Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Egészségmegőrzés a munkahelyeken

Egy hazai felmérés adatai szerint a magyarok fele érzi úgy, hogy túl sokat dolgozik. A munkahelyek legtöbbje irodai környezet, ahol az egészséges légkör jótékonyan befolyásolhatja az elvégzett munka minőségét. Az orvosok szerint feltétlenül figyelemmel kell lenni néhány jelenségre, mely betegség kialakulásához vezethet.
A hosszú távon ülő munkát végzők legtöbbje nyaki és gerincbántalmakra panaszkodik. Illusztráció: MTI
Magyarországon minden második ember érzi úgy, hogy a kelleténél több időt tölt a munkahelyén és túl sokat kell dolgoznia. Velük szemben mindössze egy százalék véli, hogy a szükségesnél kevesebbet nyújt a fizetéséért – derült ki egy 23 ezer internet-felhasználó között végzett felmérésből. A biztosítók tapasztalatai szerint világszerte egyre gyakoribbak a csontozatot, izomzatot, látást érintő panaszok, de ide tartozik a pszichés megterhelés is.

Antalovits Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára szerint a magyar vállalatok viszonylag kevés figyelmet fordítanak az ergonómiai értékekre. Az ergonómia a munka gazdaságos megszervezésének elmélete és gyakorlata, az ésszerű erőkifejtés tudománya. A tanszékvezető úgy véli, a modern vállalatok általában ügyelnek a környezet megfelelő kialakítására, de a zsúfolt iroda sem ismeretlen fogalom. Míg Nyugat-Európában 8-12 négyzetméter jut egy főre, addig itthon ez a szám 3-4 négyzetméter is lehet. Az irodai bútorok megválasztásában lényeges szempont a folyamatos ülés miatt keletkezett egészségkárosodás elkerülése. A vállalatok kedvező piaci helyzetben vannak, hiszen a bútorgyártók ma már versengenek kegyeikért. Szerinte a megfelelő környezetben kellemes dolgozni, kevesebb a hiányzás, jobb a légkör, a befektetés a humán erőforrásnak köszönhetően pedig megtérül.

– Orvosi szempontból egyáltalán nem mellékes, hogy a páciens hogyan érzi magát a munkahelyén – fogalmazott dr. Vig István. A szentesi háziorvos tapasztalatai szerint a hosszú távon ülő munkát végző betegek legtöbbje nyaki és gerincbántalmakra, székrekedésre panaszkodik. Azt már szinte természetesnek veszik a betegek, hogy fáj a fejük a munkahelyükön – a szellemi megterhelés csökkentésével, a megfelelő fényviszonyok beállításával elejét lehet venni a fejfájásnak. Kényelmes bútorokkal elkerülhetők a vázat fenyegető elváltozások. Nagyon fontos – hangsúlyozza a doktor –, hogy a számítógép előtt dolgozók olykor felállhassanak az íróasztaltól és szánjanak időt az étkezésre. Egy 1999-ben született egészségügyi minisztériumi rendelet mondja ki, hogy a képernyő előtt ülőknek óránként legalább tíz perc szabad időt kell adni, s naponta legfeljebb hat órát tölthetnek tényleges munkával az íróasztalnál. Emellett kötelező a szemészeti vizsgálat. Az orvosi statisztika azt mutatja, a panaszok többsége csak sokéves távlatban jelentkezik, de ha kialakultak a bántalmak, többségük nem rehabilitálható.

A világ fejlődésével lépést tartó, vagy éppen azt meghatározó modern nagyvállalatok hangsúlyt fektetnek a megfelelő munkahelyi környezetre, amely emeli a munkavégzés hatékonyságát és nem utolsósorban hozzájárul a dolgozó jobb közérzetéhez: az élvezetes munkával szerzett élmény mással nem váltható ki, örömben könnyen arat a siker.


A számítógép ártalmai

Magyarországon százezrek töltenek napi 6–8 órát a számítógép előtt. Csakhogy az emberi szervezet egyáltalán nincs felkészülve arra, hogy ilyen tartósan és intenzíven éljen együtt egy briliáns, de mégis érzéketlen géppel. Az egészséges használat azonban megtanulható.

A számítógép sok tekintetben gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb, mint az ember, de nagyon sok kárt is okozhat a szervezetben. A hosszú ideig tartó, merev ülés nagyon igénybe veszi az izmokat és a csontokat, de káros az is, hogy a szem a képernyőre mered, időnként ugráló mozgást végez. A számítógép a vizuális feldolgozó rendszert is túlterheli. A képernyő előtti munkavégzés ártalmait húsz éve kezdték komolyabban kutatni. Kiderült, hogy a számítógépet használók az összetett terhelés miatt nagyon gyorsan elfáradnak szellemileg és fizikailag is. A szemnek egyszerre kell alkalmazkodnia az éppen feldolgozott szöveg, a billentyűzet és a képernyő távolságához.

Az első panaszok általában a látással kapcsolatosak: homályos távolra látás, vörös, fájó szemek, fejfájás, vibrálás, kettős látás. A merev testtartástól – a hát, a nyak és a fej sokáig mozdulatlan – megfájdulhat az egész vázrendszer. Évek múlva akár komoly deformációk alakulhatnak ki az izmokban és a csontokon, megjelenhetnek az ülőmunka tipikus betegségei is: az aranyér, a comb nyomása miatt pangás a visszerekben, a kismedencében.

Európában már 1990-ben megszületett az akkor még Európai Közösség Tanácsának irányelve „A képernyős munka minimális munkabiztonság és egészségügyi követelményei" címmel. Ma hazánkban 350 ezer ilyen munkahely van.

Dr. Gyenes Monika társadalomorvostan-szakorvos 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megint nőtt a mobilpiac

Az idén áprilisban a három magyarországi mobilszolgáltató előfizetőinek száma 0,08 százalékkal, mintegy 8 ezerrel, 9,414 millióra emelkedett – közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság (MHH) az MTI-vel. Március végén az előfizetők száma 9,406 millió volt. A közlemény szerint április végén a 100 főre jutó előfizetések száma 93,4 volt a március végi 93,3 után, illetve a 12 hónappal korábbi 87,7-del szemben. Tovább olvasom