Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Egy női láma hitvallása

A buddhista szerzetesek jellegzetes külsőségeit, vonásait hiába is keresnénk a Győrben élő Sarkadi Nagy Olgán. Találkozásunkkor inkább jut eszünkbe róla egy gondoskodó családanya, aki gyermekeinek szenteli mindennapjait. Pedig a reflexológusként ismert hölgy buddhista láma, s valljuk be, nők között nem megszokott ez a tisztség.
– A lámák között – akiket csak a mi kultúránkban neveznek papoknak – különböző fokozatok vannak, én a tanító, gyógyító szinten élek és tevékenykedek – kezd azonnal magyarázatba vendéglátónk, amint
papnőként szólítjuk meg. Megtudjuk, hogy helyesebb, ha szerzetesnek nevezik őket. Közben megmutatja azokat a jelképeket, amiket a kis szelenceként nyíló lámajelvényben tart. Egy tibeti írásjelet, ami a nevét jelenti, egy kristályt és egy fonalat, ami a dalai lámától való, ő mondott rá egy imát, amit egy csomó jelképez.
– Tizenhét éve még én is „rendes, normális" embernek számítottam, pedagógusként dolgoztam. Azonban egy furcsa dolog történt velem, amit akkor magam sem értettem. A tenyeremből előjött egy nagyon erős forróság, s akit megérintettem, meggyógyult. Magam sem hittem, azonban később kénytelen voltam elismerni, hogy valóban létezik. Sokat gondolkodtam azon, hogy mi ez és miért kaptam. Később megtanultam, hogy ha már ez a tulajdonság az enyém, akkor azt az emberek hasznára kell fordítanom – emlékezik a kezdetekre Olgi, a nő láma.
Sarkadi Nagy Olga helyzete nehéz volt a kezdetekkor, különlegesnek számító tudását nehezen tudta elfogadtatni az emberekkel. Férje és édesapja már azon gondolkodtak, hogy jobb helye lenne a pszichiátrián. Később azonban férje – mivel több dolog a szeme előtt zajlott le – kénytelen volt fejet hajtani felesége képességei előtt. Azóta hisz benne, de az is lehet, hogy fél asszonya tudásától.
– Hogyan tett szert erre a tudásra Magyarországon, amikor a köztudatban az van, hogy a buddhista szerzetesek Tibetben élnek?
– Hazánkban is élnek lámák. Egyrészt Budapesten, a Buddhista Főiskolán, illetve feladataiknak megfelelő helyen. Többen úgy, mint a remeték, s ott
látogatják őket a tanítványok, vagy a barátok. Én úgy tizenöt éve találkoztam mesteremmel, láma Csöpellel, s kilenc évig tanultam mellette a tibeti gyógyítást. Aminek alapja a test-szellem-lélek hármasa, s közülük a lélek a legfontosabb. Ugyanis a testi bajokat a lelki bajok okozzák. S a
lelki sérülések születésünktől fogva nyomot hagynak bennünk.
– Sokan fejletlen kultúrának tartják a buddhizmust... 
-  Sajnos valóban sokan lenézik, pedig nem fejletlen ez a kultúra. Igaz, nincsenek űrrakétáik, számítógépeik, de megtanultak mindent, ami az emberi lélekhez kapcsolódik.
– Visszatérve a hitéhez, milyennek jellemezné a vallását?
– Nem azért lettem buddhista, mert valaki hittérítőként meggyőzött. Olyan dolgokat éltem át, s tapasztaltam meg a saját bőrömön, ami ide vezetett. S annak ellenére, hogy a buddhizmust vallásként ismerik, ez egy filozófia, egy életmód. Buddha nem isten, s nem is úgy tisztelik. Olyan ember, aki megtalálta azt, hogyan érheti el az isteni szintet. Önmagunknak kell ezt megtalálni, s nekünk kell istenhez méltóan élnünk.
– A lámákról szerzett gyér tudásommal egy buddhista szerzetest kpaszon, sárga-narancs színkombinációjú lepellel tudok elképzelni. Ha önre nézek, egy ízig-vérig asszonyt látok...
– Pedig vannak női szerzetesek, ha kevesen is. Többen inkább Tibetben és Indiában találhatók. Én egy, talán úgy mondhatom, „anyaláma, aszonyláma" vagyok. Élem a hétköznapjaimat, miközben tanítok, átadom a dásom. Nem hittérítőként, hiszen ezt nem szabad erőszakkal rákényszeríteni senkire. Ha valakivel találkozom, az nem véletlen. Az élet választja ki, kinek adható át ez a tudás, s akit megérintett ez a filozófia,
az úgyis megtalál. Vannak, akik lámaként a tanítványaim, emberként barátaim.
– Sokszor találkozik olyanokkal, akik nem hisznek ebben a filozófiában?
– Vannak, akik kuruzslásnak tartják. Ez kezdetben zavart, s mindenáron be akartam bizonyítani az ellenkezőjét. Ma már nem, hiszen a lámáktól megtanultam, hogy az élet egyszerű, s az emberi hitetlenséget, gyarlóságot tudni kell kezelni. Ugyanis az élet több a földi életnél. A
gyarló ember a lelki fejlődés olyan szintjén áll, neki még ez a feladata, ott van jó helyen.
– Három gyermekkel és egy férjjel hogyan telik az „anyaláma" napja?
– Korán kelek, s még az ágyban meditációval kezdem a napot. Felkelés után energiagyakorlatokat, tibeti tornát végzek. Onnét aztán anya leszek, kutyát sétáltatok és élem az emberi életem. De amit nem tudok megszokni, ha beteg embert látok és nem mehetek oda megmondani
neki, hogy segíthetnék rajta. Ugyanis alapelv, hogy senkire ne erőltessem rá a tudásomat. S ami a lelkében hibázik, azt magának kell megoldani, helyette nem léphetünk. Csak azon tudok segíteni, aki azt szó szerint
kéri.
Srkadi Nagy Olga a karma törvényének alapgondolatával köszön el tőlünk: Nem véletlenül vagyunk azok között, akik körülvesznek bennünket. Mindenkinek megvan a feladata ebben az életben, s mindenki elvégzi a dolgát. Ezt a filozófiát, annak történetét ismerni kell. Az úynevezett „lámacsodák" fizikai törvényszerűségeit. Amik a győri nő láma szerint nem csodák, hiszen senki nem tud csodát csinálni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felhőtlen szórakozás

Folytatás az 1. oldalról. Tovább olvasom