Délmagyar logó

2016. 09. 28. szerda - Vencel 9°C | 22°C

Egészségügy 2008

2008 fordulatos év volt az egészségügyben. A kormányfő szerint a bársonyosabb reformpolitikáé volt a főszerep.
A márciusi népszavazás eredményeképp eltörölték a vizitdíjat és kórházi napidíjat és a májusban kinevezett új egészségügyi miniszter javaslatára hatályon kívül helyezték a már elfogadott az egészségbiztosítás teljes átalakítását célzó pénztártörvényt. A korábbi reformok jó részét a decemberben elfogadott salátatörvényekkel azonban még tovább is fejlesztette a tárca új vezetője. A visszalépések ellenére 2007. után 2008-ban is 25 milliárd forint többlettel zárt az egészségügyi alap, amely összeget a kórházak és a többi egészségügyi szolgálató között osztottak szét.

A pénztártörvényt, amely magánbiztosítókat is bevont volna az egészségbiztosítás rendszerébe, először 2007. decemberében fogadta el az Országgyűlés, de mivel Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, módosították és 2008. februárjában újra szavaztak róla. Annak ellenére fogadta el ismét a parlament a több biztosítós modellről szóló pérnztártörvényt, hogy időközben az egybiztosítós rendszer hívei több százezer aláírást gyűjtöttek össze egy népszavazáshoz. A kolíciós válság noymán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök április 30-i hatállyal menesztette Horváth Ágnes szabad demokrata egészségügyi minisztert és a szocialisták új tárcavezetője, Székely Tamás javaslatára májusban hatályon kívül helyezték a törvényt. Így a "Tb mentő" referendum okafogyottá vált, ezért az Alkotmánybíróság a hitelesített több mint félmillió aláírás ellenére novemberben úgy döntött: nem kell megtartani.

A vizitdíjról, a kórházi napidíjról valamint a tandíjról szóló népszavazást viszont március 9-én megtartották. A 8 millió szavazásra jogosult állampolgár fele ment el szavazni és közülük 3,3 millióan értettek egyet azzal, hogy ezeket a díjakat el kell törölni. A vizitdíj és a kórházi napidíj áprilisi eltörlésével a háziorvosi praxisok bevétele havi körülbelül 170 ezer forinttal csökkent. A csődközeli helyzet miatt a háziorvosok egy része már a sztrájkot fontolgatta és érdekképviseleti szerveik a vizitdíj kompenzációját követelték a kormánytól. A kormányfő az akkor még az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt vezető Székely Tamás főigazgatót kérte meg, hogy tárgyaljon a háziorvosok képviselőivel, akikkek végül április végén sikerült is megegyezni. A kormány csaknem 10 milliárd forintot adott az alapellátóknak, amely praxisonként havonta körülbelül 160 ezer forint pluszt jelent. Az új miniszter év végén bejelentette: újabb finanszírozási többletet kaphatnak az alapvizsgájukon kívül szakvizsgával rendelkező háziorvosok.

Bár a korábbi egészségügyi miniszer, Horváth Ágnes szerint többek között a vizitdíjnak volt köszönhető, hogy 10 év után 2007-ben többlettel zárt az egészségügyi alap, 2008-ban a vizitdíj nélkül is 25 milliárd forint plusz lett az egyenlege az e-alapnak. A maradványból szeptemberben 5,7 milliárd forint plusztámogatást adtak egyebek mellett a kistérségekben működő háziorvosoknak, az Országos Mentőszolgálatnak, valamint egyes krónikus osztályoknak. A további megmaradt 20 milliárd forint nagy részét kórházak kapták meg decemberben, de jutott a plusztámogatásból a fogászati ellátásnak, a mentés és betegszállítás szolgáltatóinak is. A plusztámogatások ellenére nem voltak könnyű gazdasági helyzetben a fekvőbeteg intézmények, legalábbis a Magyar Kórházszövetség őszi felmérése szerint a kórházak adósságállománya 60-68 milliárd forint.

Az e-alap többlete 2008-ban is főleg annak volt köszönhető, hogy egyre többen fizettek tb-járulékot. Folytatódott a 2007-ben elkezdett ellenőrzés, amelynek hatására még több tb- potyautast sikerült kiszűrni, így 2008. év végére már 9,8 millió embernek rendeződött a jogviszonya. A január 1-től bevezetett új szabályok is segítették ezt a folyamatot. Ugyanis azoknál, akik a TAJ számuk alapján nem jogosultak ingyenes egészségügyi ellátásra, februártól az APEH is jelentkezhet és akár 5 évre visszamenőleg beszedheti az elmaradt tb járulékot kamatostul. Igaz, az eddigi adatok alapján erre 2008-ban még nem került sor.

Még 2007-ben az egészségügyi kormányzat elszánta magát, hogy szabályozza az otthonszülést, de végül az ehhez szükséges törvéyeket és rendeleteket nem hozták meg 2008-ban sem.

A kórházak nem hajtották végre Horváth Ágnes korábbi rendeletét, amely arra vonatkozott, hogy minden beteg ágya mellé helyezzenek egy-egy személyes széfet. A rendeletet a szaktárca új vezetője nem vonta vissza, mivel Székely Tamás úgy látta nincs erre szükség.

Elmaradt a '"korbácsrendelet" bevezetése is, tehát 2008-ban még nem büntették meg azokat az orvosokat, akik az olcsóbb helyett a drága gyógyszereket írták fel rendszeresen a betegeiknek. Mint év végén kiderült: a Székely Tamás vezette szaktárca nem mondott le erről a rendeletről, csak 2009 januárra tette át bevezetését.

Szintén elmaradt 2008-ban annak a törvénynek a meghozatala, amely kitiltja a dohányosokat a nyilvános zárt helyekről, így például az éttermekből és a bárokból is. Bár a jelenlegi egészségügyi kormányzat is szigorítani akar, egyelőre nem tudni, hogy ki és mikor terjeszti a törvényjavaslatot a parlament elé.

A korábbi tervekkel ellentétben 2008-ban mégsem adták el a 2007-ben bezárt 3 budapesti kórházat. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), a Svábhegyi Gyerekkórház, a Szabolcs utcai kórház milliárdokat érő ingatlanai a nemzeti vagyonkezelőhöz kerültek, az ingóságok az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézethez (EKI). Az EKI internetes árverésen próbálta meg nyáron és összel értékesíteni az OPNI és a svábhegyi kórház eszközeit, berendezéseit, de a börzén a vártnál kevesebb 17,7 illetve10 millió forint folyt be. 2008-ban újabb intézmények szűntek meg: a szenvedélybetegekel foglalkozó addiktológiai intézet iletve a Schöpf-Merei kórház, amely 2007. áprilisától nem kapott álami finanszírozást, de megpróbált térítési díjból talpon maradni. Ez nem sikerült, így várhatóan 2009-ben eladja a bezárt kórházat a tulajdonos fővárosi önkormányzat.

Az egyre nagyobb orvos-, illetve ápolóhiány több egészségügyi fórumon is szóba került. Felmérések szerint legalább 4-5 ezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből. Sok orvos a jobb kereseti lehetőség, nyugodt munkakörülmények és szakmai megbecsülés miatt ment kölföldre dolgozni, főleg Angliába, Svédországba és Németországba. A kórházi ápolók létszáma leginkább azért csökkent, mert évente legalább 1000 mennek nyugdíjba, de csak 400 végeznek, ráadásul sokan el is hagyják a pályát. Az egészségügyre fordítható uniós források egy részét 2009-ben ezért a kormány az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére illetve továbbképzéseire kívánja fordítani.

2008-ban is folytatódott az Egészségügyi Minisztérium és a belvárosi önkormányzat közötti pereskedés, a tárca parkolojának használatáról. Rogán Antal az V. kerület polgármestere továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy a tárca fizesse meg a szerinte a belváros tulajdonában lévő területért a 5 évre visszamenőleg a használati díjat és a bírságokat, aminek együttes összege meghaladja a 10 milliárd forintot. A minisztérium szerint a parkoló területe az államé, tehát nem kell díjat fizetniük a használatáért. A következő tárgyalás januárban lesz.

A szocialista többségű Heves megyei közgyűlés 3 pályázó közül egy magáncéget a Hospinvestet választotta ki február végén az egri Markhot Ferenc kórház üzemeltetésére. Szinte az első pillanattól tiltakozó akciók, demonstrációk kezdődtek a döntés ellen. Mivel a két vesztes pályázó közül az egyik, a fideszes többségű egri önkormányzat volt, politikai színezete is lett a tiltakozásnak. Nemcsak a politikusok, hanem az intézményben dolgozók egy része sem értett egyet a megyei közgyűlés döntésével, belőlük alakult a kórházvédő bizottság. Végül a Hospinvestnek sikerült beszereznie az engedélyeket és november 1-től hivatalosan is átvette a kórház működtetését.

2008 január 1-től szétvált a mentés és a betegszállítás. A betegszállítást tehát az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) helyett magán vagy alapítványi tulajdonban lévő cégek szervezik saját járműveiken. Az OMSZ fejlesztése folytatódott: több új mentőállomást is átadtak és 2009. januárjában elkészül az ország 7. mentő légibázisa Szentesen. Döntöttek arról is, hogy uniós forrásból felépítenek 16 új európai színvonalú szakrendelőt. A 14 milliárd forintos beruházást olyan kistérségekben valósítják meg, ahol eddig a betegeknek több mint 15 kilométert kellett utazniuk egy szakorvosi vizsgálatra. Ezen kívül 7 kórház több mint 5 milliárd forintot nyert egy másik pályázaton, amelyen vállalták, hogy az intézményen belül járóbeteg ellátó rendelőt is kialakítanak. . December végén lezárult annak az uniós pályázatnak is az első fordulója, amelyen 75 milliárd forintot nyerhetett el 8 kórház. A póluskórházak kialakítására kiírt tender célja, hogy minden régióban létrejöjjön egy, a legmagasabb technikai színvonalon működő kórház.

Szeptembertől ingyenesen igényelhetik a szülők 2 év alatti gyerekeiknek a pneumococcus baktérium elleni védőoltást, a kötelező védőoltások közé pedig várhatóan 2010-től kerül be. A pneumococcus súlyos, életveszélyes betegségeket okozhat, különösen a 2 év alatti gyerekek veszélyeztetettek. Az egészségügyi döntéshozók 2008-ban azt is bejelentették, hogy a megelőzés érdekében várhatóan 2009-től új ingyenes szűréseket vezetnek be: így például a vastagbél, a szájüregi és a bőrgyógyászati szűréseket.

Olvasóink írták

  • 1. achilleus 2008. december 31. 16:48
    „"A kormányfő szerint a bársonyosabb reformpolitikáé volt a főszerep."
    - Barom!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szarvas pástétom mangó mártással - Operabál

Füstölt szarvas pástétom mangó mártással, kemencében sült borjúkaraj tökös mákfelfújttal. Operabál. Tovább olvasom