Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

Egy örök optimista

a Vöröskereszt nagy családjából

Adtunk már vért együtt, nyaraltattunk gyerekeket és szenteste napján együtt érzékenyültünk el, amikor a Vöröskereszt kisebb teherautónyi adománnyal lepte meg a Likócson élő hajléktalanokat. Markovszky Béla, a Magyar Vöröskereszt megyei igazgatója három évtized múltán vonul nyugdíjba, ezzel együtt pedig méltán lehet büszke az elért eredményekre, mindarra, amelyben tevékenyen részt vett.
A Magyar Honvédelmi Szövetség szociális szervezőjét harminc évvel ezelőtt agilis és alapos munkája alapján csábították át a Vöröskereszthez, ahol 1977. március 16-án Győr és környéke területi titkáraként kezdett, később megyei elnökként, majd igazgatóként tevékenykedett.
– Kiemelt tevékenységnek kollégáimmal együtt az ifjúsági vezetőképzés beindítását tartottam – szögezte le Markovszky Béla –, emellett pedig megszerveztük az elsősegélynyújtók ifjúsági táborát is. A járási tanáccsal, majd hivatallal karöltve 26–28 állami gondozott gyermeket patronáltak Vöröskeresztes szervezeteink. Ez azt jelentette, hogy számlát nyitottak, arra pedig havonta 600–800, illetve 1000 forintot fizettek be a cseperedők javára. A teljes összeget a fiatalok a 18. évük betöltését követően kapták kézhez. A gyermekeket munkatársaink húsvétkor, karácsonykor és nyári szünetben is vendégül látták, utóbbi elősegítette a családi élet megismerését, a külvilágba történő későbbi beilleszkedést is.
A véradó mozgalomban Győr-Moson-Sopron megye mindig az élmezőnyben foglalt helyet. A civil szervezet munkatársainak, az önkénteseknek és a segítőknek köszönhetően a megye e téren országos listavezető, itt adnak a legtöbb vért. A leköszönő igazgató megerősítette: a sikerhez hozzájárul a véradó állomásokkal való jó kapcsolat, a területi vezetők rátermettsége. Így a vérre vagy vérkészítményre szoruló emberek az ellátást folyamatosan megkaphatták. A másik nagy terület a szociális munka, a betegek és a hátrányos helyzetben élők folyamatos segítése.
– Kiemelt feladatunk volt a hazai bel- és árvíz károsultjainak támogatása – folytatta Markovszky Béla. – Megyénk 140 millió forintot áldozott az adakozó vállalkozók, üzemek és egyének felajánlásával, elsősorban Békés, Szabolcs-Szatmár és az északi hegyvidék károsultjai-

nak megsegítésére. Figyelmet fordítottunk a romániai forradalom és a későbbi árvizek károsultjainak, a horvátországi háborús áldozatok és a Kárpátalján élő árvízkárosultak megsegítésére. Katasztrófahelyzetekben példásan helytálltunk. Büszke vagyok arra, hogy megyénkben közreműködtem az egészségkárosodott gyermekek táboroztatásának megszervezésében. Segítséget jelentett az a támogatás, amelyet sokfelől – így a Kisalföldtől is – kaptam. Köszönet érte.
Markovszky Béla családi hátteréről annyit árult el: öt éve özvegyen él, ami elsősorban lelki teher, hiszen vágyna egy társra. Nyugdíjasévei-

ben szeretne minél több időt tölteni az unokáival és a gyermekeivel. Ezután a háttérből segíti mindazt, amire az életét feltette.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bukarestben túl szerénynek tartják a román biztos feladatát

A román politikusok egy részének öröme nem teljesen felhőtlen az ország leendő uniós biztosának… Tovább olvasom