Délmagyar logó

2017. 04. 23. vasárnap - Béla 5°C | 14°C Még több cikk.

Égi együttműködés

„ Az Úr együttműködött velük és tanításukat csodákkal kísérte és hitelesítette.” (Mk. 16/20b)

Áldozócsütörtökön – illetve Magyarországon az azt követő vasárnapon, holnap – emlékezik az egyház Jézus Krisztus mennybemenetelére. A feltámadását követő negyvenedik napon Jézus az Olajfák hegyén tanítványai gyűrűjéből az égbe emelkedett. Ekkor közölte apostolaival a legfontosabb, úgynevezett missziós parancsát, melyben az egész világra vonatkozó tanítói küldetéssel bízta meg őket. Márk ennek az eseménynek az elbeszélésével fejezi be evangéliumát, majd ezekkel a mondatokkal zárja sorait: „Azok pedig szétszéledtek és mindenütt hirdették az igét. Az Úr együttműködött velük és tanításukat csodákkal kísérte és hitelesítette.” (Mk. 16/19–20.)
Hogy ezek az első tanítványok mennyire vették komolyan hivatásukat, azt ékesen bizonyítja az a tény, hogy belőlük és munkálkodásuk nyomán született meg az egyház, s minden gonosz, ártó szándék – sajnos a társadalmunkban (is) folyamatosan jelen lévő egyházellenesség – és emberi gyöngeség ellenére ma is él.
Ebből a missziós küldetésből részesedik hivatásának mértékében minden egyes ember. Ki szülőként, ki „mellékesen”, ki pedig „főállásban” – de minden megkeresztelt, magát krisztusinak vallónak kötelessége a jó példával való elöljárás, az ily módon történő misszionálás, azaz tanítás-nevelés. Amikor valaki mindezt hitelesen, meggyőződésből, illetve szívből teszi, az bizton számíthat az égi együttműködésre.
Manapság sokakban merül fel a kimondatlan kérdés: „Hol van az isteni gondviselés, hol van az a sokat emlegetett felülről jövő áldás?” Ha gyakran úgy érezzük, hogy a társadalom nélkülözni kénytelen ezt az isteni támogatást, akkor szomorúan – ám cseppet sem meglepetten – kell megállapítanunk, hogy bizony a társadalom (vezetőivel az élen) – finoman szólva – gyakran nem azon az úton jár, melyre árad(na) az isteni kegyelem. (Sokan csalatkoztak, sokan belefáradtak a politikába – de mégsem mondhatjuk azt: „Feladom, jöjjön, aminek jönnie kell! Sodorjon az ár!”) Amire – úgy tűnik – a politikai elit képtelen, azt az egyénnek kell megtennie legalább szűk környezetére (ki)sugárzó módon, mert csak a világos és szilárd értékek mentén elkötelezett munkálkodás érdemes a felülről jövő támogatásra. Ha erőt venne magán az ember, s egy nagyobb jó érdekében képes lenne önző elképzeléseiből engedni, legyőzve hitetlenségét, bizony jó szándékú cselekedetei nyomán többen megtapasztalhatnák a csodát.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kézműves tábor

Tovább olvasom