Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

Egy hektáron

csak tizenöten

Folytatás az 1. oldalról.

Ködösítés, mellébeszélés, titkolózás. A Bezenye és Hegyeshalom között építendő kaszinóváros illetékesei és befektetői mindent megtesznek, hogy semmilyen információ ne szivárogjon ki az üggyel kapcsolatban. A Kisalföldnek egy hete minden illetékes, köztük Schmatovich Mátyás bezenyei polgármester azt mondta: a rendezési terv elfogadása után nyilvánosság elé állnak a befektetők. Nos, időközben kiderült: a területi főépítész véleményezését már hetekkel korábban elküldte, sőt, a rendezési tervet július 6-án elfogadták Bezenyén. A polgármester értetlenségünket széles mosollyal fogadta, s annyit mondott: a rendezési tervet valóban elfogadták, de azt nem tudja, a befektetők mikor beszélnek majd terveikről. Egyébként pedig kijelentette: senkinek sem nyilatkozik.

Országos jelentőségű

A Kisalföld birtokába jutott azonban annak a falugyűléssel egybekötött testületi ülésnek a jegyzőkönyve, melyen elfogadták a község rendezési tervét. Ebből kiderül: aggályok továbbra is akadnak a beruházással kapcsolatban.
A bezenyei képviselő-testület már korábban rábólintott a településszer-

kezeti tervre. Pekkerné Szabó Piroska tervező a testületi ülésen elmondta: a tervterületi tanács a fejlesztést orszá-

gos jelentőségűnek tartja. Így ezt a megyei rendezési tervvel és az országos rendezési tervvel is összhangba kell hozniuk.

Száz emberrel számolnak

hektáronként


Az Országgyűlés 2003. áprilisi törvényének egyik szakasza azonban ellenkezik a bezenyei tervezettel. Keresztes K. Sándor területi főépítész véleményében kifejtette: a térszerkezeti terv a bezenyei és hegyeshalmi részt mezőgazdasági területként jelöli. „Ezt legalább 75 százalékban belterjes vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias település térség nem jelölhető ki.” A városias településen a belterületi laksűrűség 15 hektár/fő feletti. Pekkerné Szabó Piroska úgy véli: a 250 hektáros szabdidőközpont területén 100 emberrel számolnak hektáronként, összesen 30 ezer vendéget fogadnának. Emiatt csak úgy fogadható el a rendezési tervről szóló rendelet, hogy a területen 3500–3800 fő befogadására képes létesítményeket helyeznek el. Az első fejlesztési ütem – melyben egy szállodát építenek: itt a terület nagysága elbírja a kívánt népsűrűséget – a meghatározó, utána módosíthatják az országos területrendezési tervet. Emellett szakmai és politikai téren is szorgalmaznák a vonatkozó törvény módosítását.

„ Közös érdek”

Vincze Zoltán, Hegyeshalom polgármestere a testületi ülésen kijelentette: huszonnyolc szakhatóságot kerestek meg, s egy sem ellenezte a beruházást. Ironikusan megjegyezte: az országos rendezési terv készítői a területen élőket meg sem kérdezték. A településvezető is törvénymódosítást szeretne. Szerinte ez közös érdek, az itteni fiatalok jövője függ tőle. Mint mondta: „a bezenyei döntés alapján a törvényhozók is lépjenek, s ne nehezítsék a fejlődést”. Schmatovich Mátyás polgármester közölte: a törvénymódosítást illetően bízik Stipkovits Pál országgyűlési képviselőben. Vincze Zoltán megemlítette: Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztési államtitkára egy elfogadott dokumentációt kért a terület gazdáitól, mely alapján a kormány is a beruházás mellé állhat. A szándék komolyságát jelzi, hogy a beruházók már kétszer tárgyaltak Medgyessy Péter kormányfővel.

Három előfeltétel

A határozati javaslatot végül a bezenyei képviselő-testület nyolc igen mellett egy tartózkodással fogadta el. Eszerint „a nemzetközi vonatkozású játék- és szabadidőközpont céljára jelöli ki a Bezenye–Hegyeshalom közút két oldalán elhelyezkedő 250 hektárnyi területet”.
A kaszinóváros megépítésének előfeltételeként a két település közötti közút új nyomvonalra helyezését határozták meg. Emelett egy vasútállomás kiépítését, s az M15-ös gyorsforgalmi úton egy csomópont forgalomba helyezését kérik.

A túzokpopulációra is kihathat

Lapunk megszerezte a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának állásfoglalását is az ügyben. Pk továbbra sem tartják a Mosoni-síkba illőnek a „40–100 méternél magasabb épületek kialakítását”. Azt állítják: egy 25 hektáros hegyeshalmi rész nem ipari övezet, hanem legelő: belterületté vagy ipari területté való átminősítését nem támogatják, mert ez fekszik legközelebb a túzokos területhez. Az igazgatóság szerint a beruházás tervei a természetes környezetre gyakorolt hatást korábban nem vizsgálták, pedig az a túzokpopulációra is kihathat. Ráadásul a Hegyeshalom északkeleti részén húzódó út forgalmát a védett madár miatt nem lehet tovább növelni.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Magyar vándor szegedi bemutatója

A Valami Amerika sikere után Herendi Gábor Magyar vándor címmel újabb vígjátékot rendezett, amelynek… Tovább olvasom