kifejtette: a Duna–Tisza között fekvő, csaknem 10 ezer négyzetkilométernyi területen hozzávetően 800 ezren laknak, akiknek megélhetése már rövid távon veszélybe kerülhet amiatt, hogy a térség mikroklímája az utóbbi évtizedekben megváltozott. A szakember rámutatott: évente kevesebb csapadék hull, mint korábban, a talajvízszint csak az elmúlt 10 évben 6-ról 10 méter mélységig húzódott vissza. Megindult az elsivatagosodás, aminek nyomán bizonytalanná válik a térségben a sok ember egzisztenciáját jelentő agrártermelés.

A káros hatásokat gondos tervezéssel ki lehet védeni – állítja Nacsa János. Összehangolt, több tudományágat érintő munkára van szükség. Már elkezdődött például olyan szárazságtűrő gabonafajták nemesítése, amelyek megélhetést adhatnak a Homokhátságon mezőgazdasággal foglalkozó családoknak. A szakértők szerint azonban a terület mezőgazdasága számára a Dunát a Tiszával összekötő csatorna megépítése jelenthet megoldást. Ez biztosíthatja a környék földjeinek öntözését, ugyanakkor a Duna áradása esetén elvezetné a többletvizet – vélekedett Nacsa János.

A Nemzeti fejlesztési terv második üteme foglalkozik a Homokhátság kérdésével, ezen belül a csatornaépítéssel. Az előkészületi munkálatok többéves feladatot jelentenek, ebben vesz részt a gödöllői egyetem több tanszéke is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyszer volt „barokk” cirkuszi sátor

Nem új keletű, hogy a két éve a Széchenyi térre települt fesztivál megosztja a győri lakosságot,… Tovább olvasom