Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Egy Fradi-Újpest biztosítása sem ér fel a tévészékház ostrománál történtekkel

A tanú az Országház épületének helyszínbiztosítását látta el. A Kossuth térről 2-4 századot csoportosítottak át a Szabadság térre, de szerinte legalább 10-12-re lett volna szükség.
Még a rendőrség számára fővárosi viszonylatban talán legdurvább biztosítási feladatokat jelentő Fradi-Újpest meccs sem hasonlítható ahhoz, ami 2006 szeptemberében a tévészékház ostrománál történt - mondta egy rendőr tanú az események kapcsán rendőri vezetők ellen indult büntetőper csütörtöki tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.

A nyugalmazott ezredes, aki a székházostrom éjszakáján az Országház épületének helyszínbiztosítását látta el, elmondta: a Kossuth térről "2-4 századot csoportosítottak át a Szabadság térre", de szerinte legalább 10-12-re lett volna szükség.

Arra a kérdésre, hogy miért ilyen kevés embert küldtek, elmondta, hogy nem volt több, és a Parlamentnél is megfelelő erőknek kellett maradniuk akkor is, mikor a demonstrálok egy része átment a tévészékházhoz.

Gergényiék a Fővárosi Törvényszék előtt. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)

A tanú kérdésre elmondta: nem hallott arról, hogy a Szabadság téri események célja igazából az lett volna, hogy rendőri erőket vonjon el a Kossuth térről, hogy aztán a demonstrálók elfoglalhassák az Országházat. Ugyanakkor a Kossuth téri demonstráció a tanú szerint szervezettnek tűnt, folyamatosan érkeztek az emberek a Parlamenthez. Ahogy már több korábban meghallgatott rendőr tanú is elmondta: a titkosszolgálatoktól nem kaptak használható információkat, nem jelezték előre, hogy mi készül.

A tanú szerint a Kossuth téren demonstrálók meg sem próbálták áttörni a kordonokat, ami talán a téren jelenlévő megfelelő létszámú rendőri erőnek is köszönhető, bár megjegyezte: ahhoz már nem volt elég ember, hogy a tömegbe vegyülve a polgári ruhás állomány felderítő és bűnmegelőző feladatokat lásson el.

Arra a kérdésre, hogy választási gyűlés volt-e a Kossuth téren, a tanú annyit mondott: "az események tükrében ez nem valószínű".

Gergényiék a Fővárosi Törvényszék előtt. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)

Arra a kérdésre, lehetett-e valamilyen különleges oka annak, hogy a biztosítási tervekből kezdetben kimaradt a tévészékház, miközben a rádió épülete szerepelt, a tanú úgy reagált: biztosan nem tudatos volt. Nem volt előre látható, hogy mit kell védeni.

A tanú beszélt arról, hogy a rendőrségi rádióforgalmazás "eléggé akadozott" a székházostrom éjszakáján, aznap kaptak új rádiókat, ő maga is a Kossuth tér biztosítása közben tanulta az ismeretlen készülék használatát, és ezért is kellett többször mobiltelefont használnia.

A büntetőper bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.
Tavaly ősszel kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt és tucatnyi társának büntetőpere. Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. Az elsőfokú büntetőperben várhatóan több mint száz tanút hallgatnak meg és legalább egy évig tart.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Knorr-Bremsével írt alá stratégiai megállapodást a kormány

A megállapodás aláírása után felavatták a Knorr-Bremse új tesztkamráját, amelyben mínusz 75 fokon… Tovább olvasom