Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Egy évtizedig is eltarthat a kómás állapot

A tartós kómában fekvő betegek érdekében az emberi test fenntartásán kívül mást nemigen lehet tenni. A türelmes várakozás, a hallatlan kitartás azonban sokszor csodákra képes. Feladni sohasem szabad, a tartósan kómás beteggel ugyanúgy kell a hozzátartozóknak foglalkozniuk, mint azzal, aki „csak" fertőzéses betegségben szenved.
A kómás állapot általában valamilyen idegrendszeri sérülés után lép fel. A kiváltó ok lehet sportsérülés, agyi keringési zavar és autóbaleset, mint például Toller Lászlónál, Pécs korábbi polgármesterénél, aki több mint egy éve kómában van. Minden alkalommal olyan agyi károsodás jöhet létre, amely miatt nincs tudatos kapcsolat a beteggel. Magyarországon évente több ezren kerülnek hosszabb-rövidebb ideig kómás állapotba. A betegeket az adott osztályokon kezelik, és csak néhány száz esetben marad meg a kómás állapot hosszabb ideig. Problémát igazán az utóbbi esetek okoznak. A beteggel közvetlen kapcsolat nincs, lélegzik, szíve működik, táplálható, de a külső környezetre nem vagy csak alig reagál.

– A kóma időtartama döntően az agykárosodás mértékétől függ. Elsősorban ezen múlik, hogy visszatér-e a páciens tudata, vagy kómában marad véglegesen – magyarázza Pető Zoltán, az SZTE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének orvosa. A tartós kómás állapot a gondozástól függően elvileg évtizedekig is eltarthat. Az aneszteziológus hozzáteszi: a kómás beteg jó testi állapotát is fenn kell tartani. Fontos, hogy ne fogyjon le, ízületei ne merevedjenek el, és ne kapjon tüdőgyulladást. Az ápolás nagyon nehéz, de a hozzátartozók segítsége megkönnyíti a munkát.

Politikusok esetei

Ariel Saron volt izraeli miniszterelnök húsz hónapja fekszik kómában, 2006. január 4-én súlyos agyvérzést szenvedett, azóta nem nyerte vissza tudatát. Sokak szerint a 79 éves politikust első szélütése után félrekezelték azzal, hogy nagy mennyiségű véralvadásgátló gyógyszert írtak fel neki.
Toller László, Pécs korábbi MSZP-s polgármestere 2006. június 19-én szenvedett autóbalesetet. Az őt szállító sofőr 18 nappal később belehalt sérüléseibe. A politikust többször megműtötték, kezelőorvosa pedig még tavaly arról is hírt adott, hogy megkezdik a beteg fokozatos ébresztését. Ez eddig nem sikerült. Időközben Tollert hazavitték a rehabilitációs intézetből, és otthon ápolják tovább.

– Minél több inger éri a beteget, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Nagyon fontos a kapcsolattartás: beszéljünk szerettünkhöz, simogassuk. Arról, hogy mit érez a kómás beteg, keveset tudunk. Az biztos, hogy vannak érzései, hiszen visszajelzéseket ad a szervezete. A szapora szívverés, a verejtékezés esetenként erről árulkodhat – mondja az orvos.
A kóma időszakára a betegek nem emlékeznek, de a korábban történteket felépülésük után képesek visszaidézni. Ezért is fontos az odaadó kezelés. Az ilyen betegek ellátása, ápolása az egyik legnehezebb.
A kómás betegek száma az elmúlt években megnőtt, ezért az ellátásukra fel kell készülni, hiszen egyre nagyobb gondot okoz az egészségügynek és az érintett családoknak egyaránt. Pető Zoltán úgy gondolja: nagyon hiányoznak Magyarországon az olyan kómacentrumok, mint amilyenek Amerikában találhatók. Barátságos környezetben rehabilitátorok, logopédusok, speciálisan felkészített ápolók foglalkoznak a betegekkel.

A kómások életesélyei az orvostudomány fejlődésével nőttek meg igazán. A mentősök általában már a helyszínen megkezdik a beteg állapotának stabilizálását, és rövid idő alatt, már a műtőben, ezt követően az intenzív osztályon lehet a beteg. A gépi lélegeztetés, az intenzív kezelés és a mesterséges táplálás is egy életveszélyes időszakon segíthet át. Mindezeknek köszönhetően egyre több, korábban nem menthető beteget sikerül életben tartani.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem baj, ha a jók előretörnek

„Érdekes fejlesztéspolitikai kérdés, hogy hiba-e, ha a jók előretörnek. Azt kell mondanom:… Tovább olvasom